Bearfood

Az 1997-ben alakult Bearfood stoner és southern rock hatású doom rock-metalban utazik, olyan bandák nyomdokain haladva mint a Down, C.O.C., Floodgate, Black Sabbath, Mood. Nemrég jelent meg a harmadik anyaguk, az Egy másik álom.. c. mini-CD, amely mindenképpen előrelépés a banda történetében. A jó humorérzékkel megáldott zenekarból az énekes Nándor, illetve a gitáros Maci válaszolt a kérdéseimre.


Először is kívánok egy jó zenékben gazdag Boldog Új esztendőt! Hogyan töltöttétek a szilvesztert, illetve kötöttetek-e újévi fogadalmakat?

Nándi: A szilveszter a zenekarral és holdudvarával, békés részegségben telt, üvöltő magnóval és azt túlüvölteni próbáló emberekkel. A fogadalmak nem publikusak (hogy később ne lehessen az ember fejére olvasni azokat).


A biográfiátokban az áll, hogy 1997-ben alakultatok a "Tudodmaciék" zenekar romjain. Milyen zenét játszottatok a Bearfood előtt? Hogyan emlékeztek vissza a Bearfood kezdeti időszakára? Kinek volt az ötlete az amúgy jól hangzó Bearfood név?

Nándi: A Bearfood előtt ilyen megfoghatatlan alter-HC keveréket játszottunk, elnyomtunk minden gagyi feldolgozást, amit meg tudtunk tanulni, persze volt köztük jó is (pl. Metallica, Hendrix). Ekkoriban tanultak meg a hangszeresek játszani, no meg inni. Aztán elkezdtük komolyan venni a dolgot, kezdett kialakulni a stílus, felvettük a Bearfood nevet. A névválasztásnál fontos szempont volt, hogy benne legyen a medve és a dupla o, mert az jól hangzik.
Maci: A Bearfood név egyébként Nándi ötlete volt, a bear szótag egyfajta folytonosságra utal a „Tudodmaciék” után, a food szó ötletét egy debreceni élelmiszeripari cég hűtőkocsijának felirata adta.


Mi motivált annak idején, hogy hangszert ragadjatok és zenekart alapítsatok? Már a kezdetben is ilyen laza doom rock-ban gondolkodtatok?

Nándi: Színpadon állni isteni dolog, ott R'n'R-t játszani az embereknek, az csoda. Lehunyod a szemed, belehajolsz egy riffbe, beleüvöltöd a saját magad által írt sorokat a térbe. Azt hiszem ettől sokkal jobb dolog nem kell az ember fiának! A laza stoner stílus folyamatosan talált ránk, ahogy megöregedtünk, ez jön be nekünk, de nagyon!
Maci: A legfontosabb motiváció a rockzene abszolút szerete volt, illetve van néhány ember akik egyébként civilben jóbarátok, és mindannyian ugyanazokat a zenéket szeretik, mi más lehetne ebből, ha nem egy zenekar? A kezdetek kezdetén szó sem volt „laza doom rock”-ról, magát a stílust sem ismertük. Ahogy Nándi említette, folyamatosan talált ránk ez a stílus.


Legtöbben stoner doom bandának tartanak benneteket. Szerintetek mennyire állja meg a helyét ez a kijelentés? Ti hogyan definiálnátok a zenéteket?

Nándi: Biztos stoner doom, ha valakinek így jó. Magunk közt, ha új dal születik, azt szoktuk mondani, hogy: jó laza C.O.C-os. Ez nálunk elismerést jelent.
Maci: A zenék alapján amiket mindannyian hallgatunk, illetve szeretünk mindenképpen illik ránk ez a kifejezés, magában a Bearfood zenéjében szerintem sokkal több, illetve sok egyéb más van, mint egy két szóval meghatározható zenei irányzat. Egyébként ha tőlem kérik, hogy határozzam meg a zenekar zenei stílusát, én a „hortobágymenti puszta doom/stoner metal” kifejezést érzem találónak.


Kik a legnagyobb hatások, illetve kedvencek? Többen - köztük én is - emlegették a Mood-ot a zenétekkel kapcsolatban. Ti, hogy érzitek, mennyi igazság van ebben? Zavarnak az efféle hasonlítgatások?

Nándi: A Mooddal való összehasonlítást mindig szerettük, mert nagy kedvenceink. Úgy, mint a Sabbath, C.O.C., Down, Spiritual Beggars, Crowbar, Alabama Thunderpussy és még sokan mások.


Eddig 2 demót, illetve egy mini-CD-t jelentettetek meg. Megkérlek meséljetek ezekről. Mit gondoltok így utólag az eddigi anyagaitokról, mennyire vagytok megelégedve velük?

Nándi: Énekesi szemszögből csak az utolsó anyagot bírom meghallgatni, de vállalom mindet.
Maci: Az első demónkról, amire két számot vettünk fel, nem túl sok jót tudok mondani, vagyis borzalmasan szól. Ez részben a mi tapasztalatlanságunknak a stúdiózás terén, illetve a hangmérnök dillettantizmusának köszönhető. A Töredék c. demó, egy sokkal jobban sikerült felvétel (egyébként tartalmazza az első demóra felvett két számot) és egy átfogó anyag, a zenekar által az első négy évben írt dalokat tartalmazza. A 2003-ban felvett „Egy másik álom..” EP szerintem abszolút vállalható, azzal együtt is, hogy már most tudjuk, hogy a következő felvételnél mit fogunk másként csinálni, és milyen irányba mozdul a Bearfood zenéje. De ez valahol megnyugtató, mivel azt jelenti, hogy a zenekar továbbra is fejlődőképes, és egyre jobbak leszünk.


Milyen gyakran szoktatok próbálni? Hogyan íródnak a Bearfood dalok és ki írja őket?

Nándi: Hetente kéne elvileg próbálnunk, de van amikor elkocsmázódik a dolog. A dalokhoz legtöbbször Berci hozza az alapötletet, azt a zenészek átgyúrják, felöltöztetik, majd én hozok rá énekdallamot és szöveget.
Maci: Sajnos elég ritkán próbálunk, mivel mindenkinek van civil foglalkozása, és nagyon nehéz összeegyeztetni a civil életet a rokkendrollal. A Bearfood dalok mindig nehezen születnek, néha egy-egy dalt hónapokig alakítgatunk, mielőtt elnyerik végső formájukat.


Ha jól értettem ez a legújabb EP volt az utolsó magyar nyelvű anyag és ezután csak angol szövegekkel fogtok dolgozni. Szerintem ez egy jó döntés, véleményem szerint angolul jobban megszólal ez a fajta muzsika. Miért döntöttetek, hogy elhagyjátok a magyar szövegeket?

Nándi: Miért, az angol mellett döntöttünk?
Maci: Az, hogy ezután csak angol szövegekkel fogunk dolgozni nem igaz. Szeretjük a magyar szövegeket, Nándi különösen ragaszkodik hozzá, hogy anyanyelvén fejezhesse ki gondolatait. Viszont a következő anyagnál mindenképpen készítünk egy angol nyelvű verziót is, mivel mi is kiváncsiak vagyunk hogyan szólalnának meg a Bearfood dalok angol nyelven, és arra is, hogy mit szólnak a műfaj külföldi rajongói a Bearfoodhoz.


Az "...egy másik álom" CD könyvecskéje egész feeling-esre sikeredett és a fotók a zenekar humorérzékét is megvillantják. Hol készültek a képek és kinek volt az ötlete, hogy ilyen laza, családi/baráti hangulatú fotókat tegyetek a booklet-be?

Nándi: A családi/falusi „fíling” mindig is ott volt a csapatban, mi Görbeházáról jöttünk! Mivel ez olcsó és kézenfekvő dolog, így a videoklipünk is ebben a szellemben fogant.
Maci: A legtöbb CD-borítón van egy köszönet rovat, ahol a zenekarok köszönik meg a családnak barátoknak, ismerősöknek a segítséget, türelmet. Mi ezt itt vizuálisan oldottuk meg.


A "Töredék" c. demótok borítóján egy medve és egy tehén volt látható, az új CD könyvecskéjében pedig van egy kakas (többek között). Ez koncepció nálatok, hogy minden anyag borítóján legyenek állatok...?

Nándi: Állatok vesznek körül bennünket mindenfelől.
Maci: Igen ez koncepció. Úgy érezzük ezzel tudjuk a legjobban kifejezni a Bearfood szellemiségét, a zenekar lényegét, és a zene milyenségét.


Ilyen jellegű zenével sehol a világban nem lehet jó pénzt keresni, u.h. kíváncsi lennék, hogy mivel foglalkoznak a Bearfood tagjai a polgári életben?

Nándi: A polgári életben bótos vagyok (de még a görbeházi életben is).
Maci: Én szintén a kereskedelemben dolgozom (villamosipar).


Próbálkoztok-e külföld felé? Küldtetek-e promókat Magyarországon kívülre és ha igen, akkor milyen visszajelzéseket kaptatok? Kiadóktól kaptatok-e ajánlatokat? Milyen kiadóhoz szerződnétek szívesebben?

Nándi: Külföldről te tudsz valamit, Medve!
Maci: Külföldön még igazából nem próbálkoztunk, ez az angol nyelvű anyag elkészülte után lesz aktuális. Az „Egy másik álom…” EP internetes terjesztésével a Holosonicmusic (www.holosonicmusic.com) fog foglalkozni.


Hogy álltok koncertezés terén? Nem terveztek külföldi túrákat? Kik azok a zenekarok, akikkel szívesen koncerteznétek?

Nándi: Én mindig koncerteznék, mindenkivel, C.O.C., Floodgate, Down, Metallica, Bearfood-turné kéne!
Maci: A koncertek a legfontosabbak a zenekar életében, mi nagyon szívesen koncertezünk bárhol, bárkivel, csak koncertezzünk!


Mennyi ember jár le Bearfood koncertre? Mire számíthat az aki, lemegy egy Bearfood bulira? Szoktatok-e feldolgozásokat játszani?

Nándi: Megnyugtathatok mindenkit, hogy be lehet még férni egy Bearfood-bulira, de mindenütt vannak emberek, akiknek tetszik amit csinálunk. Feldolgozások: COC-Bullet,-Albatross, Floodgate, Down-Lifer, Sabbath-Iron Man,-N.I.B.
Maci: Az a jó ezekben a bulikban, hogy mindig van a koncerteken egy-két-három, tiz-tizenöt ember akinek első hallásra abszolút bejön a Bearfood zenéje, ez egy nagyon klassz érzés.


Milyen a viszony (a többi hasonló zenét játszó) magyar bandákkal? Külföldi zenészekkel, bandákkal tartjátok-e a kapcsolatot? Lehet beszélni doom rock-metal színtérről Magyarországon?

Nándi: Maci, van doom-színtér? Csak Pest…
Maci: Aki szóba áll velünk azokkal jó a viszonyunk. Van egy apró, de fanatikus réteg aki szereti ezt a zenét, talán ez lenne a doom-rock metal színtér?


Mi a véleményetek az Internetről és az illegális mp3 letöltésekről? Szoktatok-e letölteni zenét a netről? Egyes bandák az internet segítségével kaptak lemezszerződést, míg mások pereskednek az illegális letöltések miatt. Mi a véleményetek a jelenségről?

Nándi: Szerintem nehéz lesz megakadályozni a jövőben is a netes zenei orvvadászatot. Minket egyelőre nagyon nem károsít meg.
Maci: Nekünk eddig csak segített az internet, rosszat nem tudok mondani.


A stoner/doom stílusokon kívül hallgattok-e más stílusú doom zenekarokat? Mi a véleményetek a doom metal szélsőségesebb oldalairól, az olyan irányzatokról, mint a funeral/suicid doom, netán a másik extrémitásról, a sludge/drone doom-ról?

Nándi: Nem vagyok nagyon otthon a stílus vállfajaiban, de mindenképpen úgy gondolom, sőt az ellenkezője is, szerintem!
Maci: Csatlakozom az előttem szólóhoz.


Milyen új zenekarokat/lemezeket hallgattatok az utóbbi időben?

Nándi: Macinak köszönhetően: Superjoint Ritual, Spiritual Beggars, Leadfoot, Spirit Caravan. A falunak köszönhetően pedig: kutyaugatás, tehénbőgés, madárcsicsergés.
Maci: Én mostanában szivesen hallgatom a HC-metal zenekarokat, mint pl. Hatebreed, Supejoint Ritual, Stampin Ground, illetve a régebbi Crowbar lemezeket.


Befejezésül megkérlek meséljetek valami jó poénos zenekaros sztorit!

Maci: Nagyon sok jó zenekari sztori van, leírni sem bírnám őket. Mostanában a legtöbb az első klipünk forgatása közben esett meg, de ezeket nem mesélem el. Előbb-utóbb készül a klipforgatásról egy verkfilm, ami a Bearfood honlapon (www.extra.hu/bearfood) elérhető lesz (a klippel együtt), abból minden kiderül.


Contact: www.extra.hu/bearfood

by Robert Sun

<<Vissza