Kátai Tamás

Kátai Tamás évek óta aktív résztvevoje a magyar (metal) underground életnek. Mostanában több anyag megjelent, ami Tamáshoz fuzodik, pl. a Gire nevu zenekarral már a 6-ik demójuk jelent meg, a Thy Catafalque projectjének pedig már 3-ik lemeze is kijött és ha mindez nem elég, idén tavasszal Tamás egy szólólemezt is kiadott, amely az ambient és a próza egyéni keveréke. “A hangok is képek. A képek is hangok.”


Több, mint egy év telt el az utolsó közös interjúnk óta. Mi történt azóta a zenekaraiddal, illetve veled?

Hehe, papírforma szerint azt hiszem öregednem kellett. És úgy is tettem, nem haboztam egy percig sem. Mindeközben elkészült a Thy Catafalque harmadik albuma, a Gire újabb demója, illetve nekem most jelent meg egy saját lemezem, az Erika szobája. Ezen kívül semmi emlékezetes nem történt velem, komolyan. Egyszer majdnem elütött egy autó, mert biciklivel belementem a körforgalomba. Én nem tudtam, hogy oda nem lehet bicajjal bemenni, a másikba is bemegyek évek óta, lehet hogy abba se szabadna. Azért magabiztos voltam.


A legújabb Gire demó címe: Nádak, erek. Honnan jött az ötlet a címhez? A feldolgozáson kívül csupán 9 perc új zene van a CD-n. Nem volt több témátok?

Témánk az volt, de dalunk nem. Témát írni nem nagy dolog, riffet gyártani, meg dallamokat. Viszont összefonni, összesimítani a szálakat és a rostokat egy szép takaróvá vagy szonyeggé, úgy, hogy ne látszódjon és ne is érezd a kezeddel a darabokat, csak a kész, puha szövetet, az nem olyan egyszeru nekünk, ahhoz ido kell és odafigyelés. És abból csupán ennyire futotta tavaly nyáron. A vers meg adott volt, azt korábban írtam, más apropóból.


A „Nádak, erek” alapját még Rozsi írta, aki már nem tagja a zenekarnak. Mennyiben különbözik a dal végleges formája az eredeti témától? Rozsi hallotta az új demót?

Hogyne hallotta volna, szerintem o hallotta eloször a legelso, nyers verziót. Tetszik neki, azt mondja még mindig, szóval én elhiszem. Kicsit furcsállja, hogy olyan fojtottan, tompán szól a gitár az elején, ami tényleg fura, nem is tudom pontosan, miért lett olyan. Az eredeti verzióban arra a részre neki is volt tök jó témája akusztikus hangszínen, a verzék alatt nagyjából olyasmi volt, mint most, a harmadik részben pedig csak a fotéma volt meg régen. De akkor még nem volt szó arról, hogy az a riff ebben a dalban lesz. Maradt még egy másik iszonyatosan nagyszeru témája, amit nyilván az enyészetnek ajánlunk. Azt sosem fogjátok hallani, pedig közép-Európa legjobb riffje.


Míg eddig a népzenei elemek eddig csak itt-ott, finoman a háttérben voltak jelen, ez az új dal énektémája – szerintem - eléggé folkosra sikeredett. Ez tudatos volt? Ki hozta az énekdallamot? Éloben hogy fogjátok eloadni ezt a számot, gondolok itt a noi vokálokra...

Igen, éloben ezt soha nem fogjuk játszani, az a benyomásom. Azért is lett ilyen hosszú és összetett, nem foglalkoztunk vele, hogy mi lesz koncerten, ez ilyen otthonravalóság. Koncerten metál van konkrétan, nem parázscsitítás meg vászonszétterítés. Az énektéma nem ez lett volna elvileg, hanem az, amit a szinti hoz, de mivel Judit egy kicsit, hát nem volt meggyozodve afelol, hogy ez jó ötlet, továbbá egyszeruen nem tudta elénekelni, ezért végülis valahogy ezt hoztuk össze, mégpedig már emlékszem, úgy, hogy negyedik és ötödik versszak közötti instrumentális részre énekelte fel az összes versszakot, én meg miután hazament, odapakoltam a helyére mindet. Micsoda furfang!


Kérdeztem a múltkor, kérdezem most is. Mikor fogtok feldolgozni népdalt? Nem hiszem, hogy egy népies téma atültetése rosszul állna a Gire egyszerre súlyos és elszállt stílusához.

Ööö, és mit válaszoltam tavaly? Nem emlékszem. Én szeretem a népzenét, Balázs játszik is népzenét zenekarban, nagybogon. De én azzal megelégszem, ha csak lebeg a zenében és a szövegekben valahol alig láthatóan egy kis lámpás, amiben világít ez a régi, tiszta fény és nem is látod igazából, csak érzed, hogy ott van valahol a suruben. Nem kiabál bele az arcodba, hogy én vagyok a népies, héló! Mondjuk egy népdalt is fel lehet dolgozni úgy, hogy ne olyan legyen, mint egy félméteres kokárda. Szóval a válasz mindent összevetve az, hogy fogalmam sincs.


A Sepultura feldolgozás egyfelol értheto, hiszen egyik fo hatásotok volt amikor indult a banda, másfelol pedig meglepo, mivel ma már eltávolodtatok az extrém metal-tól. Miért dolgoztátok fel mégis? Várhatóak-e más feldolgozások a jövoben?

A válasz benne van az elso mondatodban, pontosan ebbol a két okból kifolyólag. A Sepultura dal ma pont amiatt izgalmas, mert már nincs körülöttük akkora hiszti, amekkora tíz éve volt. Sot, egyáltalán semmilyen hiszti nincs körülöttük, szerintem kb. a Schizophrenia idején volt akkora ázsiójuk, mint most és errol csakis ok tehetnek, mert gyökérbéna lemezeket írnak, mióta Max elment, aki egyébként szintén nudli a Soulfly-jal. Nekünk a Beneath the remains, az Arise és a Chaos AD volt a nagy kedvencünk kiscsikó korunkban, de csak a Chaos-os számokat tudnánk eljátszani rendesen, a másik ketto mérföldekkel komolyabb azért. Hihetetlen amúgy, hogy az Under a Grey Pale Sky koncertalbumon hogy elkenik az Arise-t, dupla olyan gyorsan, csuklóból. Az az egész lemez zseni. Tudtak azok az arcok zenélni nagyon, csak már nem akarnak.
Volt nekünk a legelején az akkoriban kötelezo Territory is, de még a Roots bloody roots is, hát azt még mi is el tudtuk játszani. De aztán nagyon sokan rámentek erre a vonalra és vannak, akik még mindig ebbol élnek, mi meg inkább szerettünk volna újabb dolgokat kitalálni, ezért ma már egészen más zenét játszunk. De nem felejtünk.


Nagyon nyomultok éloben mostanában a Gire-rel. Ti szervezitek ezeket a túrákat, vagy csak egyszeruen „hívnak” titeket? Külföld felé nem próbálkoztok?

Nyehehe, az a hat tavaszi dátum nem egy turné, bár való igaz, hogy a tavalyi összesen négy koncertünkhöz képest már-már haknizásnak is lehetne nevezni. Nagyrészt a Negative Artnak köszönhetjük ezeket a lehetoségeket, úgyhogy köszi Balázs, rendes arc vagy nagyon, tényleg, szeretünk. Régen is ok segítettek ezügyben sokat és most is, hogy játszhatunk a Katatonia elott, meg a MetalManián, meg aztán itt-ott még. Az Ahriman lemezbemutatóra pedig Lambert hívott minket, aki a mi barátunk, nekünk pedig nagyon megtisztelo, hogy velük játszhatunk, úgyhogy most mindenkinek jó. Külföldön még soha nem játszottunk. Én két éve voltam Szlovákiában, egy makói zenekarnak fényeztem, amihez egyáltalán nem értek, de hát szükség volt egy olyanra is ott, úgyhogy vittek. Na, az tök jó volt, vagy másfél órán át pakoltuk fel a színpadra a sok hülye cuccot, aztán mire elkezdtük szinte csak azok a makói néptáncosok maradtak a színpad elott, akik elotte léptek fel, mert ez egy fesztivál volt. Nade a koncert végére már tényleg alig maradtak, én meg kaptam ezt a helyi fenyopálinkát, azzal elvoltam a színpad szélén, mert amúgy nem iszom, de ez annyira abszurd helyzet volt, hogy jobbnak láttam rátenni még egy lapáttal. Forgattam a lámpákat össze-vissza, piros, kék, sárga, kék, piros, zöld, kék, volt intelligens lámpa is, mindenféle mintákkal, roppant kreatív voltam magyarán, a számok között is nyomtam. Azt hozzá kell tenni, hogy úgy volt, hogy Rozsi fog fényezni, ahogy az elozo koncertjükön is a színházban, de ott az történt, hogy o is hasonlóképpen reagált a koncert elotti/közbeni megpróbáltatásokra, mint én és például az egyik résznél, amikor az énekesno szólót énekelt és a elorejött a színpadon, tök sötét volt, a nagy fénykör vagy három méterre tole egy teljesen üres részen, a csaj énekel a sötétben, felnéz a fénypulthoz, hogy mi a franc van, ahol csak Rozsi sziluettjét látja, ahogy a sörösüveget emeli a szájához és hosszasan ott tartja, muhaha. Na, ezen nagyon megsértodtek és engem hívtak, akkor is ha hülye voltam hozzá. És hát ennek köszönhetem a pszichedelikus külföldi koncertélményem.


Annak idején próbálkoztatok külföldön a Metabiosis demóval. Azóta megjelent további 2 anyagotok. Próbálkoztatok még kinti kiadóknál, vagy már rég feladtátok?

Ha az angol nyelv a követelmény, akkor nem érdekel a dolog. Csak magyarul tudok írni, sajnálom meg minden, de valami nagyon eros inspiráció vagy inkább kényszer kellene hozzá, hogy angolul legyenek a dalok. Tudom, hogy ez alapveto kint, de én úgy nem tudok, pedig angoltanár lennék. Úgyhogy az újabb anyagokat nem is küldtük sehová, még a végén kapnánk valami szerzodést, aztán muszáj lenne angolba átmennünk. Akkor meg mit csinálnék?


Azt beszélik a madarak, hogy az idén lesz végre komplett lemez. Hogyan határoztátok el végül, hogy megcsináltok egy teljes albumot? Leszerzodtök valahová, vagy saját kiadás lesz?

Erre nem vennék mérget, hogy idén, de lesz album, mert mintegy deus ex machinaként lett egy kis pénzünk. Dalokat kell írni most már csupán. Aztán felvesszük, de ám úgy, hogy szóljon, mint az álgyú és majd aztán körbenézünk megint. A stúdiót meg fogjuk tudni oldani, a többin meg majd ráérünk akkor izgulni, ha a kezünkben lesz a master.


Mit lehet tudni eddig a készüló lemezrol? Tervezitek régibb dalok újravételét, vagy csak GIRE új dalok lesznek?

Mindenképpen lesz pár régi dal, az Eocén Expressz például tutira, de jobbára friss számokat szeretnénk írni, egy már kész van, azt játsszuk is koncerteken, meg félben van még pár, de igyekszünk. Csakhát nálunk nem egyszeru, mint az elején már volt róla szó.


Már három profi klipetek van, foleg a Nádak, erek lett nagyon hangulatos és különleges. Hogyan készült az a klip, kinek a munkáját dícséri? Játszotta-e le valamilyen TV-adó?

Köccönöm szépen, a Nádak, ereket én csináltam itthon, a gépemen. Az Eocén Expresszt is, azt a PeCsában vettük fel a Soulfly elott, egy kamerával, Széll Gábor muvész úr volt az operator. Azt jól összedaraboltam és úgy lett. A Metabiosist is vele csináltuk közösen, még 2002 nyarán. Elvileg ezek néha-néha lemennek a Viván, de még nem láttam, mert nincs kábeltévénk.


Az utóbbi években te tervezted a Gire borítókat. Mióta foglalkozol számítógépes grafikával? Csak a borítókat csináltad, vagy vannak más munkáid is? Más zenekaroknak nem terveztél borítókat?

Hát szoktam ezzel játszani, így természetesnek tunt, hogy a borítókat is összerakom. Van egy csomó félkész képem, hangulatok inkább és úgy fejezem be oket, hogy igazodjanak a zene hangulatához vagy erosítsék azt. Tulajdonképpen az összes zenekarnak, amiben játszom, én terveztem a borítóit, vagyis némelyiknek megtaláltam innen-onnan, hehe. Ja, a Nebronnak nem, de ott csak kisegítek. Más bandáknak nem csináltam még semmit, csakis magammal vagyok elfoglalva.


2004-ben kijött a harmadik Thy Catafalque lemez szerzoi kiadásban. Sokba kerül egy ilyen anyagnak a megjelentetése? Mennyire éri meg saját kiadásban megjelentetni egy ilyen zenét?

Jó, konkrétan a nyomda tízezer forint volt, a cd-k írottak. Ennyi. Ez nem sok. Cserébe nem lehet kapni sehol. Viszont le lehet tölteni a netrol két helyrol is, teljesen ingyen természetesen és tolem is meg lehet rendelni, ha valaki mindenáron pénzt akar érte adni. Ja tényleg, terjeszti az Ancient Fire And Nature Distribution, meg a Casketgarden Distro is. Nekem az elég, ha aki akar, hozzá tud jutni. Aki meg nem ismeri, mert nem olvas mondjuk annyira bele az undergroundba, hát az nem hallja. Arról nem tehetek és nem is érdekel már onnantól kezdve, hogy kész vagyok magával az albummal.


Honnan jött az ötlet, hogy magyar költok verseit használjátok fel dalszövegek gyanánt? Személyes kedvencekrol van szó? Egy kicsit furcsállom is, hiszen te elég temékeny vagy a szövegeket/verseket illetoen...

Igen, mert szeretem azokat a verseket, az az oka csupán. Gyönyoru versek azok.


Hogyan születnek a Thy Catafalque dalok? Sokat dolgoztok a részleteken, vagy spontán módon születnek a dalaitok?

Nos, spontán módon semmiképpen, tekintve, hogy Jancsika egy évben körülbelül öt napot van Makón, a többi idejében Pesten dolgozik, mint egy ló. Ezalatt az ido alatt, miután lefutja a családi kört, gyorsan felvesszük az aktuális gitártémáit, én meg egy/másfél év alatt készítek belolük egy lemezt. Így muködik ez minálunk. A Tuno ido tárlaton rengetegen dolgoztam tényleg.


A Thy Catafalque csupán stúdio-project, vagy terveztek fellépéseket is a jövoben?

Nahát, hogy az életben nem lesz Thy Catafalque koncert, az holtbiztos. Képtelenek lennénk ugyanis eljátszani a saját dalainkat. Na jó, én biztos hogy nem tudnám, Jancsika lehet.


Kicsit fura, hogy van már 3 lemezetek a Thy Catafalque-al, viszont még nincs honlapotok, ennek ellenében a Gire egy „demós-banda”, mégis van egy információkkal teli honlapja. Nem tervezitek, hogy jelen legyetek a neten...?

Most készül a Thy Catafalque honlap, de nem én csinálom, hanem egy kedves ember, nekem elég a Gire honlapot karbantartani. Amúgy meg olyan szinten jelen vagyunk a neten, hogy az mp3-ak fent vannak például a Subterrán (www.subterra.hu) és a Shock!-on (www.shockmagazin.hu), szóval ha valaki szeretné a Tuno ido tárlatot, ott megtalálhatja.


Szerintem lehet párhuzamokat húzni a Gire és az új Thy Catafalque zenéje között. Gondolom ez neked köszönheto. Ugyanazokat a programokat használod függetlenül attól, hogy éppen melyik bandának írod a témákat?

A dobprogram ugyanaz, de egy kicsit változik mindig, az új Thy Catafalque-on rengeteg újabb dolgot, hangzást kipróbáltam ezen a téren, és ami bevált, azt például most a Gire-ban fogjuk is használni. A szinti hangszínek meg adottak, egy hangszerem van, azzal próbálkozom mindenhol. Ott is nagyon sok kiaknázatlan lehetoség van még amúgy.


Ha nem is radikálisan, de azért eléggé változott a Thy Catafalque zenéje, gondolok itt foleg az újonnan érkezett „modern” elemekre. Tudatosan „modern”-esítettetek be, vagy csak így alakult?

A zene csak eszköz, nem cél. A szöveg is csak eszköz és a képi világ is az. Ezek csak együtt mondanak valamit, ami cél lehet. A zenében használt modern elemek, amik eddig csakugyan nem voltak jelen (mert az elso két album másról szólt) olyan eszközök (csakúgy, mint az összes többi), amelyek alá vannak rendelve az album egészének. Amikor a Csillagkohóban az van, hogy „kétségbevonhatatlan létezés, lüktet a kozmosz, életgép, csillagkohó, salak lesz bennem a lélek”, akkor ugyanígy lüktet a zene is és erosítik egymást. Ott az ero és ott az anyag. Át kell lépni a zene hagyományos határain, meg sem szabad látni oket, nem érdemelnek tiszteletet, láncot vernek a szívre.


Eléggé meglepett az új Thy Catafalque CD borítója és sajnos nem értettem meg, hogy mit szimbolizál. Ki az a fura pofa és miért került a borítóra?

A Budapest Balett egyik eloadásán készült a fénykép a hatvanas évek végérol. Nem tudom, kit ábrázol és azt sem, hogy melyik darabból. Nem is érdekes. Az arckifejezés, az a merengo, végtelenül emberi arckifejezés az, ami összegzi mindazt, amit szerettem volna ezzel az albummal megorizni. Nekem azt mondja, nyilván másnak nem feltétlenül, ezért is nem matematika ez, ahol mindennek egyértelmunek kell lennie, csak úgy muködik.


Mit gondolsz az eddigi Thy Catafalque anyagokról ennyi év távlatából? Jellemeznéd mindegyiket egy pár szóban?

demo : A Cor Cordium volt a legelso anyag, amit itthon, a szobámban, a számítógépemmel vettünk fel. Olyan is lett. Akkora bakik vannak rajta, hogy na. Viszont maguk a dalok nem voltak rosszak, az Erdgeistot felvettük a lemezhez is késobb, a Desolatiot pedig a második albumra, bár azt jobban megformáztuk. A Tide opulent pedig rajta van az új albumon mp3-ban bónuszként, hírmondónak. Már a demo sem lett true black metal, pedig azt akartuk. De azért jó nagy káosz.
Sublunary Tragedies : A KaOtic-nál jött ki még ’99-ben, Olivérnek megtetszett a demo és felajánlotta, hogy legyen lemez, és lett. Ez már jobban szólt (nem sokkal), jobbak a dalok is, bár alapvetoen hasonló felfogásúak, mint a régiek. Itt-ott folkosabbak és van noi ének egy dalban, a Via millenniában, ami tíz perc körüli és szerintem a legjobb onnan. De jó az egész, ilyen avantgarde black metal.
Microcosmos : Logikus lépés a Sublunary tragedies után két évvel, sokkal kísérletezosebb és bátrabb, van már hegedu, citera, doromb és furulya is. Ugyanakkor ott a Panta rhei, ami egy ilyen hullámzó, tengerszeru, hosszú dal, és ez a kulcs a következo albumhoz, legalábbis így utólag így érzem. Akkor fogalmam sem volt róla. Nagyon szeretem ezt a lemezt, sok szín van benne, sok sötét és sok világos.
Tüno Ido Tárlat : Hát errol már sokat meséltem az elozoekben, boldog vagyok, hogy van egy ilyen CD a sajátjaim között.


A Nebronban játszasz még?

A Nebronban mindig csak kisegíto billentyus voltam és annyira nem tudom, mi a helyzet, de mostanában fogjuk felvenni az új lemezt. Nagyon súlyos, komplex death/black keverék lesz. Eddig az Ahriman lemezfelvételével voltak elfoglalva a srácok, de lassan jön a Nebron is.


Mikorra várható a második Darklight lemez és hol fog megjelenni?

Nem lesz második Darklight lemez, viszont a héten lettem kész az Erika szobája címu albummal, ami ugyan Darklightnak indult, de egyszeruen csak a saját nevem alatt jött ki ugyanúgy szerzoiben, mint az utolsó Thy Catafalque. Azért nem Darklight, mert egyrészt ilyen van pár, másrészt meg mert nem láttam értelmét, hogy egy ennyire személyes hangú lemezt ne a saját nevemen hozzak ki, ez úgyis egyedül az én világom. Így a legtisztább. És valószínuleg ez így marad a jövoben is.


Mi a helyzet a Towards Rusted Soil nevu project-eddel? Fog-e valaha megjelenni TRS anyag, és ha igen, milyen zenére lehet számítani?

Hát ezt nem tudom, a TRS anyagok annak idején azért készültek el, mert gitároztam bennük és a Thy Catafalque-ban akkor még nem, emiatt. Most már viszont ott is gitározom a többi dolog mellett, így aztán az ilyen ötleteim mind mennek oda.


Említettél tavaly egy Egotrip nevu zenekart is. Mirol van pontosan szó? Miféle zene és kikkel játszol ebben a bandában?

Az Egotripnek annyi már egy éve. Itt Finca dobolt, aki anno a Nevergreen harmadik és negyedik albumán és o is makói, innen ismerjük egymást, aztán Kovács Balázs volt a gitáros/énekes, o a Hi-Tempben is játszik és most már a Green Divisionben is, és Patkós Péter basszgitározott a Gozerobol és szintén a Hi-Tempbol. Ez ilyen nyugisabb rockzene volt, nem olyan, amilyenekben én szoktam játszani, de nagyon jó arcok a srácok és most is sokat szoktunk összefutni.


Az említetteken kívül vannak e más projectek/zenekarok, amiben érdekelt vagy?

Most nincs és nem is szeretnék, elég nekem ez. A Gire-ral foglalkozom a legtöbbet, ott van heti három-négy próba mindig és kell is, mert jó.


Mi a helyzet az irói oldaladdal? A Távolodó, távolodó c. kötetednek mikor lesz folytatása?

Ó, azt nem tudom, majd ha megint lesz annyi írásom, de egyelore suru homály borítja ezt a részét az életemnek. Nem sietek vele, a Távolodóval sem siettem, nyolc évig írtam.


Szerinted mi az alkotás lényege? Hogyan definiálnád a muvészetet? Mi kell egy alkotáshoz, ahhoz hogy muvészetnek lehessen tekinteni és hol vannak a muvészet határai (már ha vannak...)?

A muvészet az, ami odahajol az ember fölé, megsimogatja a fejét, megsimogatja szépen és azt súgja a fülébe: ne félj! nem vagy egyedül. ne félj…


Mi a véleményed az olyan alkotókról, foleg zenészektol, akik engedik befolyásolni magukat a rajongóik elvárásaitól. Példa lehet erre Quorthon, aki olyan stílusú lemezeket gyártott, amilyet az emberek vártak (kértek) tole.

Nem érdekel addig, amíg tud mondani valamit. Konkrétan Quorthon esetében például az elso öt Bathory nekem alapmu, függetlenül attól, hogy Quorthon kinek, miért, hogy készítette. Az az o problémája volt, hogy ezt magában hogy rendezte el, nekem jót tett vele. Kösz, haver.


Foleg szintisnek ismernek az emberek. Milyen más hangszereken játszasz? Tanultál-e valaha zenét/zeneelméletet, vagy mindent magadtól kísérleteztél ki?

Nem, nem tanultam soha zenét, még egy violinkulcsot sem tudnék lerajzolni sajnos. Az elso hangszerem is egy Commodore Amiga volt, aztán meg a PC, azóta meg a Korg N5 szintim. És van nálam kölcsön egy Cremona akusztikus gitár, ami Szilárdé a Cavumból. A TC lemezen gitározom és basszusgitározom, de nem nagy szám tényleg. Meg a Microcosmoson citeráztunk is, na az jó móka! Az Erika szobáján is van egy kis Cremona, most jut eszembe, de a nagyja zongora. Szóval elég tenyeres-talpas vagyok, csak inkább szeretem, amit csinálok.


Mikor döntötted el, hogy zenész leszel, mi ösztönzött arra, hogy „hangszert ragadj”? Mik és kik voltak az elso zenei hatásaid?

Az elso zenei hatásaim a ZX Spectrum játékok zenéi voltak, ebben egészen biztos vagyok, aztán a Commodore 64 játékok zenéi, késobb pedig az Amiga játékok zenéi. És amikor már én is tudtam ezekkel az amigás zeneszerkesztokkel dolgozni úgy-ahogy, akkor elkezdtem írni saját dolgokat, amiket felvettem kazettára. Na, most mindjárt elokeresem ezeket, mert megvannak ám… nahát, hahaha, szóval ennek neve is volt, CPU, ez volt a project neve és van hat rendes 60 perces kazettaalbumom 1992 és 1993 közöttrol. Házi borító mindhez, nagyon kemény. Most hallgatom is a legelsot, az a címe, hogy Dream of the Computer. Négy sáv, ketto balról, ketto jobbról. Rajta van a dátum is: 1992. április 13. Roppant termékeny voltam, ahogy így elnézem. Az egyik számmal nyertem is valami akkori copy-partyn 10 darab noname kazettát, emlékszem rá.
Aztán az történt, hogy egyszer csak metálos lettem. Vékony Gabiék mondták, hogy Szegeden lehet kapni a bizományiban hatvan forintért rock-kazettát, én meg elmentem venni rock-kazettát. És ez a Stormwitch budapesti kamu-koncertje volt. Volt hatvanért bakeliten is, de az nem érdekelt, mert sose volt lemezjátszóm. Szóval megvettem a Stormwitch kazettát, amit mindenki sztromvicsnek mondott és rögtön az elso számnál, a Call of the wickednél igen megtetszett. Elotte volt egy Kraftwerkem, a Die Mensch-Machine (zseniális!) és az elso két Jean-Michel Jarre kazetta (szintén). De aztán kezdett érdekelni ez a gitárosság is. Nálunk az osztályban általánosban, pár évvel hamarabb a fiúk nagyrésze rokker volt, növesztették a hajukat, meg írtak a Három kívánságba, hogy elhívnák Nagy Ferót énekórát tartani, amibol egyébként óriási balhé lett, annak ellenére, hogy persze nem jött senki. Ez 89/90 környékén volt, szóval még nem volt annyira jóido. Én például akkor hallottam eloször Kalapács Józsiról, mikor az énektanárno kihívta az ebben a szégyenletes akcióban résztvevo fiúkat a tábla elé és vallatta oket, hogy hogy is van ez. És megkérdezte Almási Gabit, hogy ha Nagy Feró nem jönne, akkor kit hívna, erre mondta Gábor, hogy a Kalapács Józsit. Én meg úgy elkezdtem röhögni a padban, hogy valakit tényleg úgy hívnak, hogy Kalapács Józsi?! Ez a neve, hahhhaha, hogy Kalapács Józsi! Ez tényleg kemény! Aztán kettejüknek el kellett énekelni a kedvenc számukat a tábla elott acapella. Azok meg elkezdték a Tisztítótüzet kántálni, hogy fellobban majd a tisztítótuz és akkor kezdodik a pusztulás. Hát volt nyüszítve röhögés. Na aztán már gimiben nyertem a Reform újsággal egy olyat, hogy bent lehettem a snakepitben a ’93-as Metallica koncerten az MTK stadionban. És egy akkora hatalmas, letaglózó, jellemformáló élmény volt az a koncert, hogy elhatároztam, hogy mostmár csakis metal, és akkor kezdodött a Darklight 1993. június 9-én.


Mi az élet értelme?

Az hogy boldog legyél, azt hiszem.


Van olyan dolog, amiért érdemes meghalni? Mi lenne az?

Hát ugyebár a black metalért semmiképpen sem. Meg másért sem. Valakiért esetleg. De eszméért, vagy fogalomért, úgynevezett becsületért, országért vagy efféle ködös, ideologizált, manipulált dologért semmiképpen. Azok hagyjanak békén.


Hiszel „halál utáni életben”? Volt e valaha természetfölöttinek mondható élményed?

Nem tudom, valahogy ez a kérdés nem foglalkoztat mostanában. Meg nem is volt semmiféle szupernaturális élményem eddig, pedig megmondanám.


Ha választhatnál, hogy hogyan halj meg, mit választanál?

Na most már nagyon benne vagyunk a suruben, én meg egyre nyeglébb válaszokat adok. Ezen sem gondolkodtam még, inkább ráhagynám, majd eljön annak is az ideje, muhaha.


Mit gondolsz a következo dolgokról:

- politika : nem érdekel, szavazni sem mentem soha, elvi kérdést kovácsoltam ebbol.
- háború : borzasztó, akkor is ha szükség vaan rá.
- öngyilkosság : nem kérek.
- vallás : a hitben hiszek, a vallások érdekkelnek.


Minden idok legjobb 5 lemeze?

Hát erre nem tudok válaszolni, sok van, ami közel áll hozzám, sokkal több, mint öt, nem tudnám rangsorolni oket. Egy My Dying Bride lemez biztosan lenne köztük.


Köszönom a türelmedet, végso hozzáfuznivalók?

Én köszönöm és minden jót kívánok nektek a jövoben!


Contact: www.thycatafalque.hu

by Robert Sun

<<Vissza