Reviews archive from 2004 to 2007

Birch Book - Fortune & Folly (Beta-lactam Ring Records, 2006) >>

Inferi - Shores Of Sorrow (Northern Heritage, 2006) >>

Orenda - Back In The Grave (No Colours Records, 2006) >>

Thoron - Return To Dust (No Colours Records, 2006) >>

Rimfrost - A Frozen World Unknown (No Colours Records, 2006) >>

Resection - Zenith (Unmatched Brutality Records, 2006) >>

Heinous Killings - Hung With Barbwire (Unmatched Brutality Records, 2006) >>

Urn - Dawn Of Devastation (No Sign Of Life, 2006) >>

Black Death Ritual - Profound Echoes Of The End (Hammer Of Hate/No Sign Of Life, 2005) >>

Forgjord - Henkeen ja Vereen (Hammer Of Hate/No Sign Of Life, 2006) >>

Baalphegor - Post Earthquake Age (Fastbeast Entertainment, 2006) >>

Diecold - Rest In Hell (ISO666 Releases, 2006) >>

Mortyfear - God�s Skin (Darwin�s Scars Records/Firebox, 2006) >>

Galgeras - Booswichterij (Sadolust Records, 2005) >>

Corpus Christii - The Fire God (Sadolust Records, 2006) >>

Sacramental Blood/Ophiolatry - Inception Of Ceremony/Satancore (Walk Records/Neverheard Distro, 2006) >>

Urna - Sepulcrum (ATMF, 2006) >>

Spearhead - Deathless Steel Command (Invictus Productions, 2006) >>

Andrew Liles - The Dying Submariner (Beta-lactam Ring Records, 2006) >>

The Legendary Pink Dots - Your Children Placate You From Premature Graves (Roir Records, 2006) >>

Orplid - Sterbender Satyr (Auerbach/Prophecy Productions, 2006) >>

Comatose Vigil - Not A Gleam Of Hope (Marche Funebre Productions, 2005) >>

Siculicidium - Lelekosveny (Native Pride Prod./Het Vezer Haragja, 2006) >>

Agalloch - Ashes Against The Grain (The End Records/Prophecy Productions, 2006) >>

Dornenreich - Hexenwind (Prophecy Productions, 2005) >>

Darkthrone - The Cult is Alive (Peaceville Records, 2006) >>

Nidingr - Sorrow Infinite And Darkness (Karisma/Dark Essence/Tuba Records, 2005) >>

Drudkh - Blood In Our Wells (Supernal Music, 2006) >>

Beyond The Gate Of Nanna - A Tribute To Beherit (Unsung Heroes Records/Goat Perversion Records, 2002) >>

Hades Almighty - The Pulse Of Decay (Karisma/Dark Essence/Tuba Records, 2004) >>

Denial Of God - The Horrors Of Satan (Painkiller Records, 2006) >>

Bloodhammer - Post -Apocalypse Trilogy (Primitive Reaction, 2006) >>

Agregator - Szurkulet (Nail Records, 2006) >>

Diaboli - The Antichrist (Northern Heritage, 2006) >>

Clandestine Blaze - Church Of Atrocity CD + MCD (Northern Heritage, 2006) >>

Askedal - The Dark Chapter MCD (Ashen Productions, 2006) >>

Uncreation�s Dawn - Death�s Tyranny (Northern Heritage, 2006) >>

Juvenes - Triumph Of The Will MCD (No Colours Records, 2006) >>

Archgoat - Whore Of Bethlehem Digi CD + VCD (Hammer Of Hate, 2006) >>

Non Opus Dei - The Quintessence (Pagan Records, 2006) >>

Guttural Secrete - Reek Of Pubescent Despoilment (Unmatched Brutality Records, 2006) >>

Lord Wind - Atlantean Monument (No Colours Records, 2006) >>

Dusk - Deathgate (Northern Silence Productions, 2006) >>

Horna - Ääniä Yössä (Debemur Morti Productions, 2006) >>

Creamface - Amateur Years 1999-2002 (Lolita Slavinder Records, 2006) >>

Creamface - Pay No More Than 10E (Lolita Slavinder Records, 2006) >>

SaraLee - Darkness Between (Firebox Records, 2006) >>

Eerie - Hollow Stare (Brutallica Records/Neverheard Distro, 2006) >>

V/A - From The Entrails To The Dirt (End All Life, 2006) >>

Farasu - The Black Moon Eclipse MCD (Nilai Loudblast Malaysia, 2006) >>

The Stone - Magla (Folter Records, 2006) >>

Diabolic Possession - Dark Seraphim/Ripped To Pieces MCD (Assaulter Productions, 2004) >>

Alastor - Silva Nordica (Ashen Productions, 2006) >>

Anakron - A viking harcos (Self Financed, 2006) >>

Amputator/Baphomets Horns - Satanic Forcefucked Annihilation (Old Cemetery Records, 2006) >>

Volvano The Bear - Classic Erasmus Fusion (Beta-lactam Ring Records, 2006) >>

Atritas - Where Witches Burnt (Cartel Media, 2005) >>

Velvetcut - Thirteen (Firebox Records, 2006) >>

Dom Dracul - Attack On The Crucified (Blasphemous Underground Prod, 2005) >>

Utgard - Utgard tapeLP (Mirgilus Siculorum Records, 2006) >>

Jumbo's Killcrane - The Slow Decay (Crucial Blast, 2004) >>

Orbit Service - Songs of Eta Carinae (Beta-lactam Ring Records, 2006) >>

Asguard - Dreamslave (This Dark Reign/Devil Doll Records, 2005) >>

Azure - King of Stars - Bearer Of Dark (Pulverised Records/Firebox Magyarorszag, 2005) >>

Nachtmystium - Instinct: Decay (Battle Kommand, 2006) >>

Funeris Nocturnum - Code 666 - Religion Syndrome Deceased (Woodcut Records/Firebox, 2002) >>

Aeternus - HeXaeon (Karisma/Dark Essence/Tuba Records, 2006) >>

Tenebrae In Perpetuum - Antico Misticismo (Debemur Morti Productions, 2006) >>

Haemoth - Kontamination MCD (Debemur Morti Productions, 2006) >>

Animus Mortis - Thresholds Of Insanity (Debemur Morti Productions, 2006) >>

Sigillum Diaboli - Sigillum Diaboli MCD (Blasphemous Underground Productions, 2005) >>

V.E.G.A. - Cocaine (Debemur Morti Productions, 2006) >>

Amok - Lullabies Of Silence (Fastbeast Entertainment, 2006) >>

Lathspell - Versus Ecclesia (Excesor Christianorum Records, 2006) >>

Diapsiquir - Virus S.T.N. (Necrocosm, 2005) >>

Vulpecula - In Dusk Apparition (Invictus Productions, 2006) >>

Black Beast/Bloodhammer - Unholy Finnish Black Horror Union (Primitive Reaction, 2006) >>

Gräfenstein - Silence Endless (Black Hate Productions, 2005) >>

Funeral Procession - Funeral Procession (Van, 2006) >>

Dark Tribe - In Jeraspunta - Die Ruckkehr de tollwutigen Bestie (Black Hate Productions/Reaper Tapes, 2005) >>

Make A Change�Kill Yourself - Make A Change�Kill Yourself (Black Hate Productions, 2006) >>

Darvulia - L�Alliance des Venins (Battlesk�rs Productions, 2005) >>

Kermania - Ahnenwerk (Van, 2006) >>

Urskumug - Am Nodr (Ledo Takas Records, 2006) >>

Amputator - Amputator MCD (Regimental Records/Neverheard Distro, 2005) >>

Ek - Ek (Pancho Villa/Neverheard Distro, 2005) >>

Silent Kingdom - Bloodless (Walk Records/Neverheard Distro, 2005) >>

Wintermoon - Hellthrone Baphometh MCD (Witchcraft Records/American Line Prods, 2006) >>

Ereshkigal - Shadow�s Land (Witchcraft Records/American Line Prods, 2006) >>

Gorelord - Norwegian Chainsaw Massacre (Coffin Records/Red Stream, 2006) >>

Heavy Lord - From Cosmos To Chaos (Solitude Prod., 2006) >>

Ekklesiast - Cold (Solitude Prod., 2005) >>

Intaglio - Intaglio (Solitude Prod., 2005) >>

Saturnus - Veronika Decides To Die (Firebox Records, 2006) >>

Arckanum - Trulen (Carnal Records, 2006) >>

Darkstorm - Hell Satan Blasphemy (Ashen Productions, 2006) >>

Stormnatt - Resurrection Ov The Kult (Ashen Productions, 2005) >>

Manitou - Deadlock (Firebox Records, 2006) >>

Minsk - Out Of A Center Which Is Neither Dead Nor Alive (At A Loss Recordings/Earsplit, 2005) >>

George & Caplin - Things Past (Beta-lactam Ring Records/Massive Music, 2006) >>

Nachtmystium - Nachtmystium (Battle Kommand, 2005) >>

Mythological Cold Towers - The Vanished Pantheon (Firedoom Records, 2005) >>

Helrunar - Frostnacht (Lupus Lounge/Prophecy Prod., 2005) >>

Asguard - Wikka (This Dark Reign/Devil Doll Records, 2005) >>

Biolich - The Space Between Home And Today (Paragon Records, 2005) >>

Xenomorph - Necrophilia Mon Amour (Under Her Black Wings/Freebird Records, 2005) >>

Haus Arafna - Blut - Trilogie Des Blutes | Nachblutung (Galakthorro, 2006) >>

Goathemy - Frostland (Rebellion Brothers Records, 2006) >>

Gaurithoth - Gaurithoth (Deviance Records, 2006) >>

Ildjarn - Ildjarn Is Dead (Northern Heritage, 2005) >>

Hellbox - Infernothing (Deviance Records, 2006) >>

Bloodthorn - Genocide (Morningstar Records/Red Stream, 2006) >>

Nokturne - Kruelty Kampaign CD & DVD (Baphomet Records/Red Stream, 2006) >>

Augury - Concealed (Adipocere Records, 2006) >>

Belenos - Chants de Bataille (Adipocere Records, 2006) >>

Temple Of Baal - Traitors To Mankind (Oaken Shield/Adipocere Records, 2006) >>

Benighted - Identisick (Adipocere Records, 2006) >>

Despairation - Music For The Night (My Kingdom Music/MKM Promotions, 2004) >>

Valiance - Wayfaring (Black Lotus Records/MKM Promotion, 2003) >>

Forgotten Sunrise - Ru:mipu:dus (My Kingdom Music/MKM Promotion, 2004) >>

Sargeist - Disciple Of The Heinous Path (Moribund Records, 2005) >>

Grand Belial�s Key - Kosherat DLP (Drakkar Productions, 2005) >>

Secrets of the Moon - The Exhibitions MCD (Lupus Lounge/Prophecy Productions, 2005) >>

Tyranny - Tides Of Awakening (Firedoom Music, 2005) >>

Misery Inc. - Random End (Firebox Records, 2006) >>

Craft - Fuck The Universe (Carnal Records, 2005) >>

Shaarimoth - Current 11 (Carnal Records, 2005) >>

Tymah - Transylvanian Dreams (No Colours Records, 2005) >>

Dusk - Carpathian Darkness (Regimental Records, 2005) >>

Bloodhammer - The Passion Of The Devil (Breath Of Pestilence/Hammer Of Hate, 2005) >>

Wraith Of The Ropes - Ada (Totalrust Music, 2005) >>

Remembrance - Frail Visions (Totalrust Music, 2005) >>

V/A - Asymmetry (Totalrust Music, 2005) >>

Fall Of The Leafe - Vantage (Firebox Records, 2005) >>

V/A - Tribute To The Idols! Best songs of Angel Reaper & Fantom presented by their followers! (Native Pride Production, 2005) >>

Crest Of Darkness - Evil Knows Evil (My Kingdom Music, 2004) >>

Deinonychus - Insomnia (My Kingdom Music, 2004) >>

Shadow Cut - Pictures Of Death (Firebox Records, 2005) >>

Total Devastation - Reclusion (Firebox Records, 2005) >>

Ordo Rosarius Equilibrio & Spiritual Front - Satyriasis - Somewhere Between Equilibrium And Nihilism (Cold Meat Industry, 2005) >>

Animus Herilis - Recipere Ferum (Oaken Shield/Adipocere Records, 2005) >>

Evohe - Tellus Mater (Oaken Shield/Adipocere Records, 2005) >>

Destinity - Synthetic Existence (Adipocere Records, 2005) >>

Der Blutharsch - Live At The Monastery (WKN, 2005) >>

Behead Christ - Do You Want Our Blood??!!! (Self Financed, 2005) >>

Barathrum - Anno Aspera - 2003 Years After Bastard's Birth (Spinefarm Records, 2005) >>

Aes Dana - Formors (Oaken Shield/Adipocere Records, 2005) >>

Abime - Echos de Gloire (Oaken Shield/Adipocere Records, 2005) >>

V/A - Le Collectie (Furia Prod, 2005) >>

Drastus - Roars From The Old Serpent's Paradise (Flamme Noire, 2005) >>

V/A - From The Womb Of Ferocious (Flamme Noire, 2005) >>

Dusk - The Darksoul�s Scream (Wulrune Worxxx, 2005) >>

Bunkur - Bludgeon (Deserted Factory, 2005) >>

Reverend Bizarre - Slave Of Satan single (Spikefarm Records, 2005) >>

Satanic Warmaster - Carelian Satanist Madness (No Colours Records, 2005) >>

Pestilential Shadows - Embrace After Death (Asphyxiate Recordings, 2005) >>

Bloodchurn - Ravenous Consumption (Unmatched Brutality, 2005) >>

Ingurgitating Oblivion - Voyage Towards Abhorrence (Unmatched Brutality, 2005) >>

Insidious Decrepancy - Decadent Orgy Of Atrocious Suffering (Unmatched Brutality, 2005) >>

Prostitute Disfigurement - Embalmed Madness (Unmatched Brutality, 2005) >>

Etherial Blue - Black Heart Process (DeadSun Records, 2005) >>

Fall Of The Leafe - Volvere (Firebox Records, 2005) >>

Katai Tamas - Erika szobaja (Self Financed, 2005) >>

Mingo - The Once and Future World (Helmet Room Recordings, 2005) >>

Overself - Tre MCD (Vacation House/MKM Promotions) >>

Deathspell Omega - Kénôse (Norma Evangelium Diaboli, 2005) >>

Obtest - Is Kartos I Karta [From generation to generation] (Ledo Takas, 2005) >>

Abused Majesty - Serpenthrone (Adipocere Records, 2005) >>

Swallow The Sun - Ghosts Of Loss (Firebox Records, 2005) >>

Eciton - Oppressed (Adipocere Records, 2005) >>

Baptism - Morbid Wings Of Sathanas (Northern Heritage, 2005) >>

Mindripper - Kahos Humana (Adipocere Records, 2005) >>

Creamface - Tied Down And Fucked Hard (Lolita Slavinder Records, 2005) >>

Creamface/Misogynist Pussyslasher - Split CD (Lolita Slavinder Records, 2005) >>

Berserk - Return Of The Ancient Laws (Oaken Shield/Adipocere Records, 2005) >>

V/A - Crushing The Holy Trinity 3CD/ 3LP (Northern Heritage, 2005) >>

The Eternal - Sleep Of Reason (Firebox Records, 2005) >>

An - Revelation I: World Minus Population (Plague Productions/Faustian Distribution, 2005) >>

Der Stürmer - A Banner Greater Than Death (Die TodesRune Rex, 2005) >>

Desaster - Angelwhore (Metal Blade Records, 2005) >>

Forgotten Tomb - Songs To Leave re-release (Adipocere Records, 2005) >>

Himinbjorg - Europa (Adipocere Records, 2005) >>

Blodsrit - Helveteshymner (Oaken Shield/Adipocere Records, 2004) >>

Crystalium - Diktat Omega (Oaken Shield/Adipocere Records, 2003) >>

Torturium - Misanthropic Angels Burning Winds (Bestial Burst, 2005) >>

Hirpus - Ianuaria (Sadolust Records, 2005) >>

Hate Forest - Sorrow (Supernal Music, 2005) >>

Salacious Gods - Piene (Folter Records, 2005) >>

Skyforger - Semigalls Warchant (Folter Records, 2005) >>

Masokismi - Häpeällinen Siveysoppi (Bestial Burst, 2004) >>

Sabbat - Live Resurrection (Monster Nation/Iron Tyrant, 2004) >>

Torture Wheel - Crushed Under... (Firedoom Music, 2004) >>

My Shameful - ...Of Dust (Firedoom Music, 2004) >>

Thy Catafalque - Tuno Ido Tarlat (Self Financed, 2004) >>

Dissimulation - Prakeikimas (Ledo Takas Records, 2005) >>

Non Opus Dei - Sem Al Diavol Va Porti Al Mal (Metal Fortress Entertainment, 2004) >>

Silva Nigra - Cerny Kult (Ravenheart Production, 2005) >>

Todtgelichter - Was bleibt... (Folter Records, 2005) >>

Symphony Of Symbols - Fall Of Enigma (Self Financed, 2004) >>

Metsatöll - Hiiekoda (Nailboard Records/Hyper.Records, 2004) >>

Sabaton - Primo Victoria (Black Lodge, 2005) >>

Eternal Oath - Wither (Black Lodge, 2005) >>

Maze Of Torment - Hammers Of Mayhem (Black Lodge, 2004) >>

Elvira Madigan - Angelis Deamonae - Wiccan Aftermath (Black Lodge, 2004) >>

8th Sin - Sinners Inc. (Black Lodge, 2004) >>

East Trading Wang - Employees Of The Year (Hyper.Records, 2004) >>

Loom - The Sick Experience (Hyper.Records, 2004) >>

Hidden - Alexisstar Morphalite (Baphomet Records/Red Stream, 2005) >>

Agregator - A semmi agan (Peron Music Foundation/Paranoid Records, 2004) >>

Algol/Shroud Of Despondency - Whispers From An Empty Room (Paragon Records, 2004) >>

Azaghal - Perkeleen Luoma (Aftermath Music, 2004) >>

Aarni - Bathos (Firedoom Music, 2004) >>

Forest Of Shadows - Departure (Firedoom Music, 2004) >>

Liholesie - Primeval Rotation (Stygian Crypt, 2004) >>

Arckanum - Arckanum [The 11 Year Anniversary Album] (Carnal Records, 2004) >>

Clandestine Blaze - Deliverers Of Faith (Northern Heritage, 2004) >>

Deathspell Omega - Si Monumentum Requires, Circumspice (Norma Evangelium Diaboli, 2004) >>

Baptism - Wisdom & Hate MCD (Northern Heritage, 2004) >>

Diaboli - Kirous (Northern Heritage, 2004) >>

Brodequin - Methods Of Execution (Unmatched Brutality, 2004) >>

Black Fever - Lacrimae MCD (Self Financed/Paranoid Records, 2003) >>

Loits - Vere Kutse Kohustab (Ledo Takas Records, 2004) >>

Khold - Morke Gravers Kammer (Candlelight, 2004) >>

Katharsis - Kruzifixxion (Norma Evangelium Diaboli, 2003) >>

Abominattion - Doutrine Of False Martyr (Animate Records, 2004) >>

Purgatory - Luciferianism (Animate Records, 2004) >>

Coercion - Lifework MCD (Animate Records, 2003) >>

Mathyr - Mandraenken (Animate Records, 2004) >>

Abscess - Damned And Mummified (Red Stream, 2004) >>

ReadRome vol.0 - Amoeba Zine Compilation (Amoeba, 2004) >>

XII Caesars - Compilation Somnambulant Records (Somnambulant Records, 2004) >>

Dismember - Where Ironcrosses Grow (Karmageddon Media, 2004) >>

Exordium - Exordium MCD (Northern Heritage, 2004) >>

Polly Is Dead - Sohajok Hidja MCD (Holosonic Music, 2004) >>

Morgion - Cloaked By Ages, Crowned In Earth (Dark Symphonies, 2004) >>

Wackor - Methanolid (Holosonic Music, 2004) >>

Darkthrone - Sardonic Wrath (Moonfog, 2004) >>

Krieg - The Black House (Red Stream, 2004) >>

Nargaroth - Geliebte des Regens (No Colours Records, 2004) >>

Nehemah - Requiem Tenebrae (Oaken Shield/Adipocere, 2004) >>

Morbosidad - Cojete A Dios Por El Culo (Evil Morgue Entertainment, 2004) >>

The Ruins Of Beverast - Unlock The Shrine (Van Records, 2004) >>

Saposmittz - Kult ov 666 (Misanthropica Enterprises, 2004) >>

Behead Christ - In Our Name (Self Financed, 2004) >>

Guttural Secrete - Artistic Creation With Cranial Stumps MCD (Unmatched Brutality Records, 2004) >>

Massmurder - Slaughtered For Snuff (Unmatched Brutality Records, 2004) >>

Sear Bliss - Glory And Perdition (Red Stream, 2004) >>

Cannibal Corpse - The Wretched Spawn (Metal Blade, 2004) >>

Perversist - Machine Grind Surgery (PigeonShit Agency, 2004) >>

Perversist - Necrophilharmony (PigeonShitAgency, 2001) >>

Cryfemal - With The Help Of The Devil (Trinity Records Hong Kong, 2004) >>

Construcdead - Violadead (Black Lodge/Sound Pollution, 2004) >>

Hellfueled - Volume One (Black Lodge/Sound Pollution, 2004) >>

The Storyteller - Tales Of A Holy Quest (Black Lodge/Sound Pollution, 2003) >>

Satanic Warmaster - ...Of The Night MCD (No Colours Records, 2004) >>

Black Horizons - Suicide Symphonies (Self Financed, 2003) >>

V/A - Primitive Finland (Northern Heritage, 2004) >>

Satanic Warmaster/Clandestine Blaze - Split CD (Northern Heritage, 2004) >>

Ildjarn-Nidhogg - Ildjarn-Nidhogg (Northern Heritage, 2003) >>

Ildjarn - Nocturnal Visions MCD (Northern Heritage, 2004) >>

Dusk - The Shadowsoul (Regimental Records, 2004) >>

Birch Book - Fortune & Folly

A Birch Book otthona Portland, Oregon (USA), akarcsak az Agalloch-nak, de nagyjabol ennyi a parhuzam a 2 zenekar kozott. A Birch Book nem metal-t jatszik. Ahelyett, hogy nagy leirasokba bocsatkoznek stilusukat illetoen, inkabb egyszeruen azt fogom mondani, hogy a BB folkzenet jatszik. Meghozza igen erdekesen, ugyanis zenejukben egyszerre jelen van a 60-as evek amerikai folkja (Bob Dylan), a 60-as evek brit folkja (Donovan), a 70-es evek akusztikus zenei (Tim Buckley, Nick Drake), a 90-es evek alternativ/urban folk-ja (Will Oldham, Red House Painters), illetve az utobbi evtizedek pszichedelikus hangzasai, bar egyes dallamok mintha tobbszaz ev tavlatabol kisertenenek (pl. Diaspora, Zephyr Trough The Windows, stb), ilyenkor beugrik parhuzamkent a 16 Horsepower neve. Leheletfinom akusztikus bontogatasok, lagy zongoradallamok, egy kellemes, lagy hang kisereteben. Sok hangszert elvezhetunk a lemezen: harfa, zongora, akusztikus gitar, elektromos gitar, xilofon, citera, bracsa, valamint kulonfele utoshangszerek. A Birch Book szerencsere nem azt a csurdongolos nepzenes fesztivalmuzsikat jatssza, diszkret, visszafogott folkjuk otthoni hallgatasra valo. Vidam pillanatok nem is igazan vannak a lemezen, a folk-ot a "sotetebbik" oldalrol kozelitik meg, az evszazadok lenyomatait tartalmazo zene nem is lehet vidam. A lemez elso harmada megpendit idillikusabb hangnemeket is, oszinten nekem nem is tetszik tulzottan az elso negyedora, viszont a hatralevo felora mar joval melyebbre hatol. Megjelennek az effektezett korusok, a zongoran komor akkordokat hallhatunk, egyszoval a Birch Book experimentalis oldalat sokkal egyenibbnek es izgalmasabbnak tartom, szerintem ezen az iranyon lenne erdemes elindulniuk. -Robert Sun- 7.5/10


Inferi - Shores Of Sorrow

Valamilyen furcsa oknal fogva elfelejtettem irni a tavalyi ev egyik legjobb lemezerol, most potolom a hianyossagot. A finn egyszemelyes Inferi-nek ez az elso nagylemeze, ezt megelozoen ket demot adott ki Fyrdkal, akit ismerhetunk meg olyan bandakbol is, mint Ancestors Blood, Black Blood, vagy az underground szinten nagyobb nevnek szamito Kadotus. A demokat szinten a NH kiado adta ki, az egyikrol (Rise Of Deceased) irtam is anno ismertetot a Demograve-ben. Oriasi fejlodes konyvelheto el a demokhoz kepest. Ritkan hallani underground metal (Black Metal) lemezt ilyen szepen, eroteljesen es tisztan szolni. Furcsa, hogy ezt mondom, hogy szepen szol a lemez, de neha az akusztikus megoldasok, meg a telt es tiszta basszus anyira osszhangban es szepen szol, hogy hihetetlen, ha levennenk a karogos vokalokat, akkor csak a monoton temaismetelgetes (a la Burzum), meg a depressziv hangulat miatt nevezhetnenk a �Shores Of Sorrow� lemezt black metalnak. 4 szam, mindenik jatekideje joval 10 perc felett jar, szamonkent egy-ket riff, tobbnyire lassan orvenylo temak. Mintha egy oreg barkat ringatna a szurken orvenylo eszaki tenger (To The Once So Sad World), szurke, havathozo felhok jelennek meg a horizonton, a teli monoton depressziot, nyugtalansag valtja fel (Dance Of Shadows). Lassan felerosodik az eszaki szel, viharfelhok feketen boritjak be az eget, meteres hullamok kezdik kostolgatni a barkat (Burned) es kozben a nyugtalansagot egeto, belso fajdalom veszi at. Egy pillanatra megall az ido is, borzongato nyugalom arad es ekkor egy lelegzetvetelnyi ido alatt kitor a vihar, meteres hullamok ostromoljak a barkat, jeges, havathozo szel sopor vegig, lancait ledobo orultkent tombol a vihar (What Ones Shined). Ha nem lett volna Burzum, akkor talan Inferi sem lenne, de ettol az apro tenytol eltekintve, hatalmas album a �Shores Of Sorrow�, monoton, depressziv, hangulatzeneket kedveloknek egyenesen kotelezo hallgatnivalo! -Mirgilus- 9/10


Orenda - Back In The Grave

Bulgariaban nincsenek jo Black Metal bandak (metal sem igazan). Ezen kijelentesemet cafolja meg az Orenda. A Bleeding Black 3 oszlopos tagjat magaba foglalo Orenda mindenfele felhajtas nelkul egy nagyon eros debutkoronggal jelentkezett, a mostanaban minden szart kiado No Colours egisze alatt. A BB-nek jelent meg mar ket nagylemeze, tehat nem egy kezdo bandaval van dolgunk. Monoton ritmusu, hipnotikusan pulzalo os black metalt kapunk az Orenda talalasaban. Eredetiseget nem kell keresni, mert nincs, de ettol fuggetlenul nagyon jol esik hallgatni ezt a 6 szamos korongot, aminek a vizualis oldala (borito, kepek, stb) tobb mint rohejes. A �The Shrine� notaban vegigvonulo csilingeles, meg vijjogas az ember agyara tud menni, de ettol eltekintve minden rendben van. Vegig gyorsan szaguldo notak jonnek, alig van egy kis szusszanas. Aztan a lemez vege fele lehiggadnak, a zaro �Obscurantism� mar egy kozeptempos tetel, nemi begyorsulassal. A legjobb notak minden ketseget kizaroan az �A Deep Grave� es a �Die Away�, ilyen notakat meg szivesen hallgatnek az Orendatol. -Mirgilus- 7/10


Thoron - Return To Dust

A 2001-ben alakult sved Thoron masodik demojat 3 uj szammal megtoldva kiadta CD-n a No Colours. Akik imadjak a tipikus sved death metalt es a 90-es evek eleji sved death metalra eskusznek, azoknak kivalo alkalom feltenni a Thron CD-jet es egyet nosztalgiazni. A kesobb jotteknek ime egy par nev a legendas korszakbol: Entombed, Dismember, Grave, Carnage, Grotesque, Liers In Wait vagy akar az At The Gates. Az emberi termeszet marcsak ilyen, hogy mindig szeret felidezni valami letunt korszakot es erosen hajlamos az abrandozasra, meg az emlekezesre. Errol az erosen nosztalgiaszagu lemezrol kar is tobbet irni. -Mirgilus- 6/10


Rimfrost - A Frozen World Unknown

Rimfrost = remfos, jo na hagyjuk a viccet, hisz komor black metalrol leven szo, nem illik komolytalankodni. A 2002-ben alakult sved Rimfrost tagsaga szerintem tul sokat hallgatta az Immortal �At The Heart Of Winter�, �Damned In Black� lemezeit, hiszen egy az egyben levettek a kesei Immortal stilusat, ez azert mar tobb mint hatas, ez kerem mar egyenesen lopas. Sot, nemcsak a zene tiszta Immortal kopia, hanem az image is pont annyira vicces es szanalmas, mint az Immortal bohocainal. A szovegek is mind az Immortaltol voltak ellesve, valaki azert vegre elarulhatna, hogy a hidegnek, meg a fagynak, meg a fantasynek mi a fasz koze van a Black Metalhoz? Rohogo gorcsot kaptam a szovegeket olvasva, hihetetlen, hogy egyesek ezt meg komolyan veszik. Egy plusz pontot adok ra, mert jot rohogtem. -Mirgilus- 2/10


Resection - Zenith

A Resection egy fiatal death metal banda Nemetorszagbol. A �Zenith� az elso nagylemez, ezen kivul meg ket demo fuzodik a nevukhoz. A bandanak az a Konstantin Luhring az enekese akit olyan formaciokbol ismerhetunk, mint a Despondency, Ingurgitating Oblivion, Gallery Of Darkness vagy akar a black metalt jatszo Funeral Procession. A banda dobosa meg nem mas mint az amerikai Brodequin utose Henning Paulsen. Tipikusan amerikai technikas death metalt nyomatnak gurgulazos vokalokkal. A zeneszek jol ismerik a sajat hangszereiket, ezzel nincs is gond, viszont a notak egy ido utan egylere mennek es ugy a 4. szam utan mar nagyon untam a CD-t. A gore death metal hiveinek mindenkeppen erdemes megismekedni a bandaval. -Mirgilus- 6/10


Heinous Killings - Hung With Barbwire

Mikor megneztem a boritoban, hogy az amcsi HK egyszemelyes death metal �banda�, akkor mar kezdtem csovalni a fejem. Sajnos a zene sokkal rosszabb, mint amilyenre szamitottam. Eloszor is tisztazzuk le, hogy dobgeppel nem lehet death metalt jatszani. Eszmeletlenul szar a dobhangzas, Joe Wolfe idegesito/rohejes vokalja meg csak ront a nem eppen pozitiv megitelesen. Demonak meg elmenne ez a fortelem es talan a myspace-es tini gore death metalosok egekig magasztaljak a bandat, de nekem ez keves. Jo hir, hogy a lemez megjelenese utan Joe baratunk megtalalta zenesztarsait es a kovetkezo anyag mar rendes felallasban lesz rogzitve. Aki egyulteben vegighallgatja ezt a lemezt az vagy suket, vagy mazohista, vagy egyszeruen csak hulye. -Mirgilus- 1/10


Urn - Dawn Of Devastation

A finn Urn letrehozoi Sulphur, Pimea es Infernus voltak a kilencvenes evek elejen, amikoris kivaltak az egyik kedvenc bandambol a Barathrum-bol. Pimea es Infernus nem sokat melegedtek az Urn-ban, hiszen 1998-ban mar megalakitottak a Flame nevezetu formaciojukat, aminek a zenei stilusa nagyon kozel all a Urn fele totalisan old school os-Heavy/Thrash/Black Metalhoz. Nemcsak a zene, de a hangzas is nagyon osdi, de ettol fuggetlenul nagyon bejon nekem. Ha az olyan soroktol, mint �Burn in hell, possessed by Satan� kiver a viz, akkor ne is olvasd tovabb ezt az iromanyt, mert az Urn nem a te bandad. Koszos os black-thrash himnuszok sorjaznak a lemezen, visito szolokkal megszinesitve. Altalaban az ilyen zeneket tobbnyire a buta, tipikusan metalos szovegekert nem szeretem, de az Urn annyira oszinten nyomja, hogy szazszor hitelesebbek akarmilyen true black metal bandanal. Hallatszik, hogy ezek a csokak egyszeruen nem akarnak semmi kulonoset csak nyomni a kedvenc os thrash temaikat es kozben nagyokat bangerolni. Az �I Am Your Nightmare� Ep ota figyelem tenykedesuket es megmondom oszinten ez eddig a legerosebb anyaguk, az 5 evvel ezelotti �666 Megatons� sem volt egy lagymatag lemez, de ez az uj meg azt is ubereli, sokkal dinamikusabb, sokkal heavybb. Viszont minden idok legszarabb lemezboritojat is sikerult elkovessek, egyszeruen borzalmas a frontborito, nem is passzol a szovegkonyv tobbi reszevel. Koncert DVD-juket lecsekkolva eloben megjobbak, remelem, hogy egyszer sikerul elcsipjem ezt a bandat koncerten. Egy plusz pontot azert adok, mert Sulphur egy az egyben ugy nez ki mint Mr. Holocausto es a koncerteken meg a mozgasa is hasonlo, mondjuk ez Blackvenom gitarosra is igaz haha. Kult!!! -Mirgilus- 8/10


Black Death Ritual - Profound Echoes Of The End

A finn BDR szelesebb ismertseget azzal szerzett, hogy 2004-ben a finn Azaghal-al kiadtak egy split LP-t. Azt a kiavanyt nem ismerem, de a probatermi demojukat sokat hallgattam anno. A banda nem kezdokbol verbuvalodott, hiszen Irh dobos (Darwoods My Betrothed) tesoja nem mas mint Lord Sargofagian, akit olyan bandakbol lehet ismerni, mint Baptism, Calvarium, stb, itt sg.7 nev alatt tevekenykedik, o az egyik gitaros. A bandaban vannak meg Valonsurma, ex-Uncreation�s Dawn, Slave�s Mask, ex-Satanic Warmaster tagok is. Ennyibol lehet sejteni, hogy tipikusan finn black metallal van dolgunk. A banda mindenkeppen a finn BM elitbe tartozik. Elsore nem tetszett annyira, hiszen kozelrol sem olyan fogos muzsikat nyomatnak, mint az iment emlitett bandak, viszont jo notakban, eros riffekben itt sincs hiany. Eros anyag, akik a finn BM-ra eskusznek azoknak nagyon tudom ajanlani, ha eddig meg nem szereztek volna be. -Mirgilus- 8.5/10


Forgjord - Henkeen ja Vereen

Kezdetben ezt a titokzatos finn black metal bandat ugy hivtak, hogy Brightness Of Darkness, aztan ezt nem talaltak tul jonak es felvettek a Winterflesh nevet, majd ezt kovette az Iceage es vegul a sok kozhelyes nev utan ugy dontotek, hogy a sved Forgjord lesz a szamukra megfelelo nev. Ennek a jelentese boszorkanysag. 1995-ben alakultak, 6 evig nem csinaltak semmit, aztan kiadtak ket demot, aztan 4 evig megint szunet es 2006-ban kiadtak egy pokolian hosszu nagylemezt, ami egy 4 reszbol allo konceptlemez, finn szovegekkel. Mivel az egesz lemezt a sajat probatermukben rogzitettek egy nagyon gyenge felszerelessel, ezert a zene lenyege elvesz a nagy kasaban, sajnos, pedig jo kis notak, temak vannak a lemezen. Ha ezt ujravennek egy jobb cuccon, akkor biztosan sokan felkapnak a fejuket, mert maga a zene az kivalo. A szar rogzitesnek koszonhetoen a kantalos vokalok pl alig hallatszanak. A tobb mint 66 perces lemez igy egy ido utan soknak tunik, a fele is eleg lenne. Talan legkozelebb� -Mirgilus- 7/10


Baalphegor - Post Earthquake Age

1996-ban alakult a katalan Baalphegor, azota ket demot es egy nagylemezt szabaditottak a nagyvilagra, utobbi 2003-ban jelent meg. A banda ismeros lehet azoknak, akik ismerik a �Together As One� cimu Death tribute lemezt, hiszen a Baalphegor a �Lack Of Comprehension� cimu klaszikust jatszotta el a �Human� lemezrol, nem is rosszul! Gondolom ebbol azert mar sejtheto, hogy milyen tipusu zenet is jatszik a banda. Tekeros death metaljuk nagyon valtozatos, a szaguldos notaktol, a lassu doomos szerzemenyekig mindent felvonultatnak a death metal stilus kellektarabol. Hallatszik, hogy nagyon kepzett zeneszek alkotjak a bandat, mindenik tag mesterien banik a hangszerevel, a dobos es foleg a basszusgitaros teljesitmenyet emelnem ki, de a szolok is nagyon rendben vannak. A nagy gond a lemezzel csak az, hogy ezeket a temakat, notakat anno mar rogzitettek nevesebb bandak az altalunk annyira ajnarozott 90-es evek elejen, az-az a death metal fenykoraban. Nosztalgiazasra kivalo a �Post Earthquake Age� lemez, a stilus fanatikus hiveinek meg egyenesen kotelezo. -Mirgilus- 7/10


Diecold - Rest In Hell

A Diecold-ot anno Shadow hivta eletre, hogy apolja a tradicionalis black metal kultuszt. 2003-ban jelent meg az elso demo, azon meg Sandor Tamas (ex-Ahriman, ex-Dusk) dobolt es Vorgrov (Marblebog) acsarkodott. Harom ev alatt valtozott a felallas, a Duskbol ismeros Gelal dobolta fel a lemezt es a Witchcraftos Angmar volt az enekes es Thanatos felelos a baszusgitar temakert. A zene is valtozott az evek soran, de tovabbra is maradt az old school black metal ugy Venom/Bathory/Destruction/Hellhammer altal lefektetett alapokon. A szovegek is szinten az osi kutuszt apoljak, rombolas, sotetseg, haboru, satan, stb. a kozponti tema, bar ezekben nem vagyok 100 %-ig biztos, mivel a latin nyelvu intro es outro kivetelevel egyetlen szoveget sem nyomtattak a boritoba. A megszolalas is totalisan regivagasu, jol passzol ehhez az osi, primitiv, zsigeri Black Metal muzsikahoz. Remelem a kovetkezo Diecold kiadvanyra nem kell megint 3 evet varni, csak regisulis fekete fem hiveknek ajanlom, de azoknak nagyon! -Mirgilus- 7.5/10


Mortyfear - God�s Skin

1999-ben alakult a finn Mortyfear, de akkoriban meg Mortifier nev alatt alkottak, csak aztan jogi problemak miatt nevet kellett valtoztassanak. Ot demot keszitettek az evek soran es a tavaly jelent meg a banda elso nagylemeze �God�s Skin� cimmel. Dallamos death/thrash a mufaj neve amiben mozognak, de nem a legizgalmasabb fajtabol. Zuznak rendesen, megy az apritas, de valahogy a notak mind egylere mennek es az ember csak varja, hogy tortenjen mar valami erdekes es aztan csak egyszerre vege lesz a lemeznek es utana semmilyen kesztetest nem erzek, hogy megegyszer meghallgassam. A hangzas az nagyon bivalyeros, csak az a baj, hogy a notak nagyon kiszamithatoak, a temakat mar millioszor hallottam, szoval en biztosan nem adnek penzt ezert a korongert. Contact: -Mirgilus- 5/10


Galgeras - Booswichterij

Beuningenbol (Hollandia) szarmazik a Galgeras es a kritika targyat kepezo lemez a banda elso nagylemeze, ami 2005-ben jelent meg CD-n es tavaly novemberben a jo oreg bakelit valtozatban. A banda 1999-ben alakult, jonehany demo es split van mar a hatuk mogott, tehat nem kezdo formacioval van dolgunk. A notak is monoseget kepviselnek, jol megkomponalt temak, riffek sorjaznak a lemezen. A notak valtozatosak, nincs esztelen csepeles es szaguldas, kozeptempos kiallasok, erdekes gitarharmoniak diszitik a szerzemenyeket. Ezek a notak �a harag energiajat atalakitva fekete magiava voltak megalkotva�, all a CD belso boritojan. Mit mondjak van benne nemi igazsag. Hollandia nem a kivalo Black Metal szintererol hires (azert vannak ott is jo bandak pl. Funeral Winds, Haat, stb), viszont ez a Galgeras nevezetu formacio felkeltette az erdeklodesemet, kivancsian varom a kovetkezo lemezt. �We don�t wait for karma, Karma waits for us to happen� -Mirgilus- 8/10


Corpus Christii - The Fire God

Ujrakiadasrol leven szo, nagy lemezismertetesbe nem bocsajtkozom. Ime a lenyeg: a �The Fire God� eredetileg 2001-ben jelent meg a portugal Hiberica Records gondozasaban digipack CD-n. Ez a CC masodik nagylemeze, ami nemtul eredeti, de azert elegge hallgathato black metal muzsikat tartalmaz. A CC gyenge pontja a doboshianyban keresendo, azota van elo, hus-ver dobosuk, szerintem a jovoben nem lenne hulyeseg ezt a lemezt is ujrafelvenni, mert a temak, notak, riffek azok nagyon rendben vannak, csak egyedul a dobgep zavaro egy-ket helyen, ahol rendben van, ott az Ildjarn Nidhogg lemezt juttatja eszembe pulzalo temaival. A korong tartalmazza a �Buried By Time & Dust� klasszikust egy ismeretlen norveg black metal bandatol, ebben a notaban maga Necrobutcher bogozik, az emlitett norveg banda eredeti bogose. A korong meg tartalmazza 2002-ben 7�Ep-n megjelent ketszamos �Master Of�� anyagot is, ami anno csak 500 peldanyban jelent meg egy nagyon faszantos boritoba csomagolva! -Mirgilus- 7/10


Sacramental Blood/Ophiolatry - Inception Of Ceremony/Satancore

Mindket csapat tekeros, komoly tudast igenylo death metalt jatszik. A Sacramental Blood hazaja Szerbia es az �Inception Of Ceremony� a banda elso demoja, amit megtoldtak meg 2 notaval, egy kicsit felturboztak es igy kerult fel a splitre. Jol nyomjak a halal femet, megszolalasuk, tudasuk abszolut nyugati szintu, viszont a notaik meg nem tartoznak a felsoosztalyba. Valahogy egysiku egy kicsit a muzsikajuk. A Vader �Carnal� cimu notajat is elnyomjak, nem is rosszul. Contact: 6/10
Ez utan kovetkezik a brazil Ophiolatry trioja. Tipikusan brazilos death metal ugy Krisiun modra. Az elso introszeru notajuk nagyon jo dal, a tobbi egy kicsit egylere megy, gondolom az antikereszteny hozzaallasuk sem meglepo a brazil death metal bandakat ismerok elott. Tul vannak mar egy nagylemezen es szamos egyeb kiadvanyon, en azert ennel tobbet vartam egy ilyen regi motoros bandatol. Contact: 6/10 -Mirgilus-


Urna - Sepulcrum

2004-ben alakult Cagliariban az Urna. 2005-ben egy Ep-vel meg egy nagylemezzel jelentkeztek, egyikhez sem volt meg szerencsem. Nemsok informaciot lehet tudni a bandarol, annyit tudunk, hogy egy duorol van szo, akik idokozonkent Locus Mortis nev alatt is jelentetnek meg hanghordozot. Eleg nehez megbaratkozni a �Sepulcrum� anyaggal, nemnagyon tartalmaz fogos temat, vagy kommersz elemet. Sulyos black-doom a stilus neve rengeteg dark-ambiental temaval megfuszerezve. Ha olyan bandak zenejevel szoktal bulit rendezni, mint a Skepticism, Unholy, vagy Woods Of Belial, akkor az Urna a te bandad. Altalaban zavar ha egy banda dobgeppel dolgozik, viszont az Urna eseteben ez kimondottan elonyos, ezaltal meg ridegebb lesz a hangzas es mivel a zene ugysem gyors es technikas, egyaltalan nem zavaro. Odon, romos varak, hullaszagot araszto, elhagyatott bortonok romjai koze befuj a csonthideg szel es kozben fagyos eso oldja fel csontos vazadat, azt hiszed, hogy elsz, de kozben mar reg a Sepulcrum karhozott birodalmaba leptel. Neha ez a nyomaszto hangulat elrontodik egy-ket gyors csepelessel, de kiengesztelesul a lemez vegen megkapjuk a �The Gate Of Nanna� nota Urnasitott valtozatat. Az altalam hallott legjobb Beherit atirat egyike kelloen zarja le ezt a nemmindennapi zenei elmenyt. Katarzis! -Mirgilus- 9/10


Spearhead - Deathless Steel Command

Kiveszed a bookletet a tokbol, megnezed a boritot, elolvasod a szovegeket es felsem kell tedd a korongot, hogy tudjad mirol is van szo. War metal a jatek neve az irorszagi kiado jovoltabol. Black/death/thrash/old school heavy metal egybegyurva egy nagy ustben, kivalo gitarszolokkal megfuszerezve, kb ennyi roviden a Spearhead lenyege. 30 perc koruli jatekido, eppen elegseges is az ilyen tipusu muzsikakbol. Bar en az egyszeruseg kedveert war metalnak definialtam a stilusukat, amiben nem is keves igazsag van, viszont Blasphemy/Black Witchery/Conqueror/Morbosidad/Truppensturm rajongok valoszinuleg nem fogjak keblukre olelni a bandat, mivel a Sperhead azert joval kidolgozottabb, finomabb, atgondoltabb formaban jatsza ezt a fajta muzsikat. Eloben szerintem nagyobbat utnek, mint lemezen. -Mirgilus- 7.5/10


Andrew Liles - The Dying Submariner

Andrew Liles egyike korunk millionyi kiserletezo underground muveszei kozul. Andrew azert nem tegnap kezdte el a billentyuket nyomogatni, hiszen mar a 80-as evekben is adott ki lemezeket, turnezott, stb. Az idok soran - tobbek kozott - olyan neves muveszekkel kollaboralt, mint Edward Ka-Spel (The Legendary Pink Dots), Steve Stapleton (Nurse With Wound), vagy Steven Wilson (Bass Communion, Porcupine Tree). A huzos diszkografiaval rendelkezo Andrew minden anyagan megprobal valami ujat, valami masat alkotni, ezuttal sincs ez maskepp, a Haldoklo Tengeralattjaro egy 4 dalbol allo 72 perces alkotas, a CD alcime pedig - A Concerto for Piano and Reverberation in Four Moments - mar elarulhat egy par dolgot a koncepciorol. Termeszetesen nem egy "live" felvetelrol van szo, viszont a hangszer, amin elovan adva a "koncert", az mar a zongora. Nem kell persze teadelutanokon eloadott klasszikus szonatakra gondolni, ez itt a feneketlen melysegek es a tengeralattjarok zeneje, egy haldoklo buvar utolso pillanatainak monoton megzenesitese. Andrew zeneje ezen a lemezen kizarolag zongoran eloadott komor hangzatokbol, illetve ezeknek reverberacioibol all. A visszhangositott temak toltik be a hatterszerepet, majd ezekre jatszik ra Andris tovabbi, nem reverberalt zongoratemakat. Az eredmeny egy rendkivul nyomaszto, klausztrofobias hangulatu zenefolyam. A szimplan part I - part IV - re keresztelt dalok egybefolynak, a temak eszrevetlenul csusznak at egymasba, megtartva mindvegig a disszonans, baratsagtalan jelleget. Bar az ambient-el rokon zene ez, megsem neveznem annak, talan az experimentalis kortars zenekhez all kozelebb Mr. Liles produkcioja. Bar ismerek nehany regebbi AL kiadvanyt, engem is meglepett az uj lemez komorsaga, ridegsege, hiszen Andrew-nak vannak ettol sokkal baratsagosabb hangvetelu anyagai is. Ha esetleg bejonne a The Dying Submariner, akkor probalkozz meg a specialis 2 CD-s verzioval is, amely tartalmaz egy The Dead Submariner nevu korongot is., -Robert Sun- 7.5/10


The Legendary Pink Dots - Your Children Placate You From Premature Graves

Nomen est omen - a nev kotelez. A Rozsaszin Pottyok eseteben talalo e latin szolas, az 1970-ben alakult angol/holland zenekar nemcsak neveben hordozza a "legendas" szot, ugyanis a tobb, mint 40 (!) studiolemezt megjelentetett zenekar rengeteg muveszre/zenekarra gyakorolt hatast az utobbi 37 evben, ezaltal (is) legendas hirnevre teven szert. Szobonforgo negyvenakarhanyadik lemezuk megint mas, mint az elozo negyevnvalahany, de termeszetesen magaban hordozza azokat a specialis (zenei) elemeket, amelyek vegigkisertek a zenekart "palyafutasa" soran. En kb. minden 4-ik lemezuket ismerem, nem en vagyok a legjogosultabb, hogy kritikat alkossak az uj lemezrol, de muszaj lesz, mert a kiado felkert ra, sot, halalosan megfenyegetett. A tulhosszucimu lemez (egyesek szerint az eddigi legzsenialisabb TLPD lemezcim...) egyfajta lenyomata, osszegzese a zenekar eddigi munkassaganak, hogy egy klisevel eljek...De tenyleg igy van. Az intro-ba gyermekzajt, zsibongast kevertek egy mar-mar tulsagosan nyugtato (ertsd: elmebeteg), gyermekkoromra emlekezteto zongoradallamba. A 2-ik dal rovid ipari zajok utan belekezd egy experimentalis rock dalba, ami arrol szol, hogy Jezus mindenkit szeret, meg az egereket is...ha elolvasod a szovegeket es megteremted a kapcsolatod a szavak es a lemezcim kozott, akkor megfejtetted, hogy mirol szol ez a dal valojaban....Edward Ka-Spel hangja jo formaban van, nem tudom mit szedett a felvetelek alatt, de erosen pszichedelikus, (rem)alomba ringatoak a dallamai. A dal masodik feleben belepnek a szaxofon es egyeb hangszerek (...), mindezektol a zene nagyon elszallossa es tavoliva valik, u.h. ha a drogok nem neked szolnak, de megis szeretsz repulni, jo meghallgatni ezt a szamot. Es ugyanugy a kovetkezot (Stigmata 4), ami egy 7 perces, zongorabol, effektekbol es minimal vokalbol allo, filmzeneket idezo nosztalgikus tetel. A Feathers At Dawn pszichedelikus akkordjaiban Syd Barrett munkassaga koszon vissza, ha beakarsz otthon rugni magadban, nyugodtan berakhatod ezt a dalt, jozanon nem is igazan lehet meghallgatni. A kovetkezo dalokban a banda experimentalis oldala villan meg, ipari zajok, keleti hangszerek furcsa kombinalasa. Kesobb bekoszontenek az akusztikus gitaros (Syd Barrett, Pink Floyd ihlette) dalok, majd a lemez vege fele az ambient temak. Mindezek koze pedig elvan rejtve egy pszichedelikus rock tetel (The Made Man's Manifesto), amely egy 70-es evekbeli Floyd lemezen is megallta volna a helyet. Nem erdemes szamokra bontsam a lemezt (bar megkezdtem), akinek az experimentalis, avantgarde, pszichedelikus rock mond valamit, az mar bizonyara ismeri a zenekart. Aki pedig nem, az ezzel a a lemezzel megkezdheti az ismerkedest. En most megyek, dolgom van, bekell szerezzem a tobbi harmincvalahany lemezet a zenekarnak...Ja, a CD osszes dala meghallgathato a zenekar weboldalan: -Robert Dots- 9/10


Orplid - Sterbender Satyr

Az elozo kiadvanyain az Orplid ritkan lepett tul a neo-folk/neo-klasszikus zene hatarain. A Sterbender Satyr a 3-ik nagylemeze a bandanak, ezenkivul adtak ki par demot/EP-t is. Bar az elozo anyagok is egytol-egyig elnyertek tetszesemet egyszeru, puritan megkozelitesukkel, az uj lemezuk sokkal erdekesebb zenet tartalmaz. Uj zenei elemekkel gazdagodott a german duo eszkoztara, es ezen uj elemek egy sokkal tagabb erzelmi skalan mozgo anyagot eredmenyeztek. A szintetizator nagyobb szerephez jutott, az akusztikus gitar pedig, habar jelen van, csak egy a tobbi hangszer kozul, nincs annyira eloterbe helyezve, mint az elozo anyagokon. A lemezt nyito Der Letzte Ikaride egy neo-klasszikus temaval indit (ehhez hasonlot a The Ruins of Beverast-ban is lehetett hallani), majd a szerepet a csilingelo harangok veszik at, az enek pedig tipikusan Orplid-os/germanos. A kovetkezo dal egy nagyon szepen megszolalo akusztikus gitaron eloadott tetel, Frank mely tonusu hangja nagyon passzol a szomoru temahoz. A Die Seherin az egyik legsotetebb pillanata a lemeznek, gyermekkorom (horror)mesei adta felelmeket eleszt fel bennem a Dead Can Dance-es dob, Sandra Fink (vendegenekes) sejtelmes vokaljai, valamint a hatterben visszhangzo sikitozasok. A kovetkezo tema is egy nagyon komor ambient tetel, viszont van benne egy emelkedettseget is sugarzo hangulat, nem tudom miert a Burzum Tomhet-jet idezi fel bennem. Pulzalo effektekkel kezd a kovetkezo track, bejonnek a szomoru gitarbontogatasok, majd a gepek altal szolgaltatott hideg dobok es a minimalista ambient szintik fagyos, alomszeru hangulatot teremtenek. Az Erster Frost egy melankolikus ambient/neo-folk dal zongoraval, gitarral, szep hanghatasokkal, az itt megjeleno coldwave/darkwave hatasok pedig folytatodnak a kovetkezo dalokban is. A legnagyobb meglepetes a Sang Abend, ez egy tipikus 80-as evekbeli darkwave-bol taplalkozo dal, mintha egy regi The Cure albumrol maradt volna le. Az utolso elotti dal - Heimkehr - hullamzo hangulatahoz furcsa es furcsan effektezett enekdallamokat kevertek, mig a lemezt zaro, 9 perc (Sterbender Satyr) gyonyoru modern neo-klasszikus zene, amirol a japan Mono utolso lemeze, illetve Moby (!) ambient temai ugrottak be. A leirtak alapjan ugy tunhet, hogy kisse szetagazo a lemez, viszont az Orplid nagy titka a kulonbozo hangzasok sikeres homogenizalasaban, osszeolvasztasaban rejlik. Tobb kor zeneje, emleke elevenedik meg a Sterbender Satyr hallgatasa kozben. -Robert Sun- 9.5/10


Comatose Vigil - Not A Gleam Of Hope

Negy dalt tartalmaz, csekely 70 percben az orosz funeral doom zenekar bemutatkozo lemeze. Kivancsi vagyok milyen hatast gyakorolna az emberekre ez a zene, ha pl. beraknak egy tengerparti strandon. Ha a Comatose Vigil rajongok szama nem is valtozna drasztikusan (felfele), a magukat vizbegyilkolok szama talan inkabb. Orosz barataink elmult evekben meghallgathattak alaposan egypar funeral doom lemezt, majd csendesen nekilattak sajat dalaik megirasanak. Ami egybol kiemeli a bandat a mezonybol az a hangszereles. Ritkan hallani egymastol elhataroltan minden hangszert egy funeral doom lemezen, es megis ennyire massziv es atfogo hangzast. Gyaszos szinti/riff parossal indul a lemez, kb. mindez - ha jol szamoltam - 18 utem/perc alatt vagtato dobbal. A monotonitas ellenere, a temak - amennyire lehetseges funeral doom-on belul - valtozatosak, nem ritkan a szinti hozza a vezeto dallamokat, de a riffek is ott kisertenek vegig. Korhazszagu hangulatok ragadjak meg az embert, ha a komat, mint tudatallapotot meglehet jeleniteni zene formajaban, akkor a CV eleg kozel kerult a megvalositashoz. A nemzetkozi mezonybol is kimagaslo a Not A Gleam Of Hope, a szinter bevalt szokasaitol elteroen, az oroszok mindvegig egy egyszeru, de hatasos formulat alkalmaznak. Keves, de jo tema, kivalo szintitemak, nagyreszt egyetlen, viszont markans gitarsav, mindez egy hatasos dob-basszus ritmusjatekkal alatamasztva. Megkerulhetetlen a Skepticism es a Shape of Despair nevek megemlitese a CV kielemzese soran, foleg az utobbi zenekar hangulata rokon a CD utolso, es talan legjobb dalaval, a Galleries of Coma-val. Szobanforgo tetel egy instrumentalis szerzemeny, nem sok ennyire jol megkomponalt funeral doom dalt hallottam az utobbi idoben, es ha jol meggondolom, mindez ervenyes az egesz lemezre is. -Robert Sun- 10/10


Siculicidium - Lelekosveny

Egy ujabb kiadvany az erdelyorszagi Siculicidium hordatol! Mar nagyon vartam az uj anyagot,ugyanis a Funebrevel keszitett Splitorment nekem nagyon bejott. A CD igenyes boritoval van ellatva, feher-fekete, semmi extra es ami nagyon fontos, semmi klise! Orulok, hogy nem az image-re, hanem inkabb a zenere van fektetve a hangsuly, ami eleg ritka a szinteren�Ket reszbol all a kiadvany: 4 vadiuj szam, illetve a Splitormenten megjelent 3 dal is helyet kapott. Infokat minimalis mennyisegben tartalmaz a borito, de legalabb a magyar szovegek is olvashatoak. Nagyon jo otletnek tartom, hogy magyar dalokat irnak, lehet egy par embernek nem fog tetszeni, de nem is ez a lenyeg. A zenere terve azt vettem eszre, hogy a Splitormentes szamok meg mindig a kedvenceim, egy kicsit ugy erzem gyengebbek lettek az uj szamok, ami a dobos hibaja. Khrul sokkal technikasabb, otletesebb temakat ut, nem olyan sablonos, mint az uj dobos jateka. A riffekre azt hiszem nyugodtan mondhatom azt, hogy tipikus Siculicidium, Pestifer jatekaban szerintem soha nem fogunk csalodni. Giahrlag vokalja is nagyon jol szol, a szavalas is jol sikerult, depressziv hangulatot idez elo, amit az utana koveto fantasztikus gitartema csak fokoz. Ez a Lelkem Nemasaga cimu dalban hallhato, ami szerintem a legjobb az uj szamok kozul, viszont az elso track - Az Erdo Szelleme - is nagyon OK, itt a szovegek nagyon jok, a magany erdeiben bolyongo lelek a halaltol varja a megnyugvast. Amugy a cin tulzott hasznalata gyengiti egy kicsit a szamot. Itt is hallhato szavalas, melyet lassu gitartema kiser, cseppet a Primordialra emlekeztet. A harmadik egy kozeptemposabb szam, lazado hangulata van, a feny egy kicsit gyanus szerepet kapott itt, nem egeszen ertem, mit akar mondani Giahrlag. A feny a felszabadulas, ujjaszuletes szimboluma is lehet, de biztos lesz aki vallasos mondanivalonak titulalja majd. A negyedik track egy samanisztikus dal, egyszeru szovegekkel csupan gitarral es dobbal, osi szertartasra emlekeztet. Az ember egy kicsit megnyugszik, de nem sokaig, mivel indul is a Blackened Desire eroteljes, Graveland-re emlekezteto riffje. A splittormentes szamokrol nem irok megegyszer, maradjunk annyiban, hogy a Lelekosveny egy nagyon jo anyag, a bandanak van jovoje, remeljuk nemsokara jon a nagylemez is. Az uj szamokra 8-ast adok, az egesz kiadvany megerdemli a 9-est.. -Woodlum666- 9/10


Agalloch - Ashes Against The Grain

Az Agalloch abbol a vilagreszbol szarmazo zenekar, ahol minden idok legjobb TV sorozatat forgattak 1990 es 1991 kozott. A trio dark metal-t jatszik. Azzal nem vagyok tisztaban mai napig sem, hogy egyaltalan letezik-e ilyen nevu zenei aramlat, de ez most mindegy. Az uj lemez kapcsan olvastam magasztalo es negativ kritikakat egyarant, elozobbieket nagyobb szamban. Nekem az Agalloch mindig is tetszett, mar az elso demotol fogva. Egyesek probaljak nagyon eredeti zenekarnak beallitani, teny, hogy ez nem igy van, mert daliras/tema szempontjabol sokat meritettek masoktol, nehany dolgot kiemelve: kozeptempos dark rock/metal katatonias riffek, lassufajta majdajingbrajdos dallamos tappingeles, borus harmoniak opetesen, es neo-folkos gitarjatek a dettindzsun modra. Mindezek ellenere megis van zenejuknek egy egyeni hangulata, amit en mindig is szerettem. Az utobbi 4 evben megjelent 3 EP, ami teljesen folk zenet tartalmazott, viszont az uj lemez ismet a regi Agalloch programozasi nyelvben irodott. Elnyujtott, My Dying Bride-osan siro gitartemval indit a lemez, majd bejon a tobbi hangszer, es rogton egy monumentalis temava cseperedik az intro helyet szolgalo szerzemeny. A lassu bevezeto utan szinte berobban a masodik dal dinamikus tempokkal, kivalo riffekkel es egy akusztikus leallassal. A 3-ik dal inkabb osszekoto jelleggel rendelkezik, ez egy nehany pulzalo hangjegybol es egy hatterzajbol allo ambient szerzemeny, ami eddig nem volt vedjegye a bandanak. A Fire Above, Ice Below a leghosszabb dala a lemeznek es egyben kvintesszenciaja mindannak amirol ez a zenekar szol. Sok almodozos hangulatu akusztikus resz, visszafogott banatos enek, crescendo megoldasok, a dal fokozatosan halad az epikusabb temak iranyaba, majd a dal vegen felcsendulo metal riffek meglepoen a U2 dinamikusabb dalaira jellemzo dobjatekkal vannak megtamogatva. Az Unlike The Waves rendelkezik a legkemenyebb riffekkel, de ugyanakkor a legszebb akusztikus pillanatokkal es dallamos vokallal is. A lemez utolso reszet az Our Fortress Is Burning trilogia kepezi, amely 3 kulonbozo megkozelitesben ugyanazon zenei tema kore epitkezik. Az elso resz teljessegben hideg gitaron van eloadva, a masodik prog-rock/post-rock hatasu track, mig a harmadik meglepoen egy drone/noise/ambient tetel, ami ujdonsag a bandanal. Befejezesul: az Agalloch folytatja az elozo 2 lemezzel megkezdett utat, kiegeszulve nehany uj hatassal. Aki eddig szerette oket, annak nagyon befog jonni, aki pedig sosem csipte oket, az most sem lesz boldogabb. -Robert Sun- 10/10


Dornenreich - Hexenwind

Az osztrak illetosegu Dornenreich elozo 3 albumaval nemigazan tudtam megbaratkozni. Hiaba volt a sok magasztalo kritika, hogy milyen fenseges zenet jatszanak, szamomra mindig is tulterheltnek tunt az orkesztralis hangzasuk es a zenehez tulzottan patosszal teli megkozelitesuk. Ezert is volt nagy meglepetes szamomra a Hexenwind, ugyanis az Eviga es Valnes alkotta duo maga mogott hagyta az idillikus hangvetelu szimfonikus dark metal-t es uj vizekre evezett. Az uj dalok sokkal egyszerubbek, lenyegretorobbek, hangszereles es dalszerkesztes szempontjabol egyarant. Meglepodessel olvastam tobb kritikat is, miszerint a Dornenreich Black Metal-t jatszik. Nos, a zene valojaban a Fekete Fem gyokereibol kiburjanzott akarmi, viszont tul finom es visszafogott, hogy azt Black Metal-nak lehessen nevezni. Az egyaltalan nem felesleges intro utani 4 dal BM-bol kiindult egyszeru, de hatasos riffekbol es harmoniakbol van felepitve, de nem neveznem agresszivnek a lemez egy pillanatat sem, es nem is zavar, hogy ez igy van, nagy elmeny hallgatni ezeket a notakat. Dalonkent 2-3 hosszan elnyujtott temat hasznalnak, de mindig a megfelelo pillanatban valtanak egy lassabb, gyorsabb, vagy akusztikusabb reszre. A vokalos reszeknel a karogas ritkabb, nagyreszuk suttogasokbol all, altalaban nem csipem az ilyesmit, de most valahogy ez is pluszpont. Ugy erzem a zenekar raerzett, hogy mibol mennyit, mit hol, egyszoval nalam sikeres a receptjuk. Ha okoskodni akarnek, (es azt is teszem) azt mondanam, hogy a Dornenreich ezen a lemezen egyenien egybeolvasztotta az Empyrium folkos lehelletet a Burzum depressziv pillanataival. A CD-t hallgatva egy magadban lejatszodo utazas sikeres nyertese lehetsz a Dornenreich kft jovoltabol. A jatekon valo reszveteli dij csupan 12,5 euro, es ez melle kapsz egy ajandek CD-t is. Szerintem megeri. -Robert Sun- 9/10


Darkthrone - The Cult is Alive

Nem tudom, mas hogy van vele, de en nagyot mosolyogtam mikor meghallottam az uj Darkthrone album cimet (ne is emlitsem a kislemezet: Too Old Too Cold). Tudtam, hogy videoklip! is keszult, ugyhogy ugy erzeztem ennel rosszabb mar nem is johet. Sajnos azt kell mondjam, hogy ez az uj lemez nem annyira szar, mint ahogy en es meg sokan masok gondoltuk, igencsak jol vannak osszerakva a Punk/Thrash/Black stilusu notak es a szovegek is komolyak es jol atgondoltak. 10 szamot tartalmaz a lemez es majdnem 40 perc hosszu. Vannak punkosabb szamok, melyekrol meg a Sex Pistols is eszembe jutott es vannak a regebbiekhez hasonlo black/thrash stilusu odabaszos szamok is, de sok ujdonsagot itt sem talal az ember. Az viszont teny, hogy a Darkthrone sohasem azt csinalta amit masok elvartak volna, ugyhogy ahelyett, hogy az ember kritizalja, inkabb hallgassa meg figyelmesen ezt a lemezt es gondolkozzon el azon, hogy egy stilusalapito zenekarnak mennyire tele lehet a toke a sok pozer szarcsimbokkal a mai undergroundbol. Ez a lemez jo! Nem hasonlit a regiekre, a kult lemezekre, nem is kell, hiszen egy jo zenekar nem azert jo, mert ismetli onmagat, hanem mert mindig ujat alkot (Ez a lemez amugyis kult lesz kesobb). A klip egy eleg komolytalan zenekart mutat s ezzel nekem semmi bajom sincsen, azok utan amit ez a zenekar fel tud mutatni egy kis lazulas es belebaszas igazan megengedheto. A kultusz el!!! -Woodlum666- 8.5/10


Nidingr - Sorrow Infinite And Darkness

Az mar reg nem titok, hogy Norvegia erdeit nem a trollok es az orkok lakjak. Az ujabb erdolako generacio a buzoganyokon es kardokon kivul Gibson gitarokkal es Marshall erositokkel felfegyverkezve a Black Metal szentsegtelen zaszlaja alatt mar 1991(?) ota szonikus meszarlasokkal tamadja le az arrajaro tisztalelku keresztenyeket. A Nidingr nevre hallgato horda pontosan 1 evvel kesobb, 1992-ben kezdte el a BM propagandat terjeszteni. 4 evukbe telt, amig kiadtak egy demot (1996), a masodikra 3 evet kellett varni (1999), igyhat ne csodalkozzunk, hogy a teljes lemeznyi anyag a masodik demot kovetoen 6 ev mulva jelent meg. Ismerve a norvegiai postagalambok nehez helyzetet, ez egyaltalan nem meglepo. Aki eleg true, az ugye emlekszik, hogy a The True Mayhem, a 2000-es lemezen hadat uzent a postagalamboknak, eleg megnezni a boritot, amelyen egy postagalamb van lefenykepezve holtan, veresen, szogesdrotokba verve, krisztusi pozban. 2004-ben Csihar Attila ujra a The True Mayhem tagja lett es a norveg Black Metal-ban egy uj korszak kezdodott el. A postagalambok levadaszasa veget ert, igyhat a lemez megjelenese utan pontosan 666 nappal en is megismerkedtem a Nidingr debutlemezevel. Az egesz lemezt vegighallgatva, radobbentem, hogy mennyire helyesen es ugyanazon idoben helytelenul lett kivalasztva a korong elso dala. Helyesen, mert fogos, eros BM riffekkel felvertezett dalrol van szo, melyben a zongora is szerepet kap, de helytelen, mert tovabb hallgatva a lemezt, nem nehez eszre venni, hogy az emlitett billentyus hangszer igen ritkan tunik fel. Tehat az elso dal nem iranyado. A hatralevo feloraban igen sotet es brutalis BM-ban van resze a hallgatonak, talan a zenekar a kiadvanyok kozotti sok idot Dissection, Dark Funeral, Hades Almighty, Emperor, Naglfar lemezek hallgatasaval toltotte el...Thrash riffek, black metal harmoniak, borzasztoan gyors tempok, es egy nehezen befogadhato, valoban sotet atmoszfera az, ami ezt a lemezt jellemzi. Jol strukturalt dalszerkezetek intenziv eloadasban, technikas gitartamadasokkal. Ami nekem nem tetszett, az az enekes monoton bombolese, ezt igazan lehetett volna valtozatosabbra venni, ugyanis ez nem egy Deicide lemez, hanem egy norveg BM album. Probalkozni lehet, nem egy tipikus BM lemez, azt garantalom. Akinek van penze postagalambra, az itt probalkozhat:, valamint -Robert Sun- 7.5/10


Drudkh - Blood In Our Wells

Aki nem ismeri a zenekart es kezeben tarja a CD-t, fogadni mernek, meg sem mondja, hogy ennek valami koze is lenne a metalhoz. A kiadvany annyira mentes minden klisetol, hogy az ember nem igazan tudja, hogyan is kezelje�Anno, mikor a Hate Forest, Ukrajna legkultikusabb es legnagyobb Black Metal bandaja feloszlott, romjaira epult egy uj zenekar, melynek a neve DRUDKH. Eleinte nagyon eros Burzum hatasokat hordozott zenejuk de megis volt bennuk valami ami megfogta az embert, valami egyeni hangulat, valami tudatalatt felfogott ero ami az embert a lemezek tobbszoros meghallgatasara kenyszeritette. A Blood In Our Wells 2003 ota mar a negyedik nagylemeze a zenekarnak. Ez a lemez felteszi a koronat a zenekar fejere, egyetlen banda sincs amelyik a Drudkh fele monumentalis, hazafias, termeszetrol szolo zenet ilyen profin jatszana! Ez mar nem black metal, semmi gonosz vagy negativ toltese nincs a zenenek, talan egy kicsit szomorkas nehany resz, de a buszkeseg es a szulofold iranti imadat arad a zenebol. Egyetlen zenekarhoz sem hasonlithatom a banda zenejet, egyediek minden teren, a hatasokat mar regen maguk mogott hagytak es ez mar szintiszta Drudkh! Nagyon igenyes a kiadvany bookletje, szovegeket is tartalmaz, sajnos csak ukranul, igyhat csak sejteni tudom, mirol is szolhatnak. Inkabb kozeptempos es menetelos a zene de vannak gyorsabb reszek is es zsenialis gitarszolok is hallhatoak melyektol az ember libaboros lesz. Ketseg kivul a legjobb Drudkh lemez, osszegzi mindazt amit eddig csinaltak, az eddigi munkajuk esszenciaja itt van, ebben az anyagban. Aki meg nem hallgatta ezt a zenekart, annak melegen ajanlom, ilyen egyeni es jo zenekar egyre ritkabban akad mostanaban. Aki be szeretne szerezni az itt leskelodjon: -Woodlum666- 10/10


Beyond The Gate Of Nanna - A Tribute To Beherit

Nem nagyon szeretem a tribute kiadvanyokat, legtobbszor egy csomo tehetsegtelen, nevenincs banda verszegeny zakatolasa van felsorakoztatva. Sajnos ez jelen esetben sincs maskeppen�eleg szomoru, hogy minden idok egyik legkultikusabb es legnagyobb Black Metal zenekaranak egy ilyen gyenge tribute lemezt hoztak ossze. A Thesyren kivul egyetlen bandarol sem hallottam, es ezutan sem akarok. Annyira el van baszva ez a kiadvany, hogy az mar siralmas. A zenekarok egyike sem kozeliti meg Beherit nagysagat, mindegyik feldolgozas sokkal gyengebb mint az eredeti. Csak amulok azon, hogy meggyalazzak a zsenialis szamokat! A Solomons Gate, Black Arts vagy a Gate of Nanna mind ugy el lettek csufitva, hogy az siralmas. Legtobb zenekar nemhogy nem tudja feldolgozni, de meg a szamok alapriffjeit sem tudjak eljatszani. Dobgepes zakatolasok meg szintetizator nyoszorgetesek, ennel rosszabb mar nem is lehetne! Szegyen es gyalazat! Ezert en nem adnek egy vasat sem! -Woodlum666- 4/10


Hades Almighty - The Pulse Of Decay

Az anno Hades neven indult, mara mar Hades Almighty-kent ismert Black Metal zenekarnak a 90-es evek elso feleben minden eselye megvolt, hogy a norveg elitbe bekeruljon, valahogy ez a mai napig sem valosult meg. A Bergen-i banda a norveg BM szinter robbanasak idejen alakult, a gitaros Jorn el is volt zarva egy ideig templomgyujtogatasert. A banda koruli esemenyek jo reklamja es kivalo minosegu zenejuk ellenere, rejtely szamomra, hogy megsem "futottak be" es a HA csak "egy nev a sok kozul". Talan az is kozrejatszhatott, hogy zenejuk nem tipikus norveg BM es nemigazan volt a bandanak egy image-e es ha jol meggondolom, a mai napig sincs. Ha beszamoljuk a Hades nev alatt megjelent albumokat is, akkor ez a zenekar 4. lemeze. A The Pulse Of Decay 2001-ben jelent meg, viszont az en verziom egy ujrakiadas, amelyre szamos bonusz is kerult. Amint mar megjegyeztem, zenejuk nem egy tipikus norveg feketefem, az elso szembeotlo egzotikum, hogy a gitarmunka nem keves thrash metal hatast rejt, de nem Destoyer 666/Desaster tipusu thrash/black metal egyveleg ez, mert a thrash hatasok black metal-os megoldasokkal parosulva egy fekete aurat kepeznek, ami egyeni vonasa a zenekarnak a mai napig is. A tagok osszetetten jatszanak, a zene nem a legegyszerubb kepletek szerint van megirva, a gitartemaknal az osztonosebb es a komplexebb reszek valtjak egymast. Meglepo ahogy a basszusgitar kivan hasznalva, keves BM zenekarban hallhatunk a standardoktol eltero basszusjatekot. Tovabbi inyencseg Janato Garmanslund szokatlan organuma, amely egyszerre agressziv, hideg, sotet es megis dallamos, tullepve a tipikus BM-os karogas hatarait. Bonuszkent tovabb elvezhetunk 2 (szamomra eddig ismeretlen) Hades Almighty dalt, egy nagyon jol sikerult Bathory feldolgozast (Each Dawn I Die) es a Submission Equals Suicide videojat. Egy megerdemelt ujrakiadas. -Robert Sun- 8.5/10


Denial Of God - The Horrors Of Satan

Orulok, hogy itt az evvegi hajraban irhatok lemezismertetot 2006 legjobb metal albumarol, (termeszetesen szubjektiv ez a velemeny) de szamomra ennel jobb metal album az iden nem jelent meg, mint az 1991-ben alakult dan DOG vegre-valahara megjelent elso nagylemeze a The Horrors Of Satan! Nalam a DOG ugy volt elkonyvelve, hogy egy jo kis horror black metal banda, aki majd sohasem fog kilepni a kislemezek buvkorebol es sohasem fog nagylemezt kesziteni. Azter es fanatikus tarsa Ustumallagam meg engem is meglepett ezzel a lemezzel, sohasem gondoltam volna, hogy ekkora szunet utan (5 eve nem jelent meg semmilyen hanghordozojuk!) a semmibol egyszer csak leszallitanak egy ekkora lemezt. Ritkan mondok ilyet, de most nem tudok mast mondani: a hangzas tokeletes (Berno studio, Svedorszag) metal album reg szolt ennyire tisztan, erosen es megis az elso hang az utolsoig metal, a notak tokeletesek, a szovegek szinten es a borito a maga osszes kozhelyevel egyutt szinten hibatlan. A DOG sajat meghatarozasa szerint horror black metalt jatszik, ami abszolut megallja a helyet, mint stilusmeghatarozas. Zenejukben benne van �80-as evek nagy horror mestereinek hatasa (Mercyful Fate, King Diamond - Abigail korszak, Death SS, sot meg Alice Cooper is), a �90-es evek eleji black metal (Mayhem - De Mysterris Dom Sathanas), klasszikus doom (halgassuk csak meg a The Iron Gibbet notat!). Egyszeruen a metal zene eszenciajat hallhatjuk a The Horrors Of Satan albumon, egyszerre epikus, misztikus es megis izig verig black metal. Ugy epitettek be a zenejukbe a letagadhatatlan hatasaikat, hogy valami teljesen egyeni megszolalasu metal lett a vegeredmeny, ami csak a DOG-ra jelemzo. Ustu es Azter mellett a ket uj arc is kitunoen teljesit: The Unknown a basszusgitaros es Galheim (tobbek kozott a Church Bizarre-bol, meg az Ad Noktumbol lehet ismeros) dobos, akiknek a teljesitmenye nagyon megdobja a lemezt! A kozel 60 perces lemez minden perce izgalmas, egymas utana jonnek a jobbnal-jobb temak, notak, csak ugy kapkodja az emeber a fejet. Suttogo enektol, a szovegmondasig, meg a karogasig a vokalok is nagyon sokszinuek, szovegeket olvasva, egymas utan bontakoznak ki a horrorisztikus tortenetek. Nem is szaporitom tovabb a szot, csak meg annyit, hogy a The Horrors Of Satan a TOKELETES METAL ALBUM, csakis a De Mysteriis Dom Sathanassal lehet egy lapon emliteni! Ez a kis belga kiado nem tudom, hogy megtud-e birkozni a feladattal, lehet, hogy csak evek mulva fogjak elismerni ennek a lemeznek a nagysagat, de teny, hogy ezzel a lemezzel (megjelent Cd-n, dupla bakeliten, picture lemezen) a DOG tortenelmet irt! -Mirgilus- 100/100


Bloodhammer - Post -Apocalypse Trilogy

Ha az �Ancient Kings� kiadvanyt is beleszamolom, akkor a PAT a 3. nagylemeze ennek a finn bandanak. Harom eve jelent meg az �Abbedissan�� nagylemez, persze Antti az eltelt harom evben sem tetlenkedett, hiszen szamos split kiadvany, kislemez, minialbum jelent meg a Bloodhammer logoja alatt. A bandat kulonosen nem kell bemutassam, az evek soran sok Bloodhammer kiadvanyt ertekeltem a MS siteon, meg a COBS hasabjain is. Vegre itt van az uj nagylemez, amit annyira vartam es nem is kellett csalodnom benne. Verbeli bloodhammerian black metal, koncept album, amint az a cimebol is azert sejheto, 3 fejezetre darabolva. Ilyen zenet csak a Bloodhammer jatszik, felteszed a lemezt es mar tudod is, hogy mi szol. Gondoltam, hogy egy lassabb doomosabb iranyba mozdul el a Bloodhammer, de ugynez ki, hogy ez csak egy kis kitero volt a �The Passion Of The Devil� minialbum idejen. Az uj lemez szinte vegig gyors, vagy kozeptempos, nagyon eros riffekkel es jobbnal jobb temakkal telepakolva, sot meg nehol jellegzetes bloodhammeres szolok is felutik a fejukot, ezekbol azert tobbet meg eltudtam volna viselni. A zaro Omega Beast egy lassu doomos darab jo lezarasa ennek a kituno albumnak. Nem mondom, hogy ez a legjobb Bloodhammer korong, de az teny, hogy a basszusgitar a �Post-Apocalypse Trilogy�-n szol a legeroteljesebben az osszes eddigi Bloodhammer korongot figyelembe veve! -Mirgilus- 9/10


Agregator - Szurkulet

Valahogy csaknem akarok megbaratkozni a tatabanyai fiuk zenejevel. Eddig zeneileg legjobban a Puszta Let tetszett, aztan a 2003-as A semmi aganak tetszettek a szovegei, most egyik sem igazan tetszik, sem a zene, sem a szoveg. Erotlen, dinamikatlan, kozeptempos notak jonnek egymas utan, neha szolo, morgos vokalok, egyszeruen unalmas a lemez, semmilyen kenyszert nem erzek, hogy meg egyszer meghallgassam. Nincs mit szepiteni nagyon kiszamithato es gyenge lett a Szurkulet. 3. nagylemezuknel tartanak, itt mar nincs pardon, eddig szemet hunytam a hianyossagok felett, de ha belegondolok, hogy csak Magyarorszag telis tele van ennel jobb demos bandakkal, akkor nincs mit szepiteni a dolgokat. Rajongobarat a CD, hiszen ajandekba meg megkapjuk egy masik korongon a Puszta let es a Tulontul anyagokat, sot meg werkfilm, gagyi videoklip is megtekintheto. -Mirgilus- 4/10


Diaboli - The Antichrist

Most mar ertem, hogy a regebbi Diaboli kiadvanyok miet nem tartalmaztak a dalok szovegeit. Pete egyszeruen nem tud jo szovegeket irni, a �Kirous� boritoban mar volt ket szoveg kozolve, aztan az interjuban is elmondta, hogy nem egy nagy szovegiro, de nem gondoltam, hogy ennyire nagy gaz van. Elolvasod az uj lemez szovegeit es megerted, hogy mirol beszelek. Nagy kar, hogy a szovegi hatter ennyire gyengecske, hiszen az uj Diaboli album elkepesztoen erosre sikeredett, kituno hangzas, eros riffek, jol felepitett notak es a jellegzetes, fagyos eszaki hangulat, ami kivalo gitarharmoniakkal es jo szolokkal parosul talan ezen az albumon valt a legegysegesebbe. A nyito �Cursed Be Thy Name� a valaha irt legjobb Diaboli nota, de a folytatas sem akarmilyen. Ugy tunik, hogy Pete nagy formaban van, sot ha jol tudom mar a kovetkezo Diaboli album is megvan irva. Valahogy amikor szobakerul a finn black metal a Diabolit sohasem emlegetik mint alapbanda, viszont nem szabad elfelejteni, hogy a Diaboli a legregebbi aktiv finn black metal banda, kivalo lemezekkel, melyek soraban a �The Antichrist� talan a legjobban sikeredett es legegysegesebb! -Mirgilus- 8.5/10


Clandestine Blaze - Church Of Atrocity

50. Northern Heritage kiadvany, 5. CB nagylemez, ezert az elso 300 peldany a CD kiadasnal (elso 270 a bakelit valtozatnal) tartalmaz egy ajandek MCD-t/Ep-t is, amelyen ket jol ismert regi CB nota uj verzioi vannak (a Nation Of God es az Altar Of Perversion notakrol van szo, melyek eloszor a 2001-es There Comes The Day demon voltak hallhatoak). Elsore a Church Of Atrocity nem tetszett, talan tul hangos a dob, talan tul eroteljes a basszus, nem tudom, de valahogy nem akart tetszeni, aztan valahogy ugy alakult, hogy ket napig csak ez a CD volt nalam es mivel nem volt mas mit halgassak valahogy kenytelen voltam idot szakitani ra. Most mar hatarozott velemenyem es szerintem egy par ev mulva masoknak is ez lesz a velemenye, hogy a Church Of Atrocity az eddig megjelent legjobb CB album. Egyaltalan nem konnyu hallgatnivalo, mondjuk az elozo CB albumok sem azok, de valahogy mostanra erett teljesen ossze es forrott egyseges masszava az amit hivhatunk ugy is, hogy CB fele black metal. Termeszetesen nincsenek nagy meglepetesek, most is vannak lassu notak (Ashes Of The Eternal Wanderer, a tob mint 11 perces jatekidejevel talan az egyik legmonotonabb, legnyomasztobb tetel, a szovege sem atlagos, lehetne mondjuk Genocide Operation pt.2 is, ha erted, hogy mire celzok), kozeptempos tetelek (Storm Of Purificaton, akkora Darkthrone riffel az elejen, hogy elvigyorodik az ember, mondjuk vegig kisert Fenrizek szelleme, de ettol eltekintve kivalo nota) tipikusan gyors CB notak (Last Morning Of Old North, stb). Aztan jon az album legjobb notaja (szerintem meg az egyik legjobb valaha irt kozeptempos black metal nota) a Frozen Angel, beteg szovegevel, menetelos ritmusaval es amikor a nota vegen Aspa �enekli�, hogy Frozen Angel, na az tiszta beszaras! A zaro tetel sem gyenge darab, talan ez a tegtipikusab CB nota. Az artwork egy kicsit furcsa, de legalabb nem atlagos es fasza dolog, hogy normal Cd araert meg egy bonusz Cd-t is kaptam, remelem, hogy a 10. CB nagylemeznel is lesz valami hasonlo ajandek! -Mirgilus- 10/10


Askedal - The Dark Chapter

Suicide black metalkent probalja az emberekre rasozni a kiado az Askedal MCD-jet, remelem, hogy ez az ismerteto is segit abban, hogy ne hagyjuk magunkat atejteni egy-ket kiadoi reklam altal. Pince melyrol jovo, minimal gitaralapra jon nemi szinti szonyeg, amit valami nagyon egyseku karogas egeszit ki es ennyibol all a suicide black metal. Itt meg metalrol sem beszelhetunk, nemhogy fekete femrol, elkeserito, hogy miket akarnak az emberre rasozni mostanaban black metal cimke alatt. Borzalmas az ev talan legszarabb Cd-je, ami elert hozzam, nehogy penzt adjatok erte!!! -Mirgilus- 1/10


Uncreation�s Dawn - Death�s Tyranny

Jo latni, hogy vannak tehetseges fiatal bandak is a Black Metal undergroundban. Nalam ugy volt mindig is elkonyvelve a finn UD, hogy elobb-utobb elorukkolnak az adu asszal a fiuk es ugy latom, hogy most jott el ennek az ideje. 2 esemenynelkuli ev utan itt van a masodik nagylemez, ami szerintem az ujkori finn black metal egyik legjobb lemeze lett. Az elozo Lightning Hammer Fallsnal ugy ereztem, hogy rossz iranyba ment el az UD, de amint felcsendult a Death�s Tyranny elso riffje, tudtam, hogy valami egeszen mas, egeszen jobb dologrol van it szo. Teljesen egyedi felfogasban jatszodjak a jo oreg fekete femet. Sokat gondolkoztam, hogy mitol olyan kulonleges banda az UD es rajottem, hogy Sadisst gitarjateka, furcsa harmoniai, szoloi teszik ennyire eredetive ezt a bandat. Sadisst meg zongorazasra is vetemedik es nemcsak az introban, itt nem valami trendi szintizesrol beszelek, hanem valodi zongora atkotesekre, morbid, odon hangulatu atvezetesekre, amire talan az a legmegfelelob szo, hogy horror! A lemez egysegesen jo, nem kell notakra szedni, nincs itt uresjarat, vagy unalmas tema, meg akkor sem ha eppen a Wolfage War Command notat egy kozismert Slayer riffel vezetik fel, ami aztan az egesz notan vegigaramlik. A zaro Strangulation nota elott es utan amit Sadisst jatszik a gitarjan azt meg Paco de Lucia es Aldi Meola is szivesen meghallgatna es ez nem vicc. Ezzel a lemezzel az UD egy uj fejezetet nyitott a finn black metal tortenelemkonyvben, elobb vagy utobb te is rajosz erre! -Mirgilus- 10/10


Juvenes - Triumph Of The Will

Gravelandes borito, gravelandes-bathorys muzsika, ami epikusnak, epikus, meg heroikusnak is heroikus, csak az a baj, hogy unalmas es szar! Ennyi kiadott lemez utan, meg mindig ezt az arctalan zenet nyomni egyenesen szanalmas. Jo lenne fiuk vegre mar valami sajat zenevel is eloallni, mert ez igy egyre rosszabb, ennel mar csak az szanalmasabb aki ezert meg penzt is ad! -Mirgilus- 3/10


Archgoat - Whore Of Bethlehem

Nagyon utalom az ujjaalakulasokat, egyszeruen az esetek 99%-ban a megvillantott loven kivul nem sok apropoja van egy visszateresnek. A Celtic Frost feleledese is egyesekben eros hanyingert valtott ki, foleg ugy, hogy anno nagyon meggyalazva fejeztek be a palyajukat, mondjuk azert a Monotheist ennyi ev utan szolgal kellemes percekkel a regi fanoknak. 13 ev utan a legendas finn Archgoat is feleledt. Esetukben nagyon indokolt volt a visszateres hiszen anno ugy alltak le, hogy a vart nagylemez sohasem keszult el, csak kislemez, meg demok es egy csomo bootleg. Tavaly mar volt egy kislemez regi notakkal, aztan egy kisebb europai turne, majd egy jol sikerult Under The Black Sun-os fellepes es most itt van 13 ev szunet utan az elso Archgoat nagylemez. Impozans digipack dobozban van elhelyezve a 2 korong, az egyik a nagylemez a masik egy video cd egy 1993-as koncerttel es az idei Under The Black Sunos akcio, az utobbi jo minosegu, a regebbi ertelemszeruen csapnivalo. Eloben is nagyon jo a banda, sot jobbak mit valaha. A lemez szinten kivalo, tenyleg itt arrol van szo, hogy ez az eddigi legjobb kiadvanyuk, veri a regi cuccokat. Ugy jatszanak old school kaosz war black metalt, hogy semmi erolkodes, izzadtsagszag, vagy nosztalgia erzes lenne urra az emberen. Jol atgondolt notaszerkezetek, jo riffek, mi kell meg. Sot nemcsak gyors darak, hanem rengeteg kiallas, lassu doomos nota, dalreszlet is szinesiti az amugy sem unalmas Whore Of Bethlehemet. Nagyon kellett mar a szinternek egy Archgoat, remelem, hogy tudjak tartani ezt a szintet a jovoben is es nem allnak foldbe, sot amennyit koncertezik mostanaban a banda lehet, hogy meg jobb lesz a kovetkezo lemez. A boritot Chris Moyen kovette el (ki mas?), tehat a vizualis oldal is rendben van, Blasphemy/Beherit/Archgoat imitatorok elmehetnek a picsaba, itt van az Archgoat es szetrugja a seggeteket! -Mirgilus- 9/10


Non Opus Dei - The Quintessence

A tavalyi NOD lemezhez a VI: The Satanachist's Credo-hoz nem volt szerencsem, de az elozo korongot sokat hallgattam, sot irtam is rola. A NOD egy olyan egyeni felfogasban nyomja a fekete femet, hogy egyszeruen nincs banda akihez tudnam hasonlitani oket. Nem konnyen emesztheto muzsika az ovek, de minel jobban belemerulok a muzsikajukba, annal jobban tetszik es annal tobb apro reszletre, erdekes megoldasra, jo temara leszek figyelmes. Elvont muzsikat rejt a The Quintessence is, viszont egyaltalan nem muveszkedo, vagy avant-garde, hanem inkabb furcsa. Nincs itt enekesno, vagy szinti, vagy metalidegen elem es megis valami olyan egyeni black metal kel eletre, amit mas bandaknal nem hallhatunk. Sot az old school megkozelites is inkabb jelemzo rajuk, mint a modernkedes. Zenejuk eredetiseget a szokatlan (legalabbis black metalban) ritmuskepek adjak, erre epitkeznek. Szovegeik sem atlagosan irjak korul a sotetseget, meg a misztikumot, hanem nagyon elvont neha erthetetlen formaban. Egysegesen jo lemez, elsore nem jott be annyira mint a Sem Al Diavol Va Porti Al Mal, viszont most tul a tucatnyi meghallgatason ugy erzem, hogy a The Quintessnce is van olyan jo, sot talan meg job is annal! Kimagasloan a NOD a legjobb lengyel black metal banda a jelenlegi mezonybol! -Mirgilus- 9/10


Guttural Secrete - Reek Of Pubescent Despoilment

Az elozo GS MCD-t elegge pozitivan ertekeltem, debut korongrol leven szo nem voltam annyira szorosszivu. A fiuk tovabbra is azt nyomjak amit gondolom, hogy imadnak: US death metalt rengeteg gore elemmel fuszerezve, gurgulazos, kibaszottul egysiku es unalmas vokalokkal! A dobos csoka laba azt hiszem, hogy ragyogyult a duplazora vegig megy az esztelen kalapalas, apritas. Ilyen tipusus zenekbol csak az Allamokban Coloradot lehetne rekeszteni, nem ertem, hogy vannak meg emberek akik erre izgulnak. A szovegek is nagyon gyengek: belezes, hullabaszas, pinak, stb. Az i-re a pontot a borito teszi fel, egyszeruen siralmas. A GS a jo pelda arra, hogy kivalo egyeni teljesitmenyek, technikas jatek, magasszintu hangszerkezeles meg nem eredmenyez jo notakat! -Mirgilus- 5/10


Lord Wind - Atlantean Monument

Nagyon telik az ido, hogy egy nagy kozhellyel inditsam ezt az ismertetot. 11 eve jelent meg az elso Lord Wind Ep es az Atlantean Monument mar a 4. nagylemez a sorban. A Darken vezette Lord Wind szerintem pont olyan zenet csinal, mint a mostani Graveland csak elektromos gitarok nelkul, az-az ha eltudunk kepzelni egy metal nelkuli Gravelandet, akkor maris kepben vagyunk a Lord Wind zenejet illetoen. Nagy valtozas nincs az elozo LW albumokhoz kepest, maradt a jol bevalt emelkedett hangulatu kozepkort idezo darkwave/folk zene, ami nekem nagyon sterilnek hat, most is es regen sem volt ez maskeppen. Nekem olyan erzesem van, mintha Darken mindig ugyanazt a lemezt adna ki csak kicsit atgyurva es ez az erzesem akkor is eluralkodk rajtam, amikor az ujabb Graveland lemezeket hallgatom. Diszkografia novelesre jo, de engem nagyon untatott, lehet, hogy rossz hangulatban kapott el, de az is lehet, hogy igazam van, ki tudja? -Mirgilus- 6/10


Dusk - Deathgate

A Deathgaten Gelal dobjateka hallhato, akit a Tymah formaciobol ismerhetunk. Nagyjabol ennyi valtozas van a Dusk zenejeben az elozo kiadvanyokhoz kepest. Nem tudom, hogy Gelalnak koszonheto-e, vagy sem, de az uj notak ritmusa sokkal hipnotikusabb, pulzalobb.A Deathgate az eddigi legzordabb Dusk kiadvany, elsore nem igazan olel a keblere, de erdemes kiserletezni vele, mert sotet, embertelen atmoszferaja elobb-utobb maga ala gyur, ha nem vigyazol! A jelenlegi mezonyben keves olyan banda van akik ennyire fagyos, embertelen es sotet atmoszferaval megfuszerezett black metalt jatszik, mint a Dusk. A szovegek is kivaloan simulnak a fagyos zenehez, Shadow jol tudja leirni/korulirni a gyuloletet, a lelek sotet melysegeit. A borito is nagyon tetszik, kivaloan illeszkedik a zenehez es az uj logo is impozans! Eleg gyakran jonnek egymas utan a Dusk lemezek, de szerencsere a minoseg nemhogy csokken, hanem ugy erzem, hogy exponencialisan novekedik, kivancsi vagyok, hogy meddig. -Mirgilus- 9/10


Horna - Ääniä Yössä

A 14. szazadban Europat vegigsopro Fekete Halal az �az a pestis a temaja az uj, immaron a 6. Horna nagylemeznek. Shatraug es Corvus keszitettek ket szeriaban ezt a lemezt, erzodik, hogy Shatraug nagyon benne van a notakban, ennyire Sargeistes meg a Horna sohasem volt, mint most, ha erted, hogy mire celozok. Ritkan lehet hallani black metal korongokon ilyen eros es tisztan szolo basszust, ez nagyon megdobja az amugy sem gyenge produkciot. 4 szam van a lemezen, ezek kozul az elso 3 lenduletes, jol megjegyezendo riffekkel felszerelt dal, le sem tagadhatnak, hogy finnek. Az utolso a cimado tetel egy tobb mint 21 perces monoton nota, amiben az elejetol a vegeig ugyanaz a ritmus, kimondottan hangulatos, pulzalo tetel, atlagos hallgatok mar biztosan a 3. perc utan kihajitanak a lejatszobol a korongot, nekem tetszik az a fagyos, monton riff ami vegigvonul a notan. Az utobbi evek legjobb Horna produkcioja, ugy erzem kezdtek ratalalni a helyes osvenyre! -Mirgilus- 9/10


Creamface - Amateur Years 1999-2002

Jo otlet volt Aspatol, hogy az eddig csak Cd-r-en, kazettan megjelent ultralimitalt korai Creamface cuccok megjelentek most egy valogatas Cd-n, ami szinten ultralimitalt mindossze 200 peldany keszult a Cd-bol. A kovetkezo anyagokat tartalmazza a Cd (75 nota): Creamface/Black Syfilis split Cd-r, Throat Cd-r, Creamface/Nekro-Torso split Cd-r, Young & Wiling Cd-r, Maximized Fetish Cd-r, demo/promo �99 tape. Az utobbi kivetelevel az osszeset birtokolom. A booklet tartlamazza az osszes boritot, szukseges informaciokat, diszkografiat, szovegeket, regi szorolapokat, stb. Porno grind rajongoknak egyszeruen kihagyhatatlan, bar az erosen limitalt kiadasnak koszonhetoen nem hiszem, hogy Finnorszagon kivul sok grind rajongonak meg lenne, mert mire eljut hozzajuk a lemez hire, mar reg elfogyott! -Mirgilus- 8/10


Creamface - Pay No More Than 10E

Novemberben jott ki a 2. Creamface nagylemez es nalam a boritoja (ugy a front, mint a hatso) az ev lemezboritoja, otletes nagyon. Ha osszehasonlitom az eddigi Creamface kiadvanyokkal, akkor azt kell mondanom, hogy ez a legjobb Creamface album, egyseges es nagyon dinamikus. 100% old school porno grind, nem modern szarsag, hanem horzsolo underground maszterizalatlan, fektelen agresszio, jo notakkal! A szovegek jo kis sztorikat meselnek el, amik a humort sem nelkulozik. Ez a valodi grindcore es nem az amit a tomegmedia probal lenyomni a torkotokon, korai Napalm Death, Repulsion, Carcass, stb fanoknak kihagyhatatlan banda a Creamface! -Mirgilus- 8.5/10


SaraLee - Darkness Between

Szegyen, hogy anno egy kituno doom kiadobol ilyen nyalas gotik rock kiadova degradalodott a finn Firebox! Biztos, hogy ez jobban eladhato, mint a doom zene. A finn SaraLee egy ujab HIM kopia, sot az enekes eppen olyan kocsog mint Ville Valo (jol irtam a nevet gotik lanyok?). Ha en is nagyanyam osdi, fekete, csipkes gonceiben paradeznek es 16 eves kispina lennek es szobam falan Dani Filth es tarsai lennenek, akkor biztosan SaraLee dalokra jokat matatnek a sajat bugyimban, de hat en inkabb a szoros ferfizeneket szeretem, igy hat a pontszambol fejtsetek meg, hogy mennyire tetszik a Darkness Between. -Mirgilus- 2/10


Eerie - Hollow Stare

Deathes doom metalt jatszik a Bulgariabol szarmazo Eerie duoja. A ket csokat a Bulgariaban nagy tiszteletnek orvendo Mortal Remainsbol lehet ismerni, ez a banda volt az orszag elso death/doom bandaja. Ezt megelozoen az Eerienek volt meg egy MCd-je 2004-ben, amit szinten a Brutallica Magazine-t uzemelteto stab jelentetett meg. Lassu, nehol kozeptempos doom metalt jatszanak, ami nem is lenne rossz, viszont a nagyon steril ritmusoknak, amit dobgep szolgaltat, nem elvezheto a zene, legalabbis szamomra nem. Ha szereznek egy husver dobost, akkor majd en is tobb idot szakitok a zenejukben valo elmelyedesre, addig vannak sokkal erdekesebb lemezek amiket hallgassak. -Mirgilus- 6/10


V/A - From The Entrails To The Dirt

Ez a valogatas, mondjuk ugy, hogy kenyszerbol jelent meg digipack Cd-n, hiszen eredetileg egy 3 kislemezbol allo split volt, de ismerve a sok kalozkodot, Cd-r maniakust, a kiado ugy dontott, hogy elejet vegye a hamisitgatasoknak, megjelenteti az egeszet egy impozans digipack Cd-n is. Egy trilogiarol van szo (Interior Crack az elso resz, Rejecting and Raising a masodik es Send Me To Hell az utolso resz), az a kozos a 3 reszben, hogy mindeniken szerepel a Malicious Secret (van mas kapcsolodo pont is, de azt most hagyjuk). A Cd-n eloszor a MS hallhato a trilogia notaival, aztan jon az Antaeus, majd a Mutiilation es vegul a Deathspell Omega. A MS egyre idegbetegebb iranyba fordul a muveszetevel, idegeket tepo, acsarkodo black metaljuk nem egy konnyen emesztheto fozet. Az Antaeus nem tetszik most sem, regen sem jott be igazan. A Mutiilation kivalo, Willy ahogy elnyomja Frank Sinatra klasszikus My Way notajat, attol szerintem Frank batyo nagyot fordulna a sirjaban ha hallana. Vegul jon a Deathspell Omega a Mass Grave Aesthetics notaval, ami szinten egy trilogia utolso darabja (Si Monumentum, Kenose, Mass Grave, csak a gyengebbek kedveert), nem kell mondanom, hogy ez a nota uberel mindent, csak ezert megeri beszerezni a Cd-t (a bakelit verzio reg elfogyott). A Deathspell Omega a legjobb es leginnovativabb black metal banda a jelenlegi mezonybol es pont. -Mirgilus- 9/10


Farasu - The Black Moon Eclipse

A Farasu egy malaj metal banda, maguk zenejet keleti dallamos deaththrashnek definialjak (nagyon utalom ezt a dalamos death metal megfogalmazast, mert ilyen nem letezik). Szoval metalt jatsznak, dallamos gitartemakkal, gurgulazos vokalokal, elkepesztoen kiszamithato, millioszor hallott temakkal. Lehet, hogy malaj foldon komoly sikerek elott allnak, de nalunk itt Europaban az ilyenen max csak egyet mosolygunk. Nem all jol nektek fiuk ez a metalkodas, jatszatok valami mas zenet! -Mirgilus- 5/10


The Stone - Magla

4. nagylemezenel tart a szerb The Stone, melyben May Result zeneszek tevekenykednek, tulajdonkeppen a The Stone a May Result egy brutalisabb valtozata, hiszen a tagsag a vokalos pofat leszamitva ugyanaz. Valahogy nekem sem a May Result sem a The Stone nem jon be, mondjuk az utobbi kemenyebb, old schoolabb es az jobban fekszik nekem. Szintis black metaltol kiver a viz. Hat hosszu nota alkotja a lemezt, elegge valtozatosak is, vannak, lassabb meg gyorsabb temak, sot notan belul is sok a tempo, meg temavaltas, csak az a gond, hogy ezek a riffek, temak elegge unalmasak, millioszor hallottam mar ezeket a temakat. Sokat hallgattam, de nem igazan tudtam megbaratkozni a Magla-val, talan legkozelebb. -Mirgilus- 6/10


Diabolic Possession - Dark Seraphim/Ripped To Pieces

1987-ben indult az amerikai DP karrierje, egy par demo utan volt egy sikeres Ep-juk a Ripped To Pieces, ami ennek a Cd-nek a vegen rajta van bonuszkent. Aztan nem tudom mi tortent a bandaval, mert lealltak, pedig anno olyan bandakkal koncerteztek/turneztak egyutt, mint az Evil Dead, Nuclear Assault, stb, tobbre is vihettek volna, hiszen nagyon jo zenet nyomnak. Tobb mint 10 ev kihagyas utan feleledtek es keszitettek egy nagyon gyilkos MCD-t Dark Seraphim cimmel, ami 2004-ben jelent meg. Regi sulis es technikas death metal kevereket nyomjak, jo temakban nincsen hiany, sot a megszolalasuk is olyan, mint a legendas 90-es evek eleji death metal bandaknak volt, szoval le vagyok nyugozve. Nem tdom, hogy mi lett veluk, 2 eve csak annyi hirt hallottam roluk, hogy szerepelni fognak a japan Sabbat elott tisztelgo Cd-n. Mivel a kiado meg ebben az evben kuldte ezt a promo Cd-t, remelem, hogy lesz folytatas, mert ilyen tipusu death metalbol mostanaban nagy hiany van! -Mirgilus- 8/10


Alastor - Silva Nordica

Az osztrak Alastor egy regi black metal banda mar 1995-ben leteztek. Azt ne tolem kerdezzetek, hogy miert kellett tobb mint 10 evet varni az elso lemezre, biztosan jo okuk volt ra. Eddig ket demot es egy rohejes boritoju Ep-t adtak ki. Az iden az osztrak Ashen Prod. egisze alatt megjelent a debutkorong. Valahogy nem tudok megbaratkozni a zenejukkel, eloszor is nagyon idegesit ez a steril dobsound, szerintem ez dobgep, bar Azahel nevezetu pofa doboskent van feltuntetve a promo lapon. Aztan a hangzasuk is nagyon verszegeny, a gyors reszeknel nagyon punkosan szolnak. Van egy-ket jo tema, erdekes megoldas, sot meg egy-ket jo nota is, de valahogy egy tobb mint 10 eve letezo bandatol azert en tobbet vartam. -Mirgilus- 6/10


Anakron - A viking harcos

A kaposvari Gyorfi Andras egyszemelyes formacioja 1996-ban kezdte a szonikus riogatast, szerencsere eddig meg a Mirgilus Siculorum stabjat elkerulte a kiadvanyaival, de a mindossze 100 peldanyban megjelent lemez sajnos mar hozzank is megerkezett. Eloszor is tisztazzunk egy par dolgot: a szamitogep, nem hangszer, barki is allitja az ellenkezojet, ez a vikinges tema mar annyira unalmas es leragott temakor, hogy minek kell bojgatni? Ilyen tipusu �zenet� egyenesen bun szamitogeppel kesziteni, meg akkor is, ha azt gondoljuk, hogy a Daudi Baldrs cimu Burzum album egy jo kiindulopont. Aki Vikernes az iment emlitett albumatol nedvesedik, annak biztosan nagyon befog jonni az Anakron zeneje, meg a temavalasztas is hasonlo. Ket feldolgozas is van a korongon az egyik a Falkenbach Baldurs Tod tetele, a masik meg a Burzum Daudi Baldrs atirata, utobbi job, mint a Vikernes fele valtozat, de ez nem jelenti azt, hogy kivalo lenne. A Darken altal eletre hivott Lord Wind sem egy nagy szam, de ott legalabb vannak klasszikus ertelemben vett hangszerek es nem lesz ennyire steril, muvi a hangzas. Kivancsi lennek milyen lenne ez a lemez valodi hangszerekkel eloadva, biztosan jobb mint ez! Videojatek zenenek kivalo. Contact: -Mirgilus- 5/10


Amputator/Baphomets Horns - Satanic Forcefucked Annihilation

Ez az istentelen boritoval ellatott split CD ket amerikai ultrabrutal black metal zenekar kozos produktuma, nevszerint az Amputator es a Baphomets Horns. Az Amputator a jol bevalt Blasphemy/Beherit/Morbosidad fele kaosz metalt nyomja, melyben a fekete es a halal fem ugyanolyan szinten jelen van. Nem baratsagossagarol hires ez a zenekar, legalabbis nagyon kemenynek es ridegnek akarnak latszani es a zenejuk ebben igencsak segiti oket. A Bring Hell on Earth, Nerve Gas Molestation, Hellpanzer Execrate tipusu szamcimek onmagukert beszelnek. En rendelkezem az Amputator Demo kislemezkenti ujrakiadasaval es meg kell mondjam, hogy a banda nagyon sokat fejlodott az emlitett kiadvany ota. Akkoriban a dobokkal voltam igencsak elegedetlen, ugyanis nagyon gepiesen szolt, most mar nagyon kemeny es hiteles a dob is es a vegeredmeny nagyon jo. Szovegek nem allnak rendelkezesemre, de el tudom kepzelni, hogy mirol lehet szo, biztosan nem egy hetvegi meghitt piknikrol enekelnek. Visszatero motivum naluk a halott gyermek fotoja, nagyon morbid a boriton, egy gyermeket abrazol, akire egy forgotaras stukker csove mered mikozben egy hatalmas acelbetetes tapossa...Egy picit talan hosszunak talalom az Amputator produkciojat, 7 szammal szerepelnek es mivel nem valami valtozatos a zene, a vegere igencsak beleunhat az ember. Nehol rock and rollos reszek is felutik a fejuket de ezek csak pillanatnyi enyhulesek, a pusztitas mindvegig a legmagasabb szinten mukodik. Aki arra erzi elhivatottnak magat, hogy a foldet elpusztitsa, fajunkat kiirtsa, annak igencsak ajanlott ez a zenekar, a tobbiek is probalkozhatnak de vigyazzanak, mert ez nagyon beteg! 8.5/10
A Baphomets Horns nevu zenekarral en meg nem talalkoztam mindeddig es azt hiszem, hogy nagyon sokat nem is veszitettem. Tradicionalis black metalt nyom a zenekar, elsore a Marduk vagy a regi Dark Funeral jut az eszembe a Baphomets Horns hallatan. Az erdekes logon es az extrem szamcimeken kivul nincs sokminden ami meghatna. A zenekar tagjai jol bannak a hangszerekkel es mint majdnem minden amerikai zenekarnak, nekik is kifogastalan a hangzasuk. En csak az eredetiseget hianyolom de azt nagyon. Ezt a fajta mocskos, budos, gyors black metalt szamtalan zenekar nyomja. A nemet Pagan Winter vagy a belga Enthroned hiveinek viszont szerezhet kellemes perceket ez a zenekar. Nem hajlik unalomba a produkcio, teljesen elvezheto es az ember neha mar meg-meg razna a fejet egy-egy kemenyebb resznel, de mondom, ez csupan stilusgyakorlo muzsikalas, semmi tobb. A gyors reszeket neha lassu kiallasok tarkitjak es nem keves death metal elem is helyet kap a szamokban, ezert valtozatosabb es meg elvezhetobb a zene. 6 szammal szerepel a banda a CD-n, mindegyik igen kemeny es brutalis. Mivel a banda csak egy demot jelentetett meg eme split elott, erdemes odafigyelni rajuk, mert ebbol meg sok jo dolog is kisulhet a vegen, elszantsag es extremitas maximalis szinten van bennuk. 7/10
Ket extrem banda dongetese, egy profi megjelenesu CD, par foto. Ennyit kap az ember, ha megveszi ezt a kiadvanyt. Es aki meg akarja venni annak itt erdemes probalkoznia: -Woodlum666-


Volvano The Bear - Classic Erasmus Fusion

Minden kritika-gyarto remalma a Volcano the Bear nevu angol formacio. Akarcsak masok, en is nehez helyzetben vagyok, ritkan kapok ennel furcsabb zenet tartalmazo promokat. Azzal igen keveset mondok el, hogy a VtB experimentalis noise-t jatszik. Zenejuknek nagyresze zajokbol es hanghatasokbol all, es legtobbszor igen nehez akar a hangszereket is azonositani. A majdnem 2 ora zenet rejto dupla CD (dupla bakeliten is megjelent) nem ajanlott az erzekeny embereknek, ugyanis eleg lenne nehany dal, hogy az illeto onngyilkossagot kovessen el, vagy jobb esetben agykarosodast szenvedjen. Amint mondtam, nehez jellemezni zenejuket, ugy erzem a zenekarra minden hatott az utobbi par ezer ev zenejebol, rengeteg iranyzatbol inspiralodhattak, a vegeredmeny egy szurrealista anti-zene. Nagyon vonzodnak a fuvos hangszerekhez, a primitiv ritmusokhoz, lehangolt zongorakhoz, cinekhez es nagyjabol minden hangszerhez, amivel idegesito hatasokat lehet elerni. Azert konkretabb, zeneibb tema is elofordul nehany dalban, pl. a gitarbontogatas es a vokal a Did you ever feel like Jesus-ben, vagy a szaxofontema a The Merry Potter-ben. A vokalos reszek legtobbszor egy bedrogozott Edward-Ka-Spel-re (The Legendary Pink Dots) emlekeztetnek, bar a Russian Milk-ben a hangszin es a stilus Ozzy-t juttatta eszembe. Elfordulnak hiszterikus kiabalasok, mar-mar szinte karogasok (!), de leggyakoribbak a vegtelensegig eltorzitott vokalok. Kiemelnek nehany tovabbi dalt: a Sharp as the queens Teeth, amely ritualis, torzsi-jellegu dobokra alapszik, ezt tamogatja meg egy nagyon elborult, jazz-fusion-os gitar, minderre jon egy riasztoan kiakadt enekdallam. A Hey Judo-ban pedig mintha egyszerre keverednenek az afrikai, a balkani es a keleti nepzenek, persze jo elvont modon. Megszeretnem emliteni, hogy a zenekar nem az ambient/noise-ban bevalt digitalis technikaval dolgozik, nagyresze a lemeznek analog modon lett eloallitva, ebbol fakad egy naturalis hangzas, amely mindenkeppen pozitiv dolog. Aki szereti a nagyon kulonleges es experimentalis zeneket, avagy anti-zeneket, annak ajanlott ez a banda, akikre olyan cimkeket illesztettek eddig, mint "free folk", "weird rock", "new weird america". Kontakt: -Robert Sun- 8/10


Atritas - Where Witches Burnt

Mar az elso par perc hallgatas utan az volt a benyomasom, hogy egy tipikus melodikus-szintis black metal bandaval van dolgom. Tovabb romlott a velemenyem, amikor vegiglapozva a booklet-et, 5 profin kifestett gonosz, szuros tekintetu srac es egy csajszi fenykepeire leltem. Olvasgatva a szovegeket, megvoltam gyozodve, hogy nem fogom tudni vegighallgatni a banda CD-jet. Ugy is volt, csak aztan mindig eloszedtem ujbol es ujbol, hiszen kotelessegunk irni minden lemezrol, legyen az barmilyen szar is. Igyhat felreteve eloiteleteimet, megprobaltam csak magara a zenei produkciora koncentralni. Technikailag felkeszult zeneszek alkotjak a svajci bandat, a hangzas rendben van, talan tulzottan is. Nem ritkak a komplex, szaguldos black metal riffek, olyan korai Emperor, Satyricon stilusban, bar a szintetizator tulzottan eloterbe allitasa visszavesz a metal-os agressziobol, ugyhogy hiaba az okes es megjegyezheto riffek, a billentyuk tul melodikussa teszik a zenet. Mondjuk a Cradle of Filth, Dimmu Borgir klonbadaktol ertekesebb ez a zenekar, de tul keves az egyeniseg, ahhoz, hogy maradando alkotasnak kialtsam ki a Where Witches Burnt lemezt. Plane nem egy ilyen idegesitoen karogo/suttogo/sejpito enekessel a mikrofonnal es olyan szovegekkel, mint �Father Satan let us feel your power�, �What do I need my soul for, I give it to Satan�. Tehat, foleg gyors, reszelos, relativ komplex, ugyanakkor kiszamithato black metal, neha hideg atmoszferaval atitatva, maskor pedig tul dallamosan. Jolenne brutalisabbra venni a figurat legkozelebb, es meghagyni a "szimfonikus" szintitemakat a Graveworm-nak es tarsainak. A szovegeket is jolenne a jovoben csiszolni, az eneket pedig kemenyebbre venni. Beherit, Blasphemy, Darkthrone, Xasthur stb rajongoknak nem ajanlott az album beszerzese. -Robert Sun- 6.5/10


Velvetcut - Thirteen

Na, a Firebox ujra bombaz egy promoval, amivel kapcsolatban felemas erzeseim vannak. A 4 fiatal finn sracbol allo Velvetcut elso dobasa ez a lemez, erzodik rajtuk a lazasag meg az energia, biztos elvezik is azt amit csinalnak, viszont hiaba a fiatalos jokedv, hianyzik az a meggyozo valami, ami igazan karakteresse tehetne zenejuket. Emocionalis, dark-os rock/metal-rol van szo, nagy a hangsuly a zsiros rock'n'roll riffeken, szoval van lazasag boven a gitartemakban, kelloen dinamikus a lemez, a friss megszolalas is nagyon rendben van, de Tomi enekes/gitaros vokalos teljesitmenye az, ami lehuzza a lemezt. Az elso dalt az eleg szirupos c. Lady Solitude-ot akar Billy Idol is irhatta volna, szinte tancolhato rock slager, sajnos a notat nem Billy enekli, hanem Tomi...Finnek reven, hatassal lehetett rajuk a HIM, Tomi vokaljai sok helyen emlekeztetnek Pokoli Omeltosaga, Ville tularadoan erzelgos hajlitasaira. A 3. dal (Room of our Existence) fotemaja szintiszta kesoi Amorphis, folk-ban gyokerezo tipikus eszaki dallamos metal, az 5-ik (The Chase) mar zongoras ballada, ami biztos szerez par tinilany rajongot majd Tominak meg a bandajanak. Vannak mas hatasok is a lemezen: a Dominoes A Perfect Circle/Deftones fele groove-os modern rock riffel indul, samplerekkel kiegeszitve, refrenje sajnos ront a vegeredmenyen. A lemez vege fele tobb a modernebb, groove-osabb resz, sajnos mire a hallgato odaerkezik, nagy az esely, hogy mar megunta a lemezt. Legerdekesebb dal talan a Where Love has no Name, kozepen technikas es durva gitartemakkal, a Tool-t juttatva eszembe. Az eneket leszamitva ez egy jo megszolalasu, de nem egetrengeto modern dark rock/metal album, korai Billy Idol, HIM/The 69 Eyes, kesoi Amorphis, APC/Muse/Deftones hatasokkal, erdekes hanghatasokkal kiegeszitve. Ha nem keritnek egy igazi enekest, nagy attoresre nem szamithatnak, Tomi hangja legfeljebb a HIM dietan tengodo tinilanyokat fogja meggyozni. A zenekarnak kivanok sok sikert, a hallgatoknak jo etvagyat, en egyelore maradok a Muse-nal. -Robert Sun- 6.5/10


Dom Dracul - Attack On The Crucified

Eddig meg nem volt szerencsem ehhez a sved bandahoz, de oszinten orulok, hogy a sors osszehozott vele. Azt a fajta Thrash/Black metalt nyomja a Dom Dracul ami nekem igencsak bejon. A regi bandak mint Bathory, regi Mayhem de a Hellhammer vagy a Possessed is nagy hatassal vannak a bandat egyedul mukodteto Lord Therramonra. Igen egyszeru a zene, jo hangzassal es otletes ritmusvaltasokkal. Satanista szovegeket kopkod a pofankba a Lord, tisztan kiveheto, hogy mit enekel. Ezerszer elnyomott szovegek ezek, de valahogy megsem unalmas mivel a zene annyira jol tamogatja, hogy megallja a helyet. 9 szam van a lemezen, nem erzem ugy, hogy mindegyikrol kulon-kulon kene beszeljek. Tenyleg semmi extra nincs itt, de valahogy a hideg futkos a hatamon, mikozben hallgatom ezt az anyagot. Van egy sotet hangulata es ez annyira jol el van talalva, hogy az fantasztikus. Minden hangszer nagyon jol szol, a tag egyfajta multitalentum lehet. Mint akinek atvagott torkan omlene ki a ver, ugy szol Lord T. frocskolos hangja, elszant egy figura ez a Lord, nagyon varom mar, hogy uj anyagot szerezzek tole, mivel engem ezzel a lemezzel megfogott. Thrash/Black hivoknek nagyon ajanlom, de aki csak a szintiszta Black Metalt szereti annak is bejohet a Dom Dracul. -Woodlum666- 8.5/10


Utgard - Utgard

Hat nem semmi ez a kiadvany, az egyszer szent! Az ember csak tartja a kezeben es kozben fogalma sincs arrol, hogy micsoda pusztito gyulolet tanyazik benne. A banda mar korantsem a regi, olyan profin nyomjak a finn Black Metalt, hogy az valami csoda. Sokat fejlodott a banda az evek soran, latszik, hogy rengeteget zenelnek. Nekem szemely szerint a Burial Mound nem tetszik annyira, en a regi, probatermi Utgard felveteleket jobban szeretem, de ez a visszatero album tobb lett, mint jo. A hangzas kifogastalan es a dalok olyan szolidan vannak osszerakva, hogy az ember osszeszarja magat hallgatasuk kozben. Kozeptempok es vad zuzasok valtogatjak egymast, egy olyan egessze forrva, mely arra teremtetett, hogy pusztulast, gyuloletet es sotetseget arasszon mindenfele, ezert nem is bontanam szamokra az anyagot. Raven hangja sokkal jobban reszel mint regen, nehol Abbath hangjara hasonlit. Them dobolasa sokkal komplexebb mint regen, nem riad vissza a technikas porgetesektol, valtasoktol es ettol meg rugalmasabb a zene. A riffek stilusa igazi Utgard, egyszeruek es utosek, nincs itt semmi cicoma csak szintiszta Black Metal. Az anyag eddig csak kazettan jelent meg, de a CD valtozat mar be van igerve, ugyhogy lehet ra felretenni a penzt. Mivel a banda mar 12 eve resze a szinternek es ez az elso nagylemezuk, ez kulon csecsebecsenek szamit. A borito egyszeru, igenyes, fotokkal es egy par infoval van ellatva. Remelem a zenekar ezt a szintet tartja a kesobbiekben is, ez ugyanis a legmasabb szinvonalu fekete fem kiadvanyok kozze tartozik. Csak annyit tudok mondani, hogy aki igazi Black Metalosnak vallja magat, az surgosen szerezze be ezt a kazettat, mert KOTELEZO! -Woodlum666- 9/10


Jumbo's Killcrane - The Slow Decay

Fiatal banda, fiatal tagokkal, debutlemez, szokatlan zenekarnev. Hosszu es bugosan elnyujtott intro utan megdorren az elso riff, lassan, lassan, klasszikus uthenger stilusban dongolve be hallojaratainkat. Egy ujabb sludge/doom lemez, ami bar egetrengeto ujdonsagot nem hoz, a stilus keretein belul egy nagyon korrekt anyag. Nem tudom mennyire inspiralta a zenekart a 19. szazadban elt legendas elefant - Jumbo -, de zenejukhoz nagyon illik ez az elefantos nev, hiszen a massziv riffek ugy leptetnek elore a dalokban, akarcsak egy harci elefant a csataban. Riffjeik nem a legegyszerubbek, altalaban erosen megtekert, kicsavart hangzatokat hasznalnak. Egy-egy helyen van egy cseppnyi southern hatas a gitarjatekban, foleg a ritka, am jo szolokban. A basszus szepen illeszkedik a labdobhoz, es kelloen melyen es odabaszosan szol. Az enek nem nagy dobas, mondhatnam is, hogy tipikus, hiszen jobbara orditasokbol allnak a vokaltemak, de neha szavalos-mondogatos reszek is elofordulnak. A zenekar legfontosabb eleme megiscsak a dobos, szokatlanul erdekes porgetesei, hirtelen leallasai, tempo es ritmusvaltasai nem megszokott dolgok a sludge/doom zenekarok kozott. Ezenkivul az atlagostol tobbet hasznalja a pergot es a tamokat, ez a C.O.C. klasszikus Blind lemez dobmunkajat juttatja eszembe. Tobb hasznos dolgot nehezemre esik irni e lemezrol, aki nem unta es eddig elolvasta az ismertetot, az mar biztosan eldontotte, hogy erdekli-e vagy sem ez a Kansas-i Elefant-Metal banda. -Robert Sun- 7.5/10


Orbit Service - Songs of Eta Carinae

Az Eta Carinae egy, a Napunktol kb. 150-szer nagyobb csillag, az Orbit Service pedig annak a Randall Frazier nevu sracnak a zenekara, aki napjaink egyik legerdekesebb zeneit jelenteti meg Beta-lactam Ring Records nevu kiadojanal. Sajat zenekara nem marad el a tobbi Beta-lactam Ring Records muvesztol, sot mi tobb, egyik eddigi legjobb kiadvanya a kiadonak. Finoman es ugyesen megkomponalt zenerol van szo, legjobban talan a space rock jelzovel lehetne illetni a bandat. Termeszetesen van Pink Floyd feeling a dalokban, de Orbit Service-ek nem irnak annyira hosszu dalokat, es nem jammelnek mint Floyd-ek tettek azt. Foleg 4 perc koruli dalok vannak a CD-n, mindegyik dal mas es mas strukturaval rendelkezik, bar az osszetevok legtobb esetben ugyanazok: szokatlan ritmusokat szolgalo dobalapok, jatekos (nem technikas ertelemben) basszusgitarfutamok, leheletfinom gitarakkordok, szepen effektezett zongora, plusz mas segedhangok a hatterben kisertve. Randall hangja legtobbszor melankolikusan visszofogott, ilyenkor Thom Yorke (Radiohead), vagy Edward Ka-Spel (The Legendary Pink Dots) jut az ember eszebe. Maskor Randall megvadul es atvalt hiszterikus eneklesbe, ekkor olyan mintha a fiatal Roger Waters-t (P. Floyd) hallgatnam! Mondjuk nem kell azt hinni, hogy az OS egy Floyd-utanzat, hiszen sok mas elem is megtalalhato a zenejukben, inkabb a Floyd-bol kiindult experimentalis space rock zene ez. A szintetizatornak nagy a szerepe, de altalaban nem konkret akkordokat, dallammeneteket jatszik, sokkal inkabb furcsa, nem evilagi effekteket, hanghatasokat hasznalnak, sokszor meglehetosen hallucinogen, alomszeru hatast valtva ki a hallgatobol. Kemenyebb riffek is akadnak elvetve, bar amint mondom, itt egy hangszer sem a szokasos sablondolgokat jatssza, sokkal inkabb tobb apro reszletbol osszeallo zene ez, es Randall erdekes dallamai azok, amik konkret dalokka varazsoljak a hangszeres jatekot. Ha eltudod kepzelni, hogyan lehet egy egyeni avant-garde hangzasba suriteni olyan bandak munkassagat, mint a Pink Floyd, The Legendary Pink Dots, Radiohead, deus, Coil, akkor temaban vagy. -Robert Sun- 9.5/10


Asguard - Dreamslave

Ha egy elcsepelt cimkevel kene illessem a feheroroszok lemezet, akkor az a "szimfonikus black metal" lenne, de akar ettol cifrabb stilusmegjelolest is alkalmazhatnak, pl. "szimfonikus elemekkel megtuzdelt heavy/black metal", vagy "orkesztralis szimfonikus metal klasszikus heavy metal-al keverve, helyenkent black metal beutessel". Mivel nem az amerikai kiadonak dolgozom, megprobalom realisztikusabban leirni milyen zenet rejt a lemez. Klasszikus metal-on felnott zeneszek jatszanak a bandaban, technikas, feszes jatek, sok tempovaltas es klasszikus zenei hatasokkal biro billentyubetetek a zenejuk eminens osszetevoi. A ketlabdob szinte vegig kalapal, a riffek heavy metal-ban gyokereznek, bar ritkabban akadnak thrash es black metal beutesek is. A basszusgitar nem jut tul nagy szerephez, bar egyes leallasoknal szepen hallhato, ilyenkor az Iron Maiden jut eszembe roluk. A billentyuk a klasszikus zeneben oly gyakori nagyzenekari szerepet toltik be, nincsenek mindig jelen, de amikor megszolalnak, akkor az ovek a foszerep. Az enek altalaban death metal-os horges/morgas, de black metal-os karogasok is felbukkannak, csak legyetek turelemmel. Ha engem kerdeztek, akkor hiaba ez a szimfonikus dallamos jelleg, ez a black metal-nak nem jellemzoje. A gyakran alkalmazott dallamos ikergitarok is csak csokkentik az atmoszferat, lekene venni cseppet a villogtatasbol uraim! A kedvenc reszeim az albumon a metal dalokat osszekoto ambient reszek, ezek nem szimfonikusak, nem ultradallamosak, sot eleg erdekesek es hidegek. Sajnos a zenei osszekotodes ezek kozott eleg szegenyesen van megoldva. Mas jo pont: jok az akusztikus temaik, ezek konnyebben megjegyezhetoek, mint a metal reszek. Ha a Symphony-X black metalt akarna jatszani, lehet, hogy ilyesmi zenet nyomna, ki tudja. A lemez egyebkent konceptlemez, bar a tematikat nem sikerult kinyomoznom, de a lemez es a dalcimekbol kovetkeztetve egy olyasvalakirol szol, aki egy gonosz alomvilagnak a (rab) szolgaja. Dontsetek el ti, hogy happy end lesz vagy sem a vege. -Robert Sun- 6.5/10


Azure - King of Stars - Bearer Of Dark

Furcsa, hogy egy sved zenekarnak szingapuri (!) kiadoja van, plane, hogy nem masod-, vagy harmadrangu zenet produkalnak ezek a sved barbarok! Mindenkeppen jo pont, hogy a Greeting Chaos cimet viselo nyitonota rovid idotartalma ellenere (1:09), tobb meggyozo dolgot tartalmaz. Egy energiabombaval er fel ez a cimehez melto szerzemeny, mar itt megmutatkozik a zenekar stilusa/hatasai: korai At The Gates-et idezo sved dallamos death metal hiszterikus vokallal megaldva, kozepen eros US death metal hatassal es horgessel, valamint sok diszharmonikus, nyugtalanito gitartemaval. A 2. dal kavargo rifforkanja is tipikus sved death/black, jofajta Dissection feeling-el atitatva. Ami megkulonbozteti oket mas effele zenekaroktol, az a tisztabb hangzas, mindent tisztan kilehet venni, nekem talan jobban esett volna egy egybemosottabb megszolalas, de a 3-ik dalnal leesett nekem is, hogy ez a lemez tobb egy sved death/black metal albumtol. Az emlitett dal egy Morbid Angel-es temaval kezd, de rogton atvalt egy kaotikus rifforvenybe, majd kesobb bejon egy klasszikus doom metal tema, ami a Solitude Aeternus-nak, vagy a Candlemass-nak sem allna rosszul. Termeszetesen itt az enek is tiszta vokallal van eloadva, de nem sokaig, mert megint jonnek a hengerlo death/black temak. A sotet, fenyegeto harmoniak es a technikailag profi szinten produkalo zeneszek miatt megkerulhetetlen a korai Opeth neve, honfitarsak leven, nem hiszem, hogy ismeretlen elottuk Akerfeldt munkassaga. A Whispers of Echoes Passed vegen a sejtelmes zongorabetet egyertelmu King Diamond hatas, bar ugye effele zongora a Dissection es az Opeth lemezein is volt. A hatralevo dalok is kozeptempos/gyors death/black metal rejtenek, imitt-amott doom metal leallasokkal, neha heavy metal beutesekkel. Ugy erzem, hogy az Azure egy veka ala gyujtotte a sved metal elet elmult utobbi 25 evenek nagyjait. Van itt korai Mercyful Fate/King Diamond ihlette heavy metal, Candlemass-fele tiszta doom, 90-es evek eleji sved death metal hatas (Grave, Dismember), kesobbi sved dallamos death metal (At The Gates), bezarva az Opeth beutesu technikas, disszonans hangzataival. Talan csak a Bathory hianyzik a felsorolasbol...Szerencsere nincsenek In Flames-fele eroltetett modern metal torekvesek es termeszetesen szo sincs szolgai masolasrol, az Azure sikeresen vette az akadalyokat, egyenien, erdekesen keverte ossze az emlitett hatasokat. A lemez nem egy szerteagazo folyo, hanem sokkal inkabb egy "kiegyensulyozottan orvenylo" folyam, amiben ha jol tudunk uszni akkor mar nem is tunik fel, hogy milyen zavaros es orvenylo a viz. -Robert Azure- 8/10


Nachtmystium - Instinct: Decay

Az evek soran egyre minosegibb anyagokkal elorukkolo Illinois-beli banda uj lemeze annak ellenere, hogy sok klasszikus old school Black Metal hatast rejt, megsem egy tipikus BM korong. Azentrius dalirasaban nagy elorelepes tapasztalhato, tobb karakteres tema helyett kapott ezen a lemezen, mint barmely elozo anyagon. Az elso track az Instinct cimet viseli, es masfel perce alatt akar azt is elhiheti az ember, hogy egy The Gathering lemezbe botlott, ugyanis a hollandoknak szoktak lenni ilyen elektro hatasu es effektezett gitarokkal megspekelt elszallasai. De aztan hirtelen berobban az elso igazi dal, a harcias riffekkel felvertezett Seed For Suffering, es Azentrius-ek megmutatjak, hogy bizony 2006-ban is lehet egyenien jatszani, akar szukre szabott kereteken belul is. Legutobb a 2002-es Primordial lemez nyitonotajanal ereztem ezt a zabolatlan osi erot, ami az emltiett dalbol arad. A dal egy meglepo akusztikus leallast is tartalmaz, kellemes meglepetes, amellett, hogy jol all nekik, emeli a dal amugyis epikus hangulatat. A kovetkezo dal (Keep Them Open) sokkal agresszivebb az elozonel, szirenazos szolokkal szinesitve. A dal kozepen ujra hallani elektronikus morajokat, ezuttal noise zeneket megidezve. A Chosen By Noone egy kozeptempos dobbal es torzitott basszusgitarral kezd, majd menetelos, doom-os riffek, illetve egy Burzum-ot idezo Black Metal-os harmonia valtogatja egymast, kesobb pedig mint kietlen lelkek vanszorognak egymasutan a kulonbozo temak, hol lassan es fajdalmasan, hol pedig gyorsan es haragosan. A kovetkezo harmas csomag (Circumvention, The Antichrist Messiah, Eternal Ground) a lemez legagresszivebb es gyors, pusztito riffekkel operalo reszet kepviselik, bar az elso kettoben jelen vannak lassabb tempok es hatterben lapulo, dallamosabb reszek. A Here`s To Hoping kezdeset valoszinuleg az Ildjarn ihlette, nevetsegesen egyszeru dobbal es 2 hangbol allo gitartepessel indul, de itt is beerkeznek a sotet, epikus riffek, majd a nota masodik feleben Azentrius mar egy meglepo old school metal riffre (Manowar?) szorja az iget kellemes, verbe aztatott hangjan. Az Abstract Nihilism ujra egy gyors nota, sok regisulis norveg BM hatassal. Korszeruen zarja le az albumot a Decay c. tetel, torzsi dobolasra rajatszott gitarnyuvesek, sok sok zaj es sok sok gitarsav, foldonkivuli erzest kolcsonzo hatassal. Fektelen es indulatos riffek, epikus es dallamos harmoniak, furcsan szirenazo, antik thrash szagu szolok, harcias dobok, egy megviselt hang, rengeteg kiegeszito gitarsav, mindez egy nyers masszaban egyesulve, amelyet ha kitartoan kostolunk, rajovunk, hogy ezek bizony mind elsorangu Black Metal dalok. -Robert Sun- 10/10


Funeris Nocturnum - Code 666

Az 1998-ban indult zenekar elso lemeze - Pure Satanic Blasphemy - a Marduk es a Dark Funeral altal nemzetkozi sikereket aratott brutalis es gyors Black Metal hangnemben fogant. Egy evvel kesobb jelenik meg a masodik lemez, ami a kiado szerint "sokkal progresszivebb es technikasabbra" sikeredett. Mivelhogy nem volt szerencsem hozza, ezt rajuk hagyom. A Code 666 a harmadik alkotasa a festett finneknek, es veletlenul sem egy tribute lemez az azonos nevu olasz kiadonak. Ez a lemez is altalaban gyors es agressziv metal-t tartalmaz, de a sracok mar tulestek a Black Metal-t behatarolo keritesen. Mindegyik notanak vannak thrash-es beutesu riffjei, szolojai egyarant. Masreszt jelen vannak heavy metal hatasok is jocskan, amin altalaban a tul hosszu es tul dallamos, virgazos gitarszolokat kell erteni. Az enekes nem valtott at Bruce Dickinson-ba, maradt a monoton acsarkodas. A szintetizator termeszetesen jelen van, ami nem azt jelenti, hogy ettol sotetebb tonusu a zene, inkabb a befogadhatosagot emeli. Akadnak headbang-elos thrash riffek boven, a dob is technikas, de neha tul dallamossa valik az egesz, foleg a "nagy" szolok idegesitoek egy ido utan. A lemez hibaja, hogy neha tul agressziv, mar-mar ipari BM, maskor meg tul melodikus, es valahogy mindez nem all ossze, hianyzik az integritas a dalokbol. A boriton 9 dal van feltuntetve, de a CD-n meghallgathatunk 13 bonuszdalt, amelybol 12 darab pofatlanul csendet tartalmazo track, illetve 1 idegesito electro formedveny, black-es vokallal diszitve. A zenekar koncepciojarol nem tesz emlitest a promolap, de engem ez mar nem is erdekel. -Robert Sun- 6/10


Aeternus - HeXaeon

A HeXaeon az Aeternus 6,66-ik. lemeze. Valljuk be, igen nehez 6,66-ik nekifutasra is tartani a(zt) szinvonalat, ami e a banda eseteben mindig is elsodleges szempont volt. Abban a kerdesben, hogy ez a lemez mennyire uti meg a szintet valoszinuleg megoszlanak a velemenyek, magam is szkeptikusan hallgattam eleinte a lemezt. Nehezen sikerult rahangolodni es a hangzast sem ereztem olyan erosnek. A metal tobbfele stilusjegyeit egyszerre magan hordozo korong kezdetben egy faragatlan sziklanak tunt, amirol nem volt kedvem lecsiszolni a felszint. Mivel juliusban a temperatura igen magas es honlapunk geologus goreja nem volt hajlando fizetesemelesre, a szikla lesmirglizesenek elvegzese csakis a napszuras kovetkezmenyenek koszonheto. A felszin alatt a kovetkezokre bukkantam: a felulettol - 1,50 melysegben sotet kisugarzasu, helyenkent Morbid Angel szinezetu death metal riffek, - 3,50 - tol lefele fenyegeto doom es doom/death temak ugyancsak sotet szinezetben, majd kb. 6,66 meter alatt black metal megnyilvanulasok. Aki nem ert a geologiahoz annak annyit mondhatok el segitsegul, hogy ha szereti a tobbnyire kozeptempos, de gyorsabb durvulasokat is rejto, stilusilag black es doom/death metal koze helyezheto technikas zenet, akkor az Aeternus 6,66-ik lemeze (a 6 nagylemezen kivul volt egy hosszabb EP-juk is...) nem a leginspiralatlanabb valasztas. Neha a metalos elemeket akusztikusabb reszekkel is vegyitik, nem konkret leallasokra kell gondolni, hanem egy homogen fuziora, tovabba a vokalis megoldasok sem merulnek ki monoton kantalasban. Csakanyolasra emlekezteto death metal horgesek, vesovel valo faragast idezo black metal vokalok (Punished), illetve munka utani alapos sorozes kozben eloadott sotet himnuszokra utalo korusok. Tessek megvenni a CD-t, eloszedni a kalapacsokat, csakanyokat, vesoket es neki a munkanak! -Robert Sun- 8/10


Tenebrae In Perpetuum - Antico Misticismo

Az olasz TIP tagsagat is az a ket csoka alkotja akik a Beatrik nevezetu bandaval szereztek hirnevet a black metal undergroundban, nevszerint Atratus (a Beatrikban Frozen Glare Smara neven virit) es Vidharr. Furcsa, de a TIP zeneje alig hasonlit a Beatrikera, holott a szerzok ugyanazok. A banda szekere akkor lodult meg, amikor a joval nevesebb finn Hornaval tavaly egy kislemezen szerepeltek, ahol jol le is mostak a finneket mitagadas. Az elso nagylemezukhoz nem volt szerencsem (Onori Funebri Rituali), de mindenkeppen beszerzem, mert a korai Mayhem/Darkthrone altal kitaposott zenei osvenyen barangol ez az olasz duo. Kar, hogy ennyire info szegeny a CD, mert erdekelne a banda koncepcioja, viszont szovegek hianyaban csak tapogatozni lehet. Beatrik neven kiadott lemezeik jobban tetszenek, viszont ez sem atlagos produkcio, varom a folytatast. -Mirgilus- 8/10


Haemoth - Kontamination MCD

Emlekszem anno, a francia honbol szarmazo kettagu banda elso harom demoja nem tett ram mely benyomast, aztan egyszer csak elkezdtek egyre jobb anyagokkal jelentkezni. Az elso nagylemez a �Satanik Terrorism� mar sejtette, hogy jo osvenyre tevedtek. A 2004-es �Vice, suffering and destruction� egy jo kis anyag volt, aztan megjelent az iden ez az MCD/MLP es azt kell mondjam, hogy ez a banda eddigi legjobb kiadvanya. Nihilista, koszos, kasas hangzasu black metal-ban jeleskednek a fiuk, termeszetesen nem lehet egy lapon emliteni a duot a szinten francia Deathspell Omega-val, viszont Mutiilation rajongoknak mindenkeppen ajanlott banda a Haemoth. Tulajdonkeppen semmi ujjal nem rukkoltak elo, mondjuk black metalrol leven szo, a hangulat, a sotet aura elerese fontosabb mint az esztelen muveszkedes. Minden ketseget kizaroan ez a legvaltozatosabb anyaguk, nem daralnak vegig, a kaszabolasok koze gyakran illesztenek lassu, morbid reszeket, kozeptempos meneteleseket. Ha tartjak a szinvonalat a kovetkezo kiadvanyokon is, akkor egy par ev mulva meg komoly meglepeteseket is okozhat a Haemoth! -Mirgilus- 8/10


Animus Mortis - Thresholds Of Insanity

Chilebol szarmazik ez a 2004-ben alakult banda es a kritika targyat kepezo anyag a banda elso demoja, ami annyira megtetszett a Debemur Morti kiadot uzemelteto Voidnak, hogy tavaly szerzodest kinalt a bandanak es CD-n ismet megjelentette a banda debutalo demojat. Mindenhol pozitiv kritikakat olvastam a CD-rol, sot egyesek tulsagosan is feldicsertek. Nem rossz amit a fiuk osszehoztak, de semmi kulonleges nincs abban amit csinalnak. Regi vagasu black metal, raspolyos basszussal megtamogatva, neha szaguldanak, neha meg kozeptemposan zakatolnak. Aki az �egzotikus� metal bandakra izgul, az nyugodt szivvel szerezze be az AM debutalo CD-jet, de nem allitok valotlansagot, ha azt mondom, hogy Chileben az AM-nal vannak sokkal job bandak. -Mirgilus- 6/10


Sigillum Diaboli - Sigillum Diaboli MCD

Vannak bandak, akik semmi ujjal nem allnak elo zenei ertelemben, viszont a jol bevalt semakat, riffeket, annyira hitelesen interpretaljak, hogy orom hallgatni oket. Na kerem ilyen banda az orosz foldrol szarmazo SD is. Az osszes gitartemat, riffet mar hallottam millioszor, viszont ahogy itt megszolaltatja oket a bandat egyedul alkoto Taedium Vitae abban semmi kivetnivalot nem talaltam. Lehet, hogy egy teljes nagylemezt mar unnek vegighallgatni, de ez az 5 nota igy ebben a formaban nagyon hallgattatja magat. Semmi oroszos nincs a SD zenejeben, ha nem tudnam honnet szarmazik az alkoto en mertem volna fogadni, hogy finn bandaval van dolgom, hiszen a hangzas es ez a fajta apritas, ritmusozas a finn black metal bandak vedjegye. Szovegek teren sem torekedett az eredetisegre TV, ezeket a gondolatokat, mar rengeteg black metal bookletben olvastam. -Mirgilus- 7/10


V.E.G.A. - Cocaine

Nyolc evvel ezelott Torinoban 3 pofa, nevszerint Janos, Ravez es Kekoz osszehozta a VEGA-t (Vacuum Era Gelid Atmosphere). 2000-ben felvettek az elso lemezuket �Cocaine - A Sick Mind�s Hologram� cimmel, amit aztan soha nem jelentettek meg hivatalosan. Allitolag annak nem sok koze volt a black metalhoz, inkabb az elektronikus zenekkel kacerkodott. Aztan a pofak elmentek Norvegiaba, ott is zeneltek, majd ismet visszatertek Torinoba es sok szarakodas utan vegul felvettek a tulajdonkeppeni elso nagylemezuket, amit csak siman �Cocaine� nevre kereszteltek. Aki jartas az olasz extreme zenei undergroundban (itt nem csak a black metalra gondolok), az tudja, hogy olasz honban nem akarmilyen bandak tevekenykednek a fold alatt. A VEGA sem atlagos banda, teljesen mas felfogasban jatszak a fekete femet mint mas palyatarsak, ami dicseretes, viszont a vegeredmeny ettol meg nem mindig lesz kivalo. Az elektronika is jelen van a zenejukben, sot ezek a az elektro/noise tetelek tetszenek nekem igazan, amit az utolso tobb mint negyedoras �Vacuum Era Gelid Atmosphere� notaban megalkottak az kivalo. A �Beton 1-2� elektro-black metalja sem piskota, a �Kill Me� lukteto ritmusa is tetszik. Mindenkeppen dicseretes, hogy nem a bevett semakon ragodnak, hanem valami ujat probalnak osszehozni. Allitolag nem lesz tobb VEGA lemez, viszont a banda site-jan az olvashato, hogy tovabbra is egyutt zenel a trio. Mindenkeppen ha lesz folytatas, akkor en azt tanacsolnam, hogy a �Vacuum Era Gelid Atmosphere� nota vonalan menjenek tovabb. -Mirgilus- 8/10


Amok - Lullabies Of Silence

Ritka szar boritokepet valasztott a svajci Amok az elso nagylemezenek. El is vette a kedvem, hogy meghallgassam a lemezt, aztan megis erot vettem magamon es lefuleltem a �Lullabies Of Silence� CD-t. Nem vitatom, ezek a faszik nagyon jol bannak a hangszereikkel, hallatszik nem tegnap kezdtek a zenelest, a technikas death metalt keverik nemi grindcorral es modern metal hatasokkal, viszont meg kimagaslo notakat nem sikerult komponaljanak. Akik az olyan bandakra nedvesednek, mint a Cephalic Carnage, Necrophagist, Atheist, vagy akar a The Dillinger Escape Plan (Allan Douches masterizalta az anyagot a legendas West West Side Music studioban, NY, szol is rendesen a lemez), azok elkezdhetnek kutatni a lemez utan, mert biztosan fogjak birni a svajciak muzsikajat. Teny, hogy dalirasban, zsenialitasban meg nagyon messze vannak az emlitett zenekaroktol, de igeretes bandanak tunik az Amok es a �Lullabies Of Silence� mint bemutatkozas megteszi., -Mirgilus- 7/10


Lathspell - Versus Ecclesia

1998-ban alakult a finn Lathspell, 2004-ben ket demot is felvettek, amiket tavaly az Excesor Christianorum ismet hozzaferhetove tett CD-n. A �Versus Ecclesia� a banda elso lemeze. A boritoban olvashato, hogy: �Cold Northern Black Metal�. Ennel tobbet en sem nagyon tudok elmondani a Lathspell produkciojarol. Hideg eszaki black metal, jol osszevan rakva, apritanak rendesen, a megszolalassal is minden rendben van, viszont hiaba hallgattam meg a lemezt vagy 10-szer, emlekezetes dalok, temak valahogy nincsenek. Finnul szorjak az atkot, de, hogy konkretan mirol is szolnak a notak fogalmam sincs, mivel szovegek hianyaban a nemletezo finn nyelvtudasomra nem szorulhatok. A �Sodomia� nota akusztikus kezdese kellemes, a nota vege fele feltuno Satyricon-os (Dark Medieval Times) temara felkaptam a fejem. A �Kointahti� dallamos gitartemaja meg a Dissection klasszikus �Where Dead Angels Lie� notajat juttatta eszembe. Agressziv, karcos eszaki fekete fem, dallamos gitarharmoniakkal, ezerszer hallott temakkal. Nem rossz, de nem tartoznak a finn black metal elitbe! -Mirgilus- 7/10


Diapsiquir - Virus S.T.N.

Extreme, beteges zenekre vadaszo olvasok, ha eddig meg nem vadasztak volna le a francia Diapsiquir beteges triojat es kiadvanyait azoknak erdemes tolteni a puskakat, mert ezek a pofak nem mennek a szomszedba nemi elmebajert, nihilista zuzasert. A kiado black metalkent reklamozza a kiadvanyt, viszont itt szo sincs ileyesmirol. Vannak persze black metalos temak is, de itt nem stilusokban kell gondolkodni, hiszen az osszes extreme metal stilus belevan olvasztva a Diapsiquir tegelyeben. Hogy a kep meg eklektikusabb legyen a rengeteg elektronikus megoldassal is elnek, ettol meg muvibb, hidegebb lesz a zenejuk. A Fantomas jatszana kb ilyen zenet, hogy ha black metal felol erkeztek volna. Rengeteg effekt, zaj szinesiti a repertoart, szovegmondasok, narratorszeru vokalok, bevagasok is akadnak boven. A legendas �Keresztapa� filmzene mindenki altal ismert temaja is feltunik, aztan eljatsza a band a sajat stilusaban is. Anno a Fantomas is megcsinalta ezt a notat a �The director�s cut� lemezen, teny, hogy a franciak valtozata sokkal zeneibbre sikeredett. Elsore nem jon le, hogy mit is akarnak ezek a pofak, azontul, hogy szetakarjak szorni beteges virusukat a vilagban, viszont minel tobbet hallgatom, annal inkabb tetszik, mindig talalok benne valami erdekes temat, reszt, stb. -Mirgilus- 8/10


Vulpecula - In Dusk Apparition

A Vulpecula 1994-ben indult mint Chuck Keller (Ares Kingdom, Order From Chaos) projektje. 1995-ben volt egy demojuk, ami aztan egy evre ra kijott bakeliten is. Aztan 1997-ben megjelent a �Fons Immortalis� cimet viselo MCD/MLP a Merciless Records-nal, amit egyesek, mint kultikus kiadvanyt emlegetnek, alaptalanul. Aztan a banda elkezdte rogziteni az elso nagylemezet, aminel rengeteg gond akadt es vegul feloszlattak magukat. Az iden az Invictus jovoltabol hosszu evek mulva megjelent a banda elso nagylemeze. En a �Fons Immortalis�-tol sem fostam ossze magam, ez a lemez sem jon be igazan. Azt alairom, hogy jo a koncepcio, a szovegek is nagyon rendben vannak, viszont a zenei resz eleg lapos. Kozeptempos, nehol lassu temak jonnek-mennek, a szar soundnak koszonhetoen nem jon le, hogy mit is akarnak igazan, az egesz produkcio toketlen erolkodes, viszont a szolomunka az kivalo. A zene inkabb doom/death, mintsem black metal, ahogy reklamozzak, de sebaj. Regen sem volt egy korszakalkoto banda a Vulpecula, most sem az, hiaba gondoljak egyesek az ellenkezojet. -Mirgilus- 6/10


Black Beast/Bloodhammer - Unholy Finnish Black Horror Union

Jo igenytelen, sot szar lett a split egesz boritoja. A CD talca alatti kepen a BB enekesenek (Infernal Tormentor Necrocorpse von Demonblood, fasza kis nev haha) a megvasazott osszeroncsolt labarol keszult fenykepet csodalhatjuk meg. A Black Beast egy relativ uj banda a finn black metal undergroundban, eddig csak egy kislemezt szabaditottak a vilagra, most biztosan tobb figyelmet kapnak majd, hogy a naluknal joval nevesebb Bloodhammerrel szerepelnek egy CD-n. Eddig meg nem volt szerencsem a BB muzsikajahoz, nekem nagyon bejott ez a fajta regi sulis black metal muzsika igy finn modra, nem is keves thrash metallal nyakonontve. Megrogzott finn black metal rajongoknak csemege lehet ez a banda, semmi ujat nem talaltak fel viszont jol csinaljak amit csinalnak, erzik a feelinget. A �Hellfire Sacrifice� notajuk olyan mintha a Toxic Holocaust �Hell On Earth� lemezerol lenne lenyulva. 8/10
A Bloodhammer hozza a szokasos minoseget, ezer kozul is felismerheto a hangzasuk. Jo notak, kivalo hangulat, nem is kell tovabb ecsetelnem, a Bloodhammer napjaink egyik legjobb black metal bandaja, epp ideje lenne, hogy a rengeteg split meg MCD utan uj lemezzel alljon elo Antti. A lemezt zaro Black Night & Moonshine a CD legjobb notaja. 9/10 -Mirgilus-


Gräfenstein - Silence Endless

2000-ben alakult a nemet Gräfenstein, harom demot adtak ki eddig, a �Silence Endless� a banda elso nagylemeze. Nem kell attol tartani, hogy ez a lemez fenekestol felforgatja majd a black metal undergroundot, viszont csalodott Dissection rajongok azert probalkozhatnak vele. Rengeteg thrash tema is megfigyelheto, ami egyaltalan nem baj, sot. A gitarjatek neha a nagy nemet thrash bandakat juttatja eszembe, viszont a dallamosabb gitarharmoniaknal a Dissection (Storm of the light�s bane korszak) hatasat le sem tagadhatnak. Notakra nem szedem szet a lemezt, mivel egysegesen jo az egesz album, szemelyes kedvencem a �Wachter der Stille� cimu szerzemeny, aminek a felepitese is nagyon jo es a gitaros altal jatszott dallamos harmonia meg nagyon jol passzol a zuzos reszekkel. Osszegezve: thrash alapu, dallamos gitarharmoniakkal boven adagolt black metal, kivalo hangzassal es egysegesen eros notakkal, soha rosszabbat! -Mirgilus- 8/10


Funeral Procession - Funeral Procession

Szeretem az ilyen bandakat, mint a german FP. Tobb mint 10 eve alakultak, viszont csak most adtak ki az elso nagylemezuket, nem lustalkodtak, mint mas hasonszoru bandak, hanem lassan lepesrol lepesre haladtak elore, demokat, kislemezeket adtak ki, viszont a nagylemezt csak akkor adtak ki, amikor mar kialakult a sajat stilusuk es egysegesse kovacsoltak a notakat. Nem szoktam nagyon dicserni a nemet bandakat, viszont az egyre csak erosodo Van kiado jovoltabol egyre tobb kivalo nemet black metal bandat ismerek meg, ez alol a FP sem kivetel. Ha a Van ilyen eros bandakat gyujt az istallojaba, akkor minden esely meg van ra, hogy olyan elitkiadova valljanak, mint a nehai Misanthropy, vagy a jelenleg is aktiv finn Northern Heritage. Ha valaki most ismerkedne a black metallal, mint zenei es ideologiai mufajjal es azt kerne tolem, hogy a jelenlegi black metal szinterrol mutassak egy lemezt, akkor biztosan, hogy a FP debut albumat megmutatnam az illetonek, hiszen reg hallottam ilyen egysegesen kivalo lemezt. Az elso hangtol az utolsoig kivalo album a �Funeral Procession�, otletes temak, jo riffek es fogos reszektol sem mentes a lemez. A hangzas is eros, eles es fagyos, igy kell ezt csinalni. Bar a FP sem helyezi uj alapokra a black metalt viszont annyira elcsiptek a hangulatot, hogy nem lehet belejuk kotni. A lemez legjobb notaja tobb mint 10 perces, az utolsokent felcsendulo �Millenium Of Revenge/Jerusalem In Ashes�, ilyen notakat csak az igazan nagyok tudnak krealni! -Mirgilus- 9/10


Dark Tribe - In Jeraspunta - Die Ruckkehr de tollwutigen Bestie

Mar epp ideje volt, hogy felbukkanjon egy ilyen banda mint a nemet Dark Tribe. Mondjuk mar 1997 ota leteznek, de engem valahogy elkerultek eddig, viszont ennek a masodik nagylemeznek az ismereteben minden kiadvanyukat megprobalom levadaszni. Ez a lemez eloszor 2004-ben jelent meg CD-n, tavaly meg kazettan 200 peldanyra limitalva (nekem ilyen formatumban van meg). A Dark Tribe egy zsenialis banda, kapasbol nem tudnek meg egy bandat megemliteni aki hasonlo zenet csinalt/csinalna. Van nemi Burzum hatas, lehet, hogy valakinek meg a hiszterikus enek miatt a Silencer neve is beugrik, viszont ezek csak ilyen kapaszkodok, mert valojaban a DT nem hasonlit mas bandara. Felteszed az albumot es csak amulsz, hogy ennyire hiszterikusan, orulten , morbidan, kibaszott betegul is lehet jatszani a fekete femet, teszem hozza, ugy, hogy az egesz nem lesz egy nagy kaosz, hanem igenis jol elkulonitheto dalok, temak vannak itt, jol atgondolva, megszervezve minden egyes hang tema, riff. Ilyen zenet csak elborult agyu pszichopatak, a patas altal megszalt ordogfajzatok kepesek komponalni. Szinte vegig pattogo ritmusok, szirenazo gitarok kergetik oruletbe az embert, amit �szinesit� az enekes hiszterikus, elmebeteg orditasa, sot neha a hatterbol beteg kantalas is hallatszik. A totalis orulet, a fekevesztett pszichopatizmus uli nagybetus unnepet a Dark Tribe masodik nagylemezen. Ez valodi fekete fem a pokol legsotetett bugyraibol, a DT mellett a legtobb black metal banda csak egy gyerekes trefanak tunik. Az �In Jeraspunta� lemez meghallgatasa utan eleg nehez feltenni olyan zenet ami ennel extremebb lenne. -Mirgilus- 10/10


Make A Change�Kill Yourself - Make A Change�Kill Yourself

Ujrakiadasrol leven szo nem zengek nagy odat a dan MACKY debutalo lemezerol, csak osszefoglalom par mondatban a lenyeget, hiszen akit erdekel az ilyen tipusu zene, az mar a tavaly beszerezte a Total Holocaust jovoltabol, aki meg nem, azt biztosan elriasztotta a nem eppen hetkoznapi zenekarnev. A ket valtozat kozott csak a papir tipusaban van kulombseg, amibol keszitettek a szovegkonyvet, ennyi. Ynleborgaz haverunkat tobbek kozott a szinten egyszemelyes Angantyrbol is ismerhetjuk, viszont itt lenyegesebben jobb teljesitmenyt nyujt. Szuicid black metal, rengeteg ambint temaval felturbozba, ezeket az ambientes dolgokat nagyon erzi Ynleborgaz ez ketsegtelen. A sved Shining kellett volna valami hasonlo zenet krealjon a Livets album utan. A lemez 4 reszre van bontva es tobb mint 70 perc zenet rejt a nem eppen konnyen befogadhato fajtabol. A Burzum monotoniajaert rajongoknak biztosan kellemes perceket fog majd okozni ez a lemez. A legjobb nota a �Chapter three�, mar csak ezert a szinte negyedoras tetelert erdemes megvenni a CD-t. Valahogy igy kellene jatszani a black metalt. Kerdezhetne az olvaso, hogy ha valakinek ennyire eletundora van es egesz nap csak az ongyilkossagra, meg a szenvedesre gondol, akkor miert nem oli meg magat, a valasz egyszeru: meg megteheti! Mindenkeppen komoly fegyverteny lenne ha valaki a lemez tobbszori meghallgatasa utan ugy dontene, hogy megteszi a valtozast es vegez magaval. -Mirgilus- 9/10


Darvulia - L�Alliance des Venins

Valamilyen oknal fogva a francia Darvulia elso nagylemeze (L�Ombre Malicieuse) nem jutott el hozzam, pedig a �Belladone� nevre keresztelt kislemezuket nagyon sokat hallgattam anno. Ime itt van a masodik teljes nagylemez, az elso olyan anyag a duotol ami CD-n is megjelenik (az elso album csak bakeliten jott ki, iden megfog jelenni CD-n is) Kobal a Fornication tagja volt regen, Akhron pedig a Nuit Noire-t erositette. Ezt azert szukseges megemliteni, hiszen eddig nem sok NN-ra emlekezteto tema volt a Darvulia zenejeben, viszont ezen a lemezen erosen erzodik a NN hatasa, a harmadik nota kezdese peldaul tiszta NN. A duonak sikerult krealni egy olyan megszolalast ami csak a Darvulia sajatja, toronymagasan kiemelkednek a francia black metal bandak szurke tomegebol. Nem szokvanyos zene a Darvulia fele black metal az is igaz. Erdekes ritmuskepeket hasznalnak, Akhron dobjateka neha punkosan egyszeru, mashol jazzesen komplikalt. Obszkur, odon black metal Kobal hiszterikus enekevel megfuszerezve, disszonans, beteges dallamokkal szinesitve. Kivalo munka, remelem lesz meg folytatasa, mert egyre csak jobb kiadvanyokkal jelentkezik a duo. -Mirgilus- 9/10


Kermania - Ahnenwerk

Nincs mit szepiteni, mint tomeges mozgalom a black metal meghalt, akarcsak jo par evvel ezelott a death metal. Tudom ezzel most sokan nem ertenek egyet, de ettol ez az allitas igenis helyenvalo. Mig a 90-es evek elejen szinte minden nap megjelent egy kimagaslo alkotas, addig mostanra odakerult a mufaj, hogy termeles az van dogivel, viszont a minoseg nagyon hatterbe szorult. A szar lemezek aradataban azert szerencsere idonkent feltunik egy-ket kivalo album es tobbnyire olyan bandak eloadasaban akikrol eddig meg joszerivel csak par ember, meg max a kiado hallott. A Weigand vezette Kermania szinten egy ilyen csapat. Dobokon a The Ruins Of Beverast/Nagelfar/Abusus/Heemat bandakbol jol ismert Alexander von Meilenwald es a Truppensturm-os Vangard segitettek ki Weigandot. A lassan kibontakozo, epikus, tobb mint 24 perces �Des Schwertes Schärfe Beichtgesang� notaval kezdodik a lemez. Nem egy konnyen ero album az �Ahnenwerk�, viszont tobbszori hallgatas utan kezdenek rogzulni a temak. A lemez csucspontja �Heimatferne Rast� cimu tetel. A nota tobb mint 21 perc, viszont egy perc uresjarat, unalom sincs benne. Szerkezetileg tokeletesen felepitett, hangulatos black metal tetel a nota kozepe meg atcsap Truppensturmos csapkodasba, kaszabolasba, aztan megint visszajon a nota elejet is jellemzo epikus tema. Vangard tipikus, kattogo labdobjait orom hallgatni a Kermania szerzemenyekben is. A zaro tetel, a cimado nota egy akusztikus gitarral kezdo, heroikus enekkel eloadott, menetelos csatadal, meg a Bathorynak is becsuletere valna. En mar a 4 Kermania demo felkutatasan faradozom, mert ez a debutkorong meggyozott a banda nagyszerusegerol. -Mirgilus- 9/10


Urskumug - Am Nodr

Lettorszagbol szarmazik ez a furcsa nevu horda. 2003-ban sajat erobol kiadtak a �Pareja� cimu elso nagylemezuket. A Ledo Takas kiado latott bennuk fantaziat es leszerzodtette a bandat es mar ugy emlegeti az Urskumug-ot, mint a lett black/pagan metal tronkoveteloket. Nem egy rossz lemez az �Am Nodr�, de azert meg messze vannak a Skyforger fele harci femtol. A banda gyengeje, hogy nincs valodi dobosuk, ilyen tipusu oszton, harci zenet nem lehet dobgeppel eloadni, mert elvesz a zene tiszta ereje. Hiaba vannak itt nepi hangszerek, vijjogo effektek (Time Of The Jackdaw), jo riffek, az egesz olyan muvi es steril a gepi ritmusoknak koszonhetoen. Szimpatikus banda, jo szovegekkel, osi samanisztikus temakkal, erdekes otletekkel, viszont kell meg erlelni a produkciot es mihamarabb kell keriteni egy valodi dobost. -Mirgilus- 7/10


Amputator - Amputator MCD

Gazmaszk, tonnanyi toltenyov, szegecses csukloszoritok, fegyverek es sok-sok oranyi Blasphemy lemez hallgatas, nuklearis tamadasokrol, tomegsirokrol, istenkaromlo baszasokrol szolo szovegek. Roviden igy lehetne osszefoglalni a Rhode Island-i banda tevekenyseget, muveszetet. Az MCD mindossze 17 perc, ilyen tipusu zenebol tobb nem is kell, aki korai Destruction/Blasphemy/Beherit/Black Witchery/Morbosidad/stb dietan tengeti pokolbaszo mindennapjait, azoknak nemhogy ajanlott, hanem egyenesen kotelezo ez az MCD, azert megjegyeznem, bar ugyis sejtitek, hogy az elobb felsorolt bandak jobbak! -Mirgilus- 7.5/10


Ek - Ek

2002-ben alakult valahol Mexikoban az Ek. Nevuk az osi maya nyelvbol valo es jelentese: fekete. Szovegeik az osi maya hiedelemvilagbol, kulturabol taplalkoznak, ami nagyon szimpatikus, kar, hogy a zene nem tudott felnoni a szovegi koncepciohoz. A lemez hangzasa nagyon lapos, egyes bandak mar az elso demojukon jobban szolnak mint az Ek. Zenejuk heavy metal alapu, erre jon ra nemi thrash/death, neha black metal (foleg a karogos vokal miatt), viszont az egyszeru rokkos, heavy metalos riffeles jellemzi a bandat. Nem egy bonyolult zene, viszont a rengeteg osi hangszer hasznalat miatt van egy sajatos ize, hangulata. En szemely szerint hagynam ezeket a leragott heavy metal temakat es tobb teret engednek a nepi hangszereknek, dallamoknak. Nem egy elvetelt probalkozas, a szolok kimondottan jok, viszont egy kicsit gatyaba kene razni! Contact: -Mirgilus- 7/10


Silent Kingdom - Bloodless

A nemreg indult Neverheard Distro jovoltabol ismet egy erdekes bandaval ismerkedhetunk meg. A Silent Kingdom Sarajevobol szarmazik es szamomra a SK az elso banda Bosznia-Hercegovinabol, akikkel osszehoz a szerencse. A �Bloddless� eredetileg 2004-ben jelent meg, tavaly a Walk Records jovoltabol ismet kiadasra kerult 2 bonusz notaval megtoldva. A banda a sajat zenejet black metalnak definialja, ami szerintem nem helyen valo, hiszen technikas/dallamos death metalt jatszanak, black metalos vokalokkal. Jol bannak a hangszereikkel, hallatszik, hogy nem ket napja fogtak hangszert eloszor kezbe, egy-ket otletes tema is akad, csak az a baj, hogy ezek a jo kis temak nem mindig allnak ossze kerek notakka. A �Snake�s Call� notaban meg egy kis Death nyulastol sem riadnak vissza, a Death hatasa szinte az osszes dalban tetten erheto. Akik szeretik a technikas death metalt (Death/Cynic/Atheist) azoknak okozhat kellemes perceket a �Bloodless�, nemreg jelent meg a banda 3. nagylemez is. Pontozasnal joindulatu leszek es a nyulasok felett szemet hunyok most az egyszer. Contact: -Mirgilus- 7/10


Wintermoon - Hellthrone Baphometh MCD

Az nem baj ha valakit megfertozott a black metal, az sem baj ha valaki elkezd black metalt jatszani, sot meg az sem katasztrofa, ha osszehoz egy bandat, jelen esetben mexikoban es rogzit egy par notat es aztan valami kiado megjelenteti, viszont ha ezt a CD-t elkuldik nekem, hogy irjak rola ismertetot, na ez mar kurva nagy baj. Ranezek a boritora, megnezem ezeket a nevetsegesen kifestett fazonokat, beleolvasok a szovegekbe es azt sem tudom, hogy rohogjek, vagy csak egyszeruen fogjam a fejem. Ne raboljuk egymas idejet, a �Hellthrone Baphomet� CD egy mindenfele egyeniseg nelkuli, kozhelyekkel teli black metal alkotas. Aki ezert penzt ad es azt hiszi, hogy cserebe vett egy black metal korongot, az nagyon atverte sajat magat. Ne felejtsuk el soha: a Black Metal tobb mint zene! Contact: -Mirgilus- 4/10


Ereshkigal - Shadow�s Land

Mexikobol riogatja a keresztenyeket az 1994-ben alakult Ereshkigal. A �Shadow�s Land� a banda harmadik nagylemeze. A tagsag nevsora szinten humoros (pl. Marganor Bestial Invocator, Lord of Mystic Shadows, stb), akarcsak a fenykepeik a szovegkonyben, viszont a zene sokal jobb, mint a Wintermoonnal. Gyors reszeket gyakran megszakitjak, kozeptempos kiallasokkal. Szerencsere egy-ket erosebb notat is felpakoltak a lemezre, igy a produkcio meg az elvezheto kategoriba sorolhato. A gitarosok tobbnyire dallamos harmonikat, szolokat jatszanak, ami szinten feldobja a muzsikat. A legjobb nota a lemezen a �Deny of Holy Book of Lies�, kar, hogy nem sajat szam, az eredetit a belga Enthroned jegyzi. Contact: -Mirgilus- 6/10


Gorelord - Norwegian Chainsaw Massacre

A Gorelord egy norveg projekt, aminek az eletrehivoja az a Frediablo nevezetu csoka, akit tobbek kozott olyan bandakbol ismerhetunk, mint a Wurdulak, Necrophagia, Grimfist vagy a Svartpest. Frediablo az osszes bandajat jegelte tavaly, kivetel a Grimfist, tehat ez a 3. Gorelord nagylemez mar ugy jott ki, hogy nincs tobbe Gorelord. A �Norwegian Chainsaw Massacre� egy death metal album gore szovegekkel, se tobb, se kevesebb. Semmi extra, atlagos death zuzas, neha gyorsan neha, meg Autopsy-ra emlekezteto temakkal. Az intro meg az outro egy-egy ambiental szeru tetel, ezek maximalis pontszamot erdemelnek, a tobbi, atlagos szerzemeny. -Mirgilus- 6.5/10


Heavy Lord - From Cosmos To Chaos

Egy pisiszagu, sotet alagutban gyanutlanul setal ket barat. Az egyiket Black Sabbath-nak, a masikat The Obsessed-nek hivjak. Varatlanul feltunik egy kisebb csapat olyan arcokkal mint az Electric Wizard, Eyehategod, Fleshpress, Crowbar es Grief. Aztan szornyu kinok kozott megeroszakoljak a ket havert, aminek eredmenyekeppen kevesebb mint 9 honapra vilagra jon egy szornyszulott, aminek a neve Heavy Lord. Eleg bena tortenet tudom, de kit erdekel. A holland Heavy Lord szinte a semmibol bukkant fel a doom metal undergroundban, mindosze egy demot keszitettek es iden az orosz Solitude Prod.-nal kijott a banda elso nagylemeze, ami nalam maris az ev egyik legnagyobb doom/sludge alkotasa. Az a zsenialis a HL muzsikajaban, hogy ugy jatszanak ultra lassu sludge/doomot, hogy a The Obsessed-re emlkezteto Wino-s riffeles is beepult a zenejukbe. Mind az 5 nota elkepesztoen sulyos es otletes riffekkel van felszerelve. Sok banda egesz karrierje soran nem tud akkora riffet kiagyalni, mint amilyennel indul a az �Elephaunt� nota. �Doom over the world!� Contact: -Mirgilus- 9/10


Ekklesiast - Cold

1994 ota orvendezteti meg hiveit az orosz Ekklesiast death/doom zenejevel. Allitolag hazajukban hires bandanak szamitanak, nekem ez az elso talakozasom a trioval. A �Cold� tulajdonkeppen a banda masodik nagylemeze ami 2003-ban jelent meg eloszor sajat kiadasban, majd tavaly az orosz doom zenekre szakosodott Solitude Prod. ismet megjelentette. Nem egy konnyen meghallgathato zenet jatszik a banda, komplex es furcsa dalszerkezetekben es hangszerelesben jeleskednek, eddig nem is lenne semmi baj, viszont valahogy nem akar osszeallni az egesz produkcio, pedig vannak nagyon jo kis reszek. A lemez 10 notajabol csak 3 angol nyelvu, a tobbit oroszul adjak elo. Mig black metal bandaknal az orosz nyelv nagyon is passzol a zenehez (lasd Old Wainds), addig itt valahogy nagyon nem cseng jol, foleg a dallamos ferfi es noi eneknel. Zeneileg van nemi hasonlosag a dan Saturnus altal jatszott doom muzsikaval, viszont az Ekklesiast kozelrol sem tudott olyan maradando notakkal elorukkolni, mint a danok. Az akusztikus reszeknel meg az Opeth neve is beugrott parhuzamkent. A dalok elmulasrol, megkeseredett sorsrol, meg egyebb �pozitiv� dolgokrol szolnak. Az enek neha nagyon hamis es a hangzas is nagyon amator, de azert meg az elvezheto kategoria. Contact: -Mirgilus- 7/10


Intaglio - Intaglio

Egy komoly fegyvertenyrol kell beszamoljak, ugyanis az Intaglio az elso orosz funeral doom banda akiknek hivatalosan lemezuk jelent meg. 2004-ben alakult a duo es mindenfele elozmeny nelkul egybol egy nagylemezzel inditottak amit egy ujonnan indult orosz, doom zenekre specializalodott kiado jelentetett meg. 4 lassu, vontatott nota, a stilus kovetelmenyeinek megfeleloen, olyan bandak nyomain haladva, mint az Evoken, vagy akar a Mournful Congregation. Tiszta, telt hangzas, orosz szovegek (ezekbol semmit sem tudtam kihamozni), komoly erett produkcio, remelem, hogy a folytatas sem varat sokat magara. Contact: -Mirgilus- 8/10


Saturnus - Veronika Decides To Die

Tiz evet kellett varni, hogy elkeszuljon minden idok egyik legjobb doom metal lemezenek, a �Paradise Belongs To You�-nak a melto folytatasa. 1996-ban a dan Saturnus egy olyan lemezzel jelentkezett ami azota is etalon a melankolikus doom stilusban. 1998-ban volt meg egy MCD (For the Loveless Lonely Nights), majd 2000-ben megjelent a �Martyre� cimu masodik nagylemez, ami szinten nem volt gyenge album, de valami megis hianyzott belole. Aztan a fo dalszerzo Kim Larsen kiszallt a bandabol, azota olyan formaciokban tevekenykedik mint a Blazing Eternity, vagy az Of The Wand And The Moon. Evekig ugy volt, hogy beadjak a kulcsot, aztan a tavaly az �Asymmetry� valogatason megjelent egy uj szamuk a �Murky Waters�, ami elore jelezte, hogy ismet valami nagy dobasra keszul a banda. Ilyen jeghideg, melankoliaval atitatott, fajdalmas es megis gyonyuru zenet csak a Saturnus kepes alkotni. Az ember beleborzad, amikor hallja ezeket a fajdalmas gitarharmoniakat, dallamokat, amiket ellensulyoznak az olomsulyos riffek es a horgos, mely vokalok. Flemming Rasmussen (lasd Morbid Angel, Metallica, stb) tokeletesen aterezte a Saturnus lenyeget, a korong megszolalasa kristalytiszta, megis termeszetes, elo es sulyos. Az album cimet Paulo Coelho azonos cimu regenye ihlette, viszont egyebb hasonlosagot nem veltem felfedezni a szovegek tekinteteben, amik maradtak tovabbra is jellegzetesen szomoruak, kiabrandultak, fajdalmasok, ugy Saturnus modra. Ilyen bandakert erdemes doom zenet hallgatni es amig ilyen bandak vannak, mint a Saturnus nem is erdemes az arctalan tomegtermelessel es a szurke, kozepszeru zenekkel farasszuk magunkat. Doom shall rise! -Mirgilus- 10/10


Arckanum - Trulen

A �Trulen� az Arckanum harmadik demoja, ami 1994-ben jelent meg. Eloszor 111 peldanyban, majd a masodik szeriaban 500 peldanyban (ebbol a szeriabol valo az en peldanyom is). 1998 ota nem volt Arckanum nagylemez, csak egy kislemez, ket split kiadvany es egy jubileumi specialis valogatas. En Shamaatae helyeben inkabb egy uj nagylemezen agyalnek, mintsem regi demok ujrakiadasan. Nem rossz anyag a �Trulen� de ha mar megjelentettek CD-n es bakeliten, akkor illett volna egy kicsit jobb munkat vegezni. A borito nagyon verszegeny, alig ter el a kazettas valtozattol. A lemez vegere meg 3 bonusz notat is odacsaptak, hogy azert kapjunk valami extrat is. A 3 bonusz nota is abbol az idoszakbol valo, mint a demo, utomunka nincs, tehat aki anno lemaradt a demorol es meg nem toltotte le a netrol, azoknak jo alkalom, hogy ilyen formaban is beszerezzek. Majdnem elfelejtettm, hogy megemlitsem itt a vegen, hogy az Arckanum az egyik legjobb black metal banda, nalam nagy favorit, viszont az ilyen penzszagu kiadasokat nem komalom, ezert inkabb nem pontozok. -Mirgilus-


Darkstorm - Hell Satan Blasphemy

Gondolom az underground black metal megszallottjainak nem kell bemutatni Vlad Blasphemer gitarost, aki anno a legendas cseh Maniac Butcher-el beirta magat a fekete fem tortenelemkonyvebe. Nem lehet tudni pontosan, hogy 1994-ben ki is alakitotta a DS-ot, de teny, hogy meg maga Barbarud is volt tagja a bandanak. 10 evig csak demokat, kislemezeket adtak ki, viszont az utobbi harom evben 3 nagylemezt is a vilagra szabaditottak. Vlad Balsphemer tulajdonkeppen a banda motorja, az oszes notat o jegyzi, dobokon a regi Maniac Butcher utos Butcher hallhato, aki szinten biztos pontnak szamit a bandaban. Az elozo 2 lemezt kiveve a banda osszes kiadvanyat birtokolom, azokkal osszehasonlitva nagyot fejlodott a formacio. Tulajdonkeppen semmi kulonlegessel nem rukkoltak elo, egyszeruen nyomjak a fekete femet ahogy ok gondoljak es aztan akinek tetszik annak tetszik, akinek meg nem hallgat mast. A szovegi toltet a pokol-Satan-istenkaromlas szentharomsag korul mozognak, akarcsak a borito. Vlad mindig is szeretett pozolni, a booklet most is tartalmaz egy-ket inkabb vicces, mint gonosz fotot. Nem sok ertelmet latom az ilyen korongoknak, viszont akiknek anno nagy favoritja volt a MB, azok biztosan ezt is szeretik, de szerintem a MB jobb volt a maga idejeben. Akad egy-ket jo nota, meg ugyes megoldas, a hangzas is nagyon tokos, a fiuk is lenduletesen, feszesen nyomjak, egyaltalan nem izzadsagszagu a produkcio, csak kar, hogy semmi ujdonsaggal nem szolgal. -Mirgilus- 7/10


Stormnatt - Resurrection Ov The Kult

A Stormnatt egy skandinav nevu osztrak banda. 2000-ben alakultak, 2003-ban adtak ki az elso es eddig egyetlen demojukat a sved Total Holocaust egisze alatt (Funeral Apocalypse), amit aztan CD-n is megjelentettek egy koncert notaval megtoldva 2005-ben az Ashen Prod.-nal. Nemcsak a nevuk skandinav, hanem a zenejuk is a 90-es evek eleji norveg black metal bandakera hasonlit, mindenfele egyediseget nelkulozve. Ha ugy latjak jonak akkor zuznak, maskor melankolikus, depressziv temakat penget a gitarosuk, a dobos pofa nem viszi tulzasba a varialast, csepel ahogy kifer, a labdob elegge szarul szol. Ennel tobbet nem nagyon lehet errol az albumrol elmondani. A Gustave Dore kepekkel gazdagon diszitett booklet nem tartalmazza a szovegeket, kar mert a szamcimekbol itelve erdekesnek igerkeztek, talan majd legkozelebb. -Mirgilus- 6.5/10


Manitou - Deadlock

Nem gondoltam volna, hogy 2006-ban lelkesedni fogok egy heavy metal bandaert, de a finn Manitou van annyira jo, hogy felidezze az emberben az iranyzat legjobb pillanatait, anelkul, hogy kenyelmetlenul ereznenk magunkat. A bandaban megvan minden ami szukseges egy hatasos recepthez. A gitarosok otletes riffeket, hangulatos szolokat jatszanak, a dalszerkezetek nem kiszamithatoak, a ritmusszekcio pedig erdekes ritmusmegoldasokat hoz. Persze mindez hiaba lenne, ha nem lennenek emlekezetes enektemak, de ilyesmitol nem kell felteni a zenekart. Markku Pihlaja szemelyeben egy szimpatikus hangu profit tisztelhetunk, aki eletet lehel a produkcioba. Markku hangszine erosen emlekeztet az ex-Savatage enekes Zak Stevens organumara, mindkettojuk hangjaban megvan az a meggyozo szenvedely, ami konnyen befogadhatova teszi a zenet. A lemez sok hatast hordoz magaban, a 80-as evekbol Ozzy, Iron Maiden, Queensryche, Crimson Glory hangulatu riffek koszonnek vissza, a 90-es evekbol pedig megemlitenem paralelizmuskent a Zak Stevens korszakos Savatage-t es a Kamelot-ot. Szerencsere a zenekar nem csak ujrahasznositja a regi semakat, hanem egyediseget is sikerult becsempeszni, foleg a leallossabb reszeknel van egy misztikus csillogasa zenejuknek, de a nehol felbukkano torzitott enekdallamok, suttogasok, hattervokalok, hatterbillentyuk is emelik a szinvonalat. A gitarosok is hasznalnak modernebb, disszonansabb hangzatokat, ami megint csak kiemeli a zenekart az atlagbol. Eroteljes, dallamos metal, nehol epikusabb, mashol sejtelmesebb kisugarzassal, de mindvegig nagyon zenei es jol megirt, meglepoen mind a 11 dal tartja a szinvonalat. Akik unjak az Iron Maiden, Judas Priest utobbi (valljuk be: eroltetett es unalmas) anyagait, azoknak erdemes utananezni ennek a lemeznek es a 2004-es debutnak. Miutan mindket lemez megvan, indulhat a kutatas azt ezt megelozo 6 (!) demo utan. -Robert Sun- 8.5/10


Minsk - Out Of A Center Which Is Neither Dead Nor Alive

A debutlemez (Burning, 2003) nem volt egy esemenyekkel teli lemez, de azert bujkalt egy par remenykelto pillanat is a 10-15 perces doom/sludge monstrumokat krealo, nevet egy megviselt feheroroszorszagi varostol kolcsonzott, amugy az amerikai Illinois allamban szekelo gepezet zenejeben. A remenyek beigazolodtak, az uj lemez egy sokkal erettebb produkcio es tobb egyeni elemmel rendelkezik. Ugyesen felepitett dalok ezek, amire mar nem lehet raeroltetni a sludge/doom cimket, mivel ez joval tobb a standard iszapos sludge gerjedesktol. Minden nota progressziven epitkezik, sok az akusztikus es fel-akusztikus akkordbontas, finom hangszereles, sok tamot hasznalo elmenyszamba meno torzsi jellegu dobolas, meg persze az elmaradhatatlan doom/sludge temak, amelyek csak akkor es ott szolalnak meg, ahol a hangulat eppen megkivanja. Az ilyen jellegu dalszerkezetek miatt megkerulhetetlen a Pelican es a Neurosis nevenek megemlitese, a Minsk e 2 banda egyfajta egyeni kombinaciojakent is felfoghato, a Pelican-ra a hosszu instrumentalis reszek, a Neurosis-ra pedig a torzsi jelleg es a belassult apokaliptikus hangulat emlekeztetnek. A szovegek nem szokvanyosak, foleg az elet-halal-sors temakoret taglaljak jelkepes modon, mas tematika nem is illene ehhez a zenehez. Az igenyes szovegkonyv meglepoen, antik korokat, okori es kozepkori szimbolumokat felsorakoztato kepeket tartalmaz. Nem egy mindennapi kiadvany, remelem megtalalja az utjat es eljut mindazokhoz akik nyitottak az experimentalis dolgok fele. "Death is the Beginning of Life, and Life is the Beginning of Death". -Robert Sun- 8.5/10


George & Caplin - Things Past

A stilusok osszeolvasztasanak a korat eljuk. Mindenki igyekszik minel tobb hatast es ravaszsagot beolvasztani zenejebe, hogy minel eredetibb es komplexebb vegeredmeny szulethessen, hadd tapsoljanak es nyaladzanak a kritikusok. Sajnos legtobb esetben semmibol a semmibe tarto arctalan produkciok jonnek a vilagra. A ket amerikai sracbol (Jason & Jeffrey) allo George & Caplin egy hatasos kombinacioja a kulonfele iranyzatoknak, erre ezelotti lemezuk, az �Electronic Eulogy� is nagyon jo pelda. Ha az EE lemezen az elektronika volt eloterbe helyezve, ez alkalommal az elektronika kisse a hatterben lapul meg, tobb utat hagyva az analog hangszereknek. Az album 45 perce csodalatos zenet rejt, ahol a klasszikus hangszerek es megoldasok nem harcolnak a digitalis szintikkel, sequencerekkel, effektekkel, hanem tokeletes harmoniaban dolgoznak egyutt, elvezetes eredmenyt es hatast produkalva. Hullamzo Moog szintetizator es simogato, szomoru trombita hangok olelkeznek egymasba mialatt a hatterben effektezett esocseppeket hallunk. Lukteto uveghangok, finom es diszkret akusztikus gitarbontogatasok, mindezt kiegeszitve egy nagyon egyeni es tartozkodo hang, egyszeru es hatasos dallamokat hozva. Legjobban talan Clint Mansell filmzeneivel tudnek parhuzamokat huzni az albumot illetoen, esetleg Brian Eno-val es Sigur Ros-al, de Clint-hez kepest ez kevesbe sotet zene, Eno-tol es Sigur-tol pedig sokkal elenkebbek a kompoziciok. Akit erdekel a valoban progressziv zene es kivancsi, hogyan lehet kiegyensulyozattan egybeolvasztani az elavultnak hitt megoldasokat a modern technologiaval, az ne hagyja ki ezt a lemezt. Analog & Digitalis. Regi & Uj. George & Caplin. -Robert Sun- 10/10


Nachtmystium - Nachtmystium

Az Azentrius altal vezetett horda self-titled MCD-je 2003-ban latott napvilagot, Mirgilus kollegam anno irt rola, ez viszont egy limitalatlan CD ujrakiadas a Battle Kommand jovoltabol. Az elmult 3 evben a Nachtmystium visszatero motivum volt a lejatszomban, igyhat kivancsian hallgattam az anyagot, olvasgattam a bookletet, de semmivel sem lettem okosabb, gazdagabb, mivel a CD ugyanazt a korabbi 6 dalt tartalmazza, info majdnem nulla es a szovegek is hianyoznak, csupan a borito modosult szemernyit. A banda a Judas Iscariot altal kitaposott uton lepeget (gondolom a hangmernok sem veletlenul a nehai JI fejedelem - Akhenaten), fagyasztoan hideg es mizantropikus hangulat arad a dalokbol, ennel zordabb es baratsagtalanabb riffeket ritkan hallani, a befogadast pedig Azentrius torzitott hangja is meglehetosen neheziti. Ezert tartom megleponek az elso dalt (The Glorious Moment), mivel itt a tobbi szamhoz kepest dallamos es egybol megjegyezheto gitarjatekot hallhatunk, melyrol (nemcsak) nekem a Graveland pogany dallamvilaga ugrik be. A lemezen a gyors tempok dominalnak, ezek alol csak a �The Call of the Ancient�, valamint az emlitett nyitodal egyes reszei kivetelek. A szentsegtelen black metal tamadosokban neha thrash hatast is erezni, ami legjobban a sebes es stiluson belul szokatlan gitarszolokban nyilvanul meg. Az EP-t a Judas Iscariot �Gaze Upon Heaven In Flames� feldolgozasa zarja, az eredetitol nemileg gyorsabb verzioban. A Nachtmystium kiallta az ido probajat, nekem 3 ev tavlatabol is egy nagyon helyes anyagnak tunik. -Robert Sun- 8.5/10


Mythological Cold Towers - The Vanished Pantheon

1494-ben, mikor a spanyolok es a portugalok felosztottak Braziliat egymas kozott, az orszag egyetlen "export-aruja" egy fafajta volt, amirol utolag a nevet kapta az orszag. Azota sok erdot kiirtottak Brazilia teruleten, viszont a kave es a samba mellett egy par uj termek is megjelent (az underground metal piacon: Sepultura, Sarcofago, Viper, Krisiun, stb). Honfitarsaikkal ellentetben a MCT gardaja nem a thrash/death/black mufajt gyakorolja, hanem epikus/doom/death metal-ban probal erdemeket beszerezni. Elso lemezuket sosem hallottam, a masodikat a kozepes kategoriaba helyeznem el, legujabb lemezukkel viszont mar tobb sikerrel jartak el nalam. Samej nevre hallgato vokalistajuk igen meggyozo, olyan extrem hangokat bocsat ki magabol, mint amelyeket leggyakrabban exorcizacioval kapcsolatos filmekben hallottam. Nechron es Shammash gitarosok nem a tipikus riffeket pengetik, inkabb harmoniakat, apro szolokat jatszanak, mig a billentyus Flagellum sokkal nagyobb szerephez jut tarsaihoz kepest. Szintetizatorabol elborult, misztikus dallamokat idez elo, amelyek a dalok alapjat adjak, ezt disziti a 2 gitaros jateka. Mas doom zenekhez kepest a MCT cseppet gyorsabb tempoju, Hamon, a dobos nem egyszer kapcsol ra a dubla pedalra, u.h. aki csak a funeral doom-os csigatempokat szereti, annak nem ajanlott a lemez hallgatasa. Ami megkulonbozteti a zenekart mas stiluson beluli bandaktol az a billentyu egyeni modon torteno kiaknazasa, illetve a beteg vokalizalas. Kapaszkodot igy is nehez talalni a 10 percen feluli dalokban, de gondolom, hogy az extrem/depressziv doom rajongokat ez nem fogja elriasztani. Kellemes utazast kivanok mindenkinek aki elakar latogatni a mitologiaval elsotetitett hideg tornyok vilagaba! -Robert Sun- 7.5/10


Helrunar - Frostnacht

Egy jol sikerult debutlemez (Gratr, 2003) es a german folkban utazo Nachtmahr-al kozos split utan itt a nemet Helrunar ujabb dalgyujtemenye, a talalo cimmel ellatott Jegejszaka. Nem is talalhattak volna helyenvalobb cimet, ez az 52 perc valojaban a fagyos ejszakak hagulatat hordozza magaban. A zord dermedtseget araszto riffek es harmoniak halmaza keveredik itt a legmerengobb akusztikus folk akkordokkal, karcos es mogorva, megis tisztan hallatszo karogassal, imitt-amott almatag szavalassal, monologgal karonoltve. Sikerult levetkozniuk az elso lemez helyenkent a viking korszakos Bathory-ra emlekezteto megkozeliteset, strukturaltabbak lettek a dalszerkezetek, egysegesebb es egyenibb lett a zene. Nagyobb lett az egyensuly is a massziv riffek es a dallammenetek, illetve a lassu es gyors reszek kozott, tovabba akusztikus merengesre is pont akkor vetemednek, amikor kell. Aki szereti a Falkenbach folkos/viking kisugarzasu zenejet, az a Helrunar-t is ertekelni fogja, bar a Helrunar szerzemenyei egy-ket fokkal black metal kozelibbek es hidegebb atmoszferaval rendelkeznek. Mayhem-et, Dissection-t idezo hideg, de technikas gitarjatek, nehol Primordial-ra hajazo gitarszolok es az elmaradhatatlan german folkos reszek, melyek erosen emlekeztetnek a nehai Empyrium delibabos, misztikus folk pillanataira, mindez egy fagyos auraba burkolva. Menj ki ma ejszaka az erdobe, a holdfenyben megvadult orkok fognak sikitozva tancolni, lepj mellejuk es hallgattasd meg veluk a Frostnacht-ot, aztan majd ird meg nekunk is milyen volt a fogadtatas. -Robert Sun- 9/10


Asguard - Wikka

Feheroroszorszag a hazaja az Asguardnak, hallottam regebben par jo dolgot a bandarol, viszont csalodnom kellett, nekem nem tunik kiemelkedonek ez a korong. Elsokent fontosnak tartom megemliteni, hogy az Asguard zeneszei nagyonis rendben vannak technika szempontjabol, a jatek mindvegig feszes, pontos, minden a helyen szol, de az unalmas komponalas es a gyenge vokal miatt hianyerzetem van. Zenejuk tagadhatatlanul a 80-as evek heavy es thrash metal-jabol gyokerezik. Legnagyobb hatasuk a Judas Priest lehetett, a britektol fel is dolgoztak a �Leather Rebel� c. klasszikust. Sok dalban elofordulnak klasszikus zenebol insipiralodott akusztikus bontogatasok, ezeket vegyitik a mar emlitett heavy riffekkel, ikergitaros szolokkal es profi basszustemakkal, illetve egy nem tul valtozatos vokalizalassal, ami valahol a horges-orditas-morgas hatarmezsgyejen mozog. Ez a leggyengebb pont a zenekarban, ide legjobban egy klasszikus power metal enekes kellene, aki eletet tudna lehelni az amugy otletekben nem szegenykedo zenebe. A masik lehetoseg az lenne, hogy agresszivebbre venni a zenet es extremebb vokalokkal felruhazni a dalokat. Az eredeti CD-n csak 9 dal van megjelolve, de a CD lejatszo nekem nem kevesebb, mint 15 dalt lejatszott, utobbi 6 valamivel gyengebb hangzasu, gondolom valami regebbi demo lehet, amit elfelejtettek megemliteni a boriton. -Robert Sun- 6/10


Biolich - The Space Between Home And Today

"Avant-garde Death/Grind" hirdeti az amerikai banda elso hivatalos CD-jet a promo papir, ugyhogy felvoltam keszulve a legrosszabbra. Par hallgatas utan meglepodve es megelegedve bolintottam a New York-i banda EP-jere, hiszen valojaban nem mindennapi zenet jatsznak a sracok. A Tom Carey es Will Smith (nem tudom, hogy a "hip-hop"-ban ismert Will-rol van itt szo, vagy csupan nevrokonsag) altal vezett banda zeneje kb. fele-fele aranyban tartalmaz grind riffeket/tempokat, illetve sok, masfajta zenekbol erkezo hatast. Az 1. dalba beleszottek egy Mogwai tipusu atmoszferikus indie rock reszt, valamint dallamos vokalokat, majd a 2. dal egy Neurosis/Isis hatasu zajos, de dallamos lassu riffel indul, aztan par perc orles utan ujra bejonnek a Mogwai-t idezo nyugis dallamok. Noise/HC riffel indul a 3. dal, aztan megjonnek a grind tempok, a dal kozepe pedig mar kotelezoszeruen laza, nyugodt akusztikus bontogatas, amit egy perc utan meglepoen dallamos, doom-os riff valt fel, persze a dal vegen ujra bedurvulnak. Legfurcsabb az 5. dal (Ikon Sumo), a maga 7 es fel percevel, e tetel az Ulver �Perdition City� lemezevel rokon hangulatu. Bator dolognak tartom az ilyen zenet, egyfelol udvozlom az otletet, masfelol viszont szetesonek tunik ez a mini-CD, de kivancsian varom a folyatast., -Robert Sun- 7/10


Xenomorph - Necrophilia Mon Amour

Ha jol tudom egy Xenomorph nevu banda mukodik (vagy mukodott) Amerikaban is, de most egy masik Xenomorphrol irunk, akik a konnyu drogok orszagabol, Hollandiabol szarmaznak. Nulla informacioval erkezett a promo, u.h. nem tudom hanyadik lemeze a tarsasagnak a romantikus cimmel ellatott korong, de sejtem, hogy a zenelest nem tegnap kezdtek, ugyanis a CD rendkivul technikas zenet rejt, amelyen leggyakrabban a floridai DM bandak es az europai/eszaki death metal szinter hatasai erzodnek. Ennyivel persze nem lehet elintezni ezt a lemezt, a hollandusok nem elegedtek meg ennyivel, neha meglepnek black metal-os riffekkel, ami nem is all olyan rosszul nekik, mint az elkepzelnenk. A sok szaggatott death metal riff es a grind-ba torkollo daralas koze csipetnyi eszaki black metal harmoniat is besuszteroltak, olyan bandak munkassagara emlekeztetve, mint a Mayhem, vagy a Dissection. A horges rendkivul agresszivre sikeredett, de akadnak szavalasok, karogasok, morgasok is, ezeket foleg a BM-os reszeknel hasznositjak. Annak ellenere, hogy neha alkalmaznak vontatottabb temakat, en nem bannam, ha ezentul gyakrabban rataposnanak a fekpedalra, joval hangulatosabb es valtozatosabb lenne a zenejuk. Egy ilyen valtozatosabb tetel, a 7. dal (Magnificat), a sotet korusok es exorcizalasra emlekezteto hattervokalok rendkivul sotet es gonosz atmoszferat sugaroznak, a jovoben tobb ilyen dalt megkovetelek a zenekartol. -Robert Sun- 7/10


Haus Arafna - Blut - Trilogie Des Blutes | Nachblutung

A �Blut� 1995-ben jelent meg eloszor, 884 peldanyban es az akkor meg szeleskorben nem ismert Haus Arafna elso nagylemeze volt. Aztan az evek teltek es a HA az post-industrialis szinter egyik legeredetibb es legkultikusabb formaciojava valt. A �Blut� lemez pedig a mufaj egyik klasszikusa. Mivel a lemez nagyon limtalt peldanyszamban jelent meg, a beszerzese szinte lehetetlenne valt az utobbi evekben, interneten elkepeszto osszegekert arultak es egyesek mar kaloz valtozatokkal is elorukkoltak, hogy penzt csinaljanak a kultuszbol. 11 evre ra iden ismet megjelent a �Blut� digitalisan feljavitott valtozatban egy teljesen uj booklettel es a �Nachblutung� 3 notajaval megbonuszolva (a tegnap notai ma befejezve). Tehat az ujrakiadas letjogosultsaga nem is lehet kerdeses, az 1995-os lemez is megvan, viszont ez az uj valtozat jobban szol es a vizualis oldal is sokkal jobbra sikerult az eredetinel. Amint a cimbol is kiderul a �Blut� egy konceptlemez 3 reszre darabolva. Az elso resz a �Life� ezt koveti a �Selection� es vegul a trilogia utolso darabja a �Death�. Minden egyes dalhoz van fenykep es leiras, hogy a ver koncepcioja meg erthetobb legyen. Zeneileg a �Blut� nem annyira horzsolo, mint a �Butterfly�, sokkal hallgathatobb, viszont koncepciojat tekintve annal sokkal extremebb, ha egyaltalan a mai vilagban lehet meg valami extreme. Hiszek a verben, hiszek a ver hivasaban, hiszek a ver szineben, hiszek a ver szepsegeben, hiszek a ver igazsagaban. A verem ma kiomlik, holnapra vercsomova valik, a sebeim elmeselik a a tortenelmemet, a magany es sotetseg tortenelmet, a felelem es a sajnalat tortenelmet, a szeretet es az elarulas tortenelmet, az orjonges es a gyilkolas tortenelmet. Alapmu! Arafna cultura forever! -Mirgilus- 100/100


Goathemy - Frostland

Vannak zenek amikrol nem lehet tul sokat irni, ilyen a Finnorszagbol szarmazo Goathemy �Frostland� cimu elso nagylemeze is. Nevuk alapjan valami underground finn black metalra szamitottam, viszont itt szo sincs ilyesmirol. Az elso nota (New Era Of Disgust) egy fasza black metal temaval indit, aztan megerkezik a noi enek es hirtelen a hallgato teljesen osszezavarodik. Black metal dallamos noi enekkel? Ugyan mar� Szerencsere a Goathemy nem is akar black metalnak latszodni, mert ennek a zenenek nemsok koze van a valodi fekete femhez. Aki birja a kemenyebb metal zeneket dallamos noi enekkel es karogos ferfi vokalokkal, annak biztosan fog tetszeni a �Frostland�. Dark nevre hallgato noi enekes nem enekel rosszul, viszont neha olyan hamisan adja elo magat, hogy az mar mosolyogtato. A zeneszek profin teljesitenek, egy 1993-ban alakult bandatol ez a minimum. A szovegek meg egytol egyig gyengek, ezeket a temakat mar millioszor korulirtak sokkal jobban, ezen kellene javitani a jovoben. A �Frostland� egy atlagosan jo, tipikusan eszaki metal korong, ennyi. Contact: -Mirgilus- 6.5/10


Gaurithoth - Gaurithoth

�Satanic perverse black latex metal� a stilus neve amit a finn Gaurithoth jatszik, sajat meghatarozasuk szerint. Ha az olvasonak a szinten finn Impaled Nazarene ugrik be kapasbol, akkor nem is allunk annyira tavol a sracok zenejetol. Nekem a finn Azaghal muzsikaja jutott eszembe a masodik Gaurithoth nagylemezt hallgatva, nemi kesei Impaled Nazarene hatassal kiegeszulve. A zenejuk nagyjabol rendben van, atlagos eszaki black metal, vannak nagyon jo temaik is, viszont az ilyen tipusu zenet nem lehet, ennyire polirozott hangzassal talalni. Ezek a notak egy koszos, verbeli underground hangzassal tudnanak eletre kelni. Akad egy-ket nyulas is a lemezen, ami azert csunya dolog, vigasztaljon az a teny, hogy a Gaurithoth-nal nagyobb bandak is szoktak nyulni� A szamcimekbol itelve a Gaurithoth nem egy �filozofikus� banda. Tobbnyire a gyors temakat reszesitik elonyben, de szerencsere a valtozatossagra is torekednek es jo kis kiallasokkal szinesitik az eszaki muzsikajukat. A lemez utolso notaja a �When only light in life is the shine of the razorblade� tetszik a legjobban, ez egy lassu vontatott nota, ami aztan a vegere begyorsul, kicsit kilog a tobbi nota kozul, de nem baj. Nem egy kimagaslo lemez a masodik Gaurithoth album, de azert vannak jo kis notak rajta. Contact: -Mirgilus- 7/10


Ildjarn - Ildjarn Is Dead

A kuldetes befejezodott, Ildjarn kiteljesedett es egyben meg is halt! Ezzel a specialis kartondobozba csomagolt dupla CD-vel az Ildjarn diszkografia vegehez ertunk. A regi albumok ujrakiadasa mellett az osszes eddig meg nem publikalt Ildjarn nota kiadasra kerult, tehat akinek igenye van ra vegye meg. Egy 16000 szobol allo Ildjarn altal irt allasfoglalas is megtalalhato a dobozban. Nem konnyu olvasmany, de a zene sem volt soha az, viszont, hogy megertsuk Ildjarn muveszetet, letezesenek ertelmet, erdemes elolvasni. Az egyik CD tartalmazza a korabban mar bakeliten megjelent �Ildjarn 93�, illetve a �Minnesjord - The Dark Soil� anyagokat, kiadatlan notakkal kiegeszitve, impozans boritoval. A masik CD Ildjarn legregebbi szerzemenyeit tartalmazza, ezek rogzitesi ideje ugy 1992-re tehetoek, de az elso demo a �Seven Harmonies Of Unknown Truth� is itt van ket fele verzioban is. Tobb mint ket es fel ora Ildjarn fele minimalista Black Metal hallhato a korongokon, nem hiszem, hogy atlag zenehallgatok egyultukben vegigtudnak hallgatni, de Ildjarn sohasem a tomegeknek zenelt. Ildjarn egyedi szinfoltja volt az extreme zenei szinternek, minimalista Black Metal-jat azota szazak kovetik, akarcsak szinten minimalista ambiental zenejet. Az eszaki hidegseget eddig meg senkinek sem sikerult ennyire hitelesen megzenesitenie mint neki. Az eszaki csillag fia befejezte zenei palyafutasat, Ildjarn meghalt! -Mirgilus- 10/10


Hellbox - Infernothing

1998-ban 4 finn sorvedelo metalos, nevszerint: Lene Hellkill, Hell D. Satansson, Evil Hellman es Hellvis Perversley (nemcsak a neve, de a pofa sem semmi) alakitottak egy Venom tribute bandat, amibol aztan Hellbox nevu csapat lett. Keszitettek 6 demot es a dolgok kezdtek komolyra fordulni. 2003-ban jelent meg az elso nagylemez �Sadisticlaw� cimmel. Az iden megjelent a masodik nagylemez az �Infernothing�. Aki a zeneben az eredetisegre valo torekvest, a nagy egyeni teljesitmenyeket, a kimagaslo temakat keresi, az tovabb ne is olvassa az ismertetot, mert a Hellbox nem errol szol. Venom, Motorhead, Celtic Frost alapu regi sulis metal muzsika korszeru hangzassal talalva. Hangerot fel kell tekerni maximumra, a soroket kello kozelsegbe kell helyezni es mar lehet nyomni is az olyan notakra mint a cimado, vagy a Helldriver (ennek a videojat le lehet tolteni a banda, meg a kiado honlapjarol is). Ha lennenek metal bulik (meg ha jarnek ilyen helyekre), akkor biztosan vinnem magammal a Hellbox CD-jet, mert egy jo par sor utan az egesz�Infernothing� lemezre jokat lehetne bangerolni. Finnish hell thrashers rulez!! Contact: -Mirgilus- 7.5/10


Bloodthorn - Genocide

A norveg banda 1992-ben alakult, de akkor meg atmoszferikus black metalban utaztak, fokozatosan valtottak at szimfonikus noi enekkel szinesitett black metalbol kegyetlen, gyilkos death metalba. Ha jol szamolom, akkor a �Genocide� a banda 4. teljes nagylemeze. Ot ev szunet utan tertek vissza egy megujult felallassal, de toretlen lendulettel. A 2001-ben megjelent �Under The Reign Of Terror� sem volt egy bargyu lemez, de a �Genocide� meg ezt is ubereli kemenysegben. Egy rovid atvezeto tetel utan egybol a belekezdenek a turasba es ez a kegyetlen lendulet vegigkiser az egesz lemezen. Egyedul a �Hell on the Eastern Front� elejen van nemi atmoszferikus piheno, hogy aztan megnagyobb sebessegfokozatra kapcsoljanak. A Bloodthorn 2006-ban teljesen vegytiszta death metalt jatszik, aki annak idejen birta a banda debut promojat (Natteskyggen) az nagyon megfog lepodni a �Genocide� pusztito death metal orkanjan. Szelvesz tempokat varialjak lassu kiallasokkal, orlo riffekkel. A gitarosok nagyon otletes harmoniakkal es kivalo szolokkal diszesitik a �Genocide� notait. A hangzas is kivalo, de azert merget vennek ra, hogy eloben meg ennel is tobbet tudnak a fiuk. Talalo a lemezcim, death metal hiveknek nagyon ajanlott mu a �Genocide�. -Mirgilus- 8.5/10


Nokturne - Kruelty Kampaign CD & DVD

A Los Angelesbol szarmazo Nokturne mar tobb mint 10 eve a palyan van, de nekem ez az elso talalkozasom a bandaval. Eddig szamos demot es harom nagylemezt szabaditottak a vilagra. Ha a tobbi lemezuk is ilyen mint a �Kruelty Kampaign�, akkor nem maradtam le semmi jorol. Gyors black metalban utaznak, mondjuk inkabb, hogy black/death, mert ezt azert enyhe tulzassal lehet csak black metalnak nevezni. A dobos ficko teljesen ragyogyult a ket labgepre, szinte lesem veszi a labat a duplazorol. Szelvesz death/black metal notakat eroltetnek, mindenfele egyedisegre valo torekves nelkul. Van egy-ket jo temajuk, meg notajuk, tehat nem teljesen elveszett a dolog, de valahogy en nem tudom komolyan venni a brigadot. Az utolso notaban meg maga Killjoy is hallatja nem eppen pacsirtara emlekezteto organumat. A legjobb nota, a jol felepitetett szerkezettel biro �Charred Corpse Supremacy�. A limitalt valtozat, amit en is birtokolok tartalmaz egy DVD-t is, amin a banda 2004-es Los Angelesben (Key Club) rogzitett koncertjet lehet megtekinteni. En ezt azert nem adtam volna ki, mint otlet rendben van, hogy egy CD araert kapunk egy koncert DVD-t is, viszont amit a banda eloben nyujt az siralmas. Psykho nevre hallagto enekes, mint egy rossz transzvesztita maszkal a szinpadon, a zeneszek meg allnak egy helyben, ez kerem nem metal koncert, foleg nem black metal. Contact:, -Mirgilus- 6/10


Augury - Concealed

Kanadabol mindig is minosegi metal csapatok erkeztek a nemzetkozi szinterre, neveket nem akarok most felsorolni, eleg ha csak a zsenialis Voivod-ra gondolunk. Az Augury egy uj nev a metal szinteren es a �Concealed� a banda eddigi egyetlen kiadvanya, ami 2004-ben jelent meg a Galy Records egisze alatt. Mivel a Galy Records nem egy nagy kiado, ezert a banda nemigazan tudott megmutatkozni a nemzetkozi szinteren, ezen aldatlan allapoton probal most segiteni az Adipocere, akik iden ujra megjelentettek a �Concealed� lemezt. Nagyon jol tettek, a rengeteg tucatbanda utan vegre az Adipocere is raerzett valami igazan jora. Nem szeretnek abba a hibaba esni, hogy valamilyen stilusba belegyomoszoljem az Augury-t, hiszen annyira sokszinu es szovevenyes zenet jatszanak, hogy ennek nemsok ertelme lenne. Az alap az extreme metal, csak klasszikus metal hangszereket hasznalnak, meg szinti sincs, a vegeredmeny meg egyszeruen kivalo. Elsore kisse attekinthetetlennek tunik a lemez, viszont minel tobbet hallgatom, annal inkabb kezdi megmutatni a rejtett ertekeit a �Concealed�. Ha az olyan bandakat kedveled, mint a kesei Emperor, Cynic, Nile, Atheist, Gordian Knot, Voivod, Opeth (foleg az akusztikus reszeknel) es nem idegenkedsz a klasszikus zenetol, meg a jazztol sem es meg az olyan flamenco gitarosokat is elviseled mint Paco de Lucia vagy Dan Ross es az sem zavar ha a brutalis enek mellett egy kellemes noi szopran enek is kozremukodik es a kelta zenekkel is haversagban vagy, akkor az idei ev egyik nagy befutoja nalad biztosan az Augury lesz. Mindenik zenesz mestere a hangszerenek es ami ennel is fontosabb nem buta muveszkedesrol van szo, hanem valodi muveszetrol. A �Concealed� szovegvilaga is nagyon erdekes es elgondolkodtato, erdemes belemelyulni. Ilyen lemezekrol nehez irni es egyben kar is odakat gyartani, ezt megkell hallgatni, a zene majd ugyis utat tor maganak az erre fogekony hallgatok fele, meg csak annyit, hogy amit a Dominic �Forest� nevre hallgato bogos pofa erre a lemezre rogzitett az egyszeruen zsenialis. Contact: -Mirgilus- 9/10


Belenos - Chants de Bataille

Az elozo ket Belonos lemez jo volt, sot a 2002-es �Spicilege� egyenesen kivalo. Aztan valami tortent a bandaval, mert a negy ev szunet utan megjelent �Chant de Bataille� valahogy nem akar beerni nalam. Egy olyan lemeztol, aminek Csatadalok a cime, attol azert az ember fia valami harcosabbat varna. Het egykaptafara legyartott nota es het atvezeto dalocska nagyon keves. Vegig olyan erzesem van, mintha ugyanazt a notat hallgatnam, nemi tempomodositassal. Egyszeruen nem hiszem el amikrol enekelnek, ilyen talalasban teljesen hiteltelen a szovegvilaguk. Ha valodi heroikus, csataba hivo dalokat akarok hallani akkor felteszek egy Bathory korongot. Az ev egyik nagy csalodasa. Conatct: -Mirgilus- 6/10


Temple Of Baal - Traitors To Mankind

Harmadik nagylemezet adta ki az iden a francia TOB. Az elozo ketto is rendben volt, viszont azok szintiszta Black Metal muzsikat rejtettek. A �Traitors To Mankind� sokkal erettebb, atgondoltabb, mint az elozo 2 nagylemez. A notak is sokkal valtozatosabbak es rengeteg death metal, de foleg thrash tema is feluti a fejet az uj szerzemenyek kozott. A �Bleeding Thoughts� death metal kezdese is meglepetes lehet, akarcsak a �Graveyard Of Disgust� nota vegen eljatszott, elsore nagyon odanemillonek tuno gitarszolo. Az �Under The Spell� nota meg egy az egyben Venom, ugy zeneileg, mint szovegileg, de meg ezt is megbocsajtom nekik, mivel nagyon faszan nyomjak. Nagyon tetszik a ritmusszekcio tokos megszolalasa: Antares katonas, pattogo dobjateka es Arkdaemon rofogo basszusgitarja. Ludovic Tournier most kivetelesen nagyon elo, lukteto hangzast krealt, ami abszolut uj dimenziokat nyitott a banda elott. Szovegileg nem egy nagy durranas a �Traitors To Mankind�, viszont annyira valtozatosan es lendulettel jatszak ezt a nemtul eredeti black metal muzsikat, hogy egy old school metalosnak ennel tobb azt hiszem nem is kellhet. Eloben lenne jo ezeket a beindulos notakat meghallgatni! -Mirgilus- 8/10


Benighted - Identisick

Nem tul eredeti nevet valasztott maganak a Saint Etienne mellol szarmazo banda, hiszen kapasbol mondok 2 sved, egy amerikai es egy horvat bandat, akiknek szinten Benighted a nevuk. Szegyen vagy sem, nekem ez az elso talalkozasom a bandaval es amikor eloszor rapillantottam a lemez boritojara feltem berakni, mert valami atlagos death/gore/grind muzsikara szamitottam, viszont hatalmasat neztem, amikor elkezdodott az elso nota. A banda 2000-ben adta ki az elso lemezet, az �Identisick� a negyedik a sorban es valami elkepesztoen jo muzsikat rejt. 1995 ota nem rajongok tulzottan az ujabb death/grind bandakert, de azert evrol evre elobukkan egy csapat, akik megmutatjak, hogy hogyan is kell jatszani ezt a stilust. Utoljara az 1998-ban megjelent Nasum �Inhale/Exhale� lemezetol fostam ennyire ossze magam, mondjuk a tavalyi Creamface korong is nagyon bejott a total old school grindcorejaval, viszont itt teljesen mas dologrol van szo. Ha anno te is agyonhallgattad az �Inhale/Exhale� lemezt, viszont az utana kovetkezo Nasum korongok mar nem annyira jottek be, akkor tegyel egy probat a Benighted adrenalin bombajaval, mert biztosan nagyon fog tetszeni. Elkepeszto tempovaltasok, nyaktoro riffek, hardcore-os lendulet es kivalo egyeni teljesitmenyek jellemzik a korongot. Amit a ritmusszekcio jatszik azt kerem tanitani kellene, olyan gordulekenyen mennek at egy gyors grind temabol egy total death metal orlesbe, hogy orom hallgatni. A hardcore, a grindcore es a death metal lgejobb pillanatait sikerult elcsipniuk es egy robbano eleggye alakitaniuk a Benighted-es fiuknak, neha meglepo megoldasokra is ragadtatjak magukat, de akik ennyire erzik ezt a fele extreme muzsikat azoktol szinte mar elvaras az ilyen otletes jatek. A lemez vegen meg a Napalm Death �Suffer The Children� klasszikusat is elnyomjak, hogy teljes legyen a fanatikus orome. Kivalo lemez! -Mirgilus- 9/10


Despairation - Music For The Night

Fele-mas erzeseket valtott ki belolem a nemet zenekar 4-ik lemeze. A zenekar eleg komplex zenet jatszik, megis stilusukat eleg egyszeruen lehet definialni: orkesztralis dark gothic rock. A jo csengesu cimmel ellatott lemez 18 dalt tartalmaz 80 percben es tipikusabb dark rock/goth-pop dalok, illetve teatralisabb, komolyzenei tetelek egyarant jelen vannak. Nos, nekem pont ez nem tetszik a lemezben. Akkor most vagy irjanak pop-os dallamokkal ellatott goth rock-ot, vagy jatsszanak klasszikus zenet, ugyanis, az emlitett "stilusbeli valtozatossag" valojaban nagy minusz a lemezben, hiszen alig merul el az ember egy cseppet a finoman hangszerelt komolyzenei tetelekben, maris jon egy idegesito pop-os enekkel ellatott rock dal. A nagyzenekari hangszerekkel eloadott reszek nagyon hangulatosak, viszont a goth-pop dalok eleg langyosak, hiaba szol szepen es diszkreten a lemez, nem lehet tul komolyan venni oket, valami hianyzik beloluk. Ha ilyesmi dark/goth/pop rock-ot akarok hallgatni, akkor inkabb a Dan Swano Nightingale lemezeit fogom elovenni, esetleg a Lacrimosa-t, ha mar orkesztralis goth rock a stilus neve. Igyhat hiaba tetszik a klasszikus zenei resze a lemeznek, igy egyben nehez hallgatnivalo ez a 80 perc. -Robert Sun- 6.5/10


Valiance - Wayfaring

Az olasz Valiance altal jatszott heroikus power metal nem eppen az en asztalom, de mivel a kiado - rossz szokasahoz ragaszkodoan nehany ev kesessel - megtisztelt egy peldannyal, muszaj lesz irjak rola. A zenekar nem ma kezdte palyafutasat, 12 evvel ezelott alakultak, ez pedig a 2-ik nagylemezuk. Nos, amint emlitettem, nem az en zenem, de annyira azert ertek hozza, hogy megallapithassam, hogy a Valiance nagyonis korrektul jatssza ezt a zenet. Tobbi honfitarsahoz kepest (Rhapsody, Labyrinth, Athena, stb...) a Valiance agresszivebb, a hangzas is vaskosabb, ez reszben koszonheto a 7 huros gitarnak is. Foleg a Blind Guardian, Virgin Steele es Kamelot altal kitaposott uton halad a zenekar, a dalok gazdag hangszerelessel rendelkeznek, vannak szimfonikus hatasok is boven, es kellokeppen kidolgozottak es komplexek a szerzemenyek. A Wayfaring egy tisztesseges lemez, erzodik, hogy sok munka fekszik a dalokban, a tehetseg sem hianyzik, korrekt a borito es booklet, jo a hangzas, csak ajanlani tudom a stilus hiveinek. -Robert Sun- 7/10


Forgotten Sunrise - Ru:mipu:dus

Esztorszag egyik legismertebb zenekara a Forgotten Sunrise, en ugy emlekeztem, hogy doom/death metal-t jatszanak, igyhat nagy meglepetes volt ez a lemez, ugyanis nehany riffen kivul nem sok koze van a metalhoz. Bar a promo honapok ota a birtokomban van, mai napig is gondban vagyok, ha lekell irjam, hogy milyen zeneben utazik a zenekar. Kezdodik egy egyszerre ijeszto es elijeszto elektro alapokra fektetett goth/industrial rock dallal, amin mellesleg samanenek es horges egyarant megtalalhato... A masodik dal mar fogyaszthatobb, az elektro/pop jelleg itt is megvan (meg nagyjabol az egesz lemezen), viszont itt mar hallhatunk direktebb, klasszikus ertelemben vett dallamokat, ferfi es noi vokalokat, egyben es egyszerre. A 3-ik tetel elejen hallhato hegedu-ben (?) van valami tipikus balkani hangulat, majd jonnek a drum �n� bass utemek, erre pedig nehany agyoneffektezett gitar, valamint ujra horges/morgas es noi enek. A 4-ik dal ujra egy "elektro goth duett", ezuttal sokkal hangulatosabban. Az 5-ik dal ujra tuleffektezett es tul "modern", a 6. dal egy kellemes lebeges, minimalista, de korrekt gitarral, kar, hogy belemorognak, nem illik ide. A 7-ik trackrol eszembe jut a Gathering es az Ulver-es Trickster kollaboralasa a 2003-as Gathering lemezrol, de ez a dal az emlitett koprodukciotol halvanyabb. A 8-ik dalban kiszamithatoan visszaternek a tucc-tucc-os utemek, amugy a dal meg felejtheto. A 9-ik es egyben utolso dal mintha egy osszegzese lenne az egesz lemeznek, van itt minden: idegesitoen fortyogo effektek, dark-os gitarok, Host korszakos Paradise Lost-ot idezo ferfivokalok, german goth bandakat idezo noi vokalok, horges, karogas, tuleffektezett riffek, megsem kellemesen valtozatos a lemez. Vannak jo pillanatai, de sajnos nem annyi, amennyi szukseges egy jo anyaghoz. -Robert Sun- 6/10


Sargeist - Disciple Of The Heinous Path

2 evet kellett varni az uj Sargeist nagylemezre, de megerte. Anno egy projektnek indult a banda, Shatraug hivta eletre, ot ugyebar a Hornabol ismerhetjuk, aztan 2 Behexen muzsikussal teljesse valt a felallas. Nekem szemely szerint jobban tetszik a Sargeist muzsikaja mint a Horna es a Behexen szelvesz es elegge kiszamithato Black Metalja. A 2003-ban megjelent �Satanic Black Devotion� egy kivalo alkotas volt, a lemez tartalmazott ket nagyon fogos BM notat is (Sargeist, Black Fucking Murder), gondolom sokan emlekeznek meg erre a ket dalra. Elsore nemigazan tetszett az uj album, nem talaltam olyan notakat, mint az elobb emlitett ket szerzemeny, viszont minel tobbet hallgattam, annal jobban kezdtek rogzulni a riffek es a notak. Most mar ugy gondolom, hogy ez az eddigi legjobb Sargeist kiadvany, a tavalyi ev egyik legjobb BM albuma (nem sok ilyen jo lemez volt 2005-ben). Notakra bontani nem erdemes a korongot, egeszeben kell elvezni a Sargeist altal szolgaltatott fekete femet. Valtozatosan felepitett notak, jol eltalalt kozeptempos dongolesek, kivalo riffek, sotet, depressziv, de megis dallamos gitarharmoniak, tovabb nem is is sorolom, ez egy jo lemez es kesz, erdemes beszerezni. -Mirgilus- 9/10


Grand Belial�s Key - Kosherat DLP

Negy hosszu ev telt el a �Judeobeast Assassination� lemez kiadasa utan, mar azt hittem, hogy foldbe allt a banda, hiszen az utobbi evekben ellentmondasos hirek jottek a GBK hazatajarol. Szerencsere Gelal nem adta fel es egy kivalo lemezt keszitett a tarsaival. Ranezel a boritora es mar tudod, hogy ez a GBK es az a jo, hogy nemcsak a borito jellegzetes, hanem a muzsika is. Bar sok tagcseren estek at, a jellegzetes GBK stilus megmaradt, koszonheto ez tobbek kozott Gelal zsenialis gitarjatekanak. Ennek a csokanak a gitarozasat ezer kozul is megismernem, annyira egyeni. A �Kosherat� kisse mas mint az elozo lemezek, sokkal valtozatosabb, tobb a tema es tempovaltas es a hangzas is tisztabb. Tobb nota is ismeros lehet mar a GBK fanoknak, hiszen a �Son Of The Black Ram�, �Hobo Of Aramaic Tongues�, �The Tricifixion Of Swine� es a � Kingdom Of Poisoned Fruits� mar korabban megjelentek kislemezeken, split lemezeken, termeszetesen a hangzas itt egysegesitve van, gondolom, hogy ujra feljatszottak oket. Kivalo lemez Amerika vezeto Black Metal bandajatol, a pontszam csak azert nem maximalis, mert a lemez vegen hallhato ket Chaos88 feldolgozas, amelyek ugy szarok ahogy vannak. Tudom, hogy Gelal nagyon kedveli az ilyen HC/punk bandakat, de ettol meg ez a ket primko, kopkodos vokalokkal megtamogatott nota abszolut felesleges, elbassza a �Kosherat� hangulatat. -Mirgilus- 9/10


Secrets of the Moon - The Exhibitions MCD

A Secrets of the Moon egy sajatos arculattal es egyeni kifejezesmoddal rendelkezo Black Metal zenekar. Kiadvanyaik minoseget kepviselnek, amatorizmus szoba sem johet naluk, legutobbi nagylemezuk (Carved In Stigmata Wounds) megmutatta, hogyan kell egyszerre kompromisszummentes es szinvonalas feketefemet jatszani. Termeszetesen ez az uj mini CD is egy olyan kiadvany, amibe erdemes belefektetni. 2 uj nota + 1 feldolgozas van az EP-n, a stilus maradt ugyanaz: arcbamaszo, erosen megszolalo riffekre es sotet, de fogos (gitar)dallamokra epitkezo dalok, amelyekben a basszusgitarnak nagyobb szerepe van, mint ahogy azt altalaban megszokhattuk a BM bandaknal. A hangzas cseppet valtozott, ezuttal egy hasitosabb megszolalast elvezhetunk, jobban is illik ezekhez a dalokhoz a direktebb megkozelites. Sok hallgatas utan az lett a velemenyem, hogy ez az EP a 2004-es lemeztol is kiforrottabb, mar-mar tokeletesre csiszolt zenet tartalmaz, az �Exhibitions in the Grey Zone� c. track pedig eddigi legjobb daluk. Ha hasonlitanom kene valamihez, akkor regebbrol a Mayhem (De Mysteriis), Satyricon es Dissection lemezeket, ujabbrol pedig a Watain-t jelolnem meg parhuzamkent, ott is tokeletes formaban fonodott ossze a markans, de dallamokat is tartalmazo gitarjatek az elhanyagolhatatlan atmoszferaval. Az irigylesre melto digipak CD-n a 2 uj dal mellett megtalalhato az �Under a Funeral Moon� c. Darkthrone feldolgozas Schwadorf (Noekk, ex-Empyrium) vendegszerepeltetesevel, szerintem minden idok egyik legjobb Darkthrone feldolgozasa. -Robert Sun- 9.5/10


Tyranny - Tides Of Awakening

Sulyos. Nagyon sulyos... Radtelepszik, fojtogat, nem hagy nyugodni. Az uj Tyranny lemez legyilkolja utolso remenyeidet is... Itt nincs kiut. Ez a veg. Maga a halal. Szembesulsz a vegso nagy harccal, az elmulassal. Minden ami valaha voltal, az a multe. Utazas a vegso stadiumba, a zaro allapotba, ez maga az exitus... Tested elhagytad, egy utolso kozmikus utazas var rad, hiaba ellenkezel, a veg elkezdodott, kar ellenszegulni. Korabbi leted semmive foszlik, mostantol fogva egy arny vagy. Az ido megszunt letezni, torekeny fizikai multad atalakult egy uj letezesi formaba, egy uj mechanizmushoz tartozol... E transzcendens gepezet elemeihez tartoznak a vegtelensegig elnyujtott tulvilagi gitarharmoniak, az elettelenseget sugarzo riffek, a hatterben meglapulo kiserteties szintetizatortemak, valamint a maga lassusagaval a dermedtseget, hideg mozdulatlansagot utanzo dobtemak es a statikussagot tovabb fokozo masvilagi morgo hangok. Ahanyszor felteszem, mindig effele gondolatok fogalmazodnak meg bennem e nem mindennapi lemez hallgatasa kozben... Akik szivesen hallgatjak az olyan bandakat, mint a Torture Wheel es az Esoteric, vagy csak egyszeruen szeretik magukat sanyargatni, azoknak bizony muszaj lesz ezt is beszerezni., mail: -Robert Sun- 8/10


Misery Inc. - Random End

En nem tudom, hogy mi lehet a Firebox kiado-politikaja, de egyre masra okoznak oriasi meglepeteseket, negativakat ha engem kerdezel. Ugy konyveltem el a kiadot, mint egy igenyes, feltorekvo doom zenekre specializalodott label es erre egyre-masra szerzodtetnek divatos bandakat, sehol egy ujabb Pantheist, Mar De Grises, Swallow The Sun fele rejtett tehetseg. A Misery Inc. egy helsinkibol szarmazo fiatal �metal� banda es a �Random End� a banda masodik nagylemeze. Szaggatott riffek, metalcore-os orlesek, dallamos refrenek, divatos, profi produkcio mindenfele egyenisegre valo torekves nelkul. Ket enekes is van a bandaban, de annyira hamisak a dallamaik, hogy azon csak mosolyogni lehet. Akinek ez a jovo metal zeneje az vegye es egye, en inkabb nem farasztom magam ilyen tucatprodukcioval. -Mirgilus- 5/10


Craft - Fuck The Universe

3 ev szunet utan itt van az uj Craft lemez. A boriton azt irja, hogy 2004 a kiadas eve, de tudjuk, hogy a lemez csak a tavalyi ev vegen jelent meg. A sved Craft ugy elt bennem mindig is, mint egy Darkthrone kopia es ezzel az uj lemezukkel vegkepp leirtam a bandat, hogy valaha kepesek lesznek nemi egyeniseget produkalni. Egyaltalan nem rossz amit jatszanak, de azert a 3. lemeznel en mar tobbet vartam a bandatol, mintsem harmadrendu Darkthrone utanerzest. Jo persze, igyis jobb a �Fuck The Universe�, mint az utolso ket Darkthrone album, de attol meg nem jelenti azt, hogy ez egy kihagyhatatlan lemez lenne. Ket szoveget az Arckanum-os Shamaatae irt, ezek rendben vannak, viszont a tobbi nota szovege nagyon gyenge, sot egyesek kimondottan szarok. Darkthrone, Khold, Carpathian Forest rajongok irany a lemezbolt es basszatok meg az Univerzumot! -Mirgilus- 6/10


Shaarimoth - Current 11

Norvegiabol szarmazik a Shaarimoth, a bandaban jatszanak Disiplin, ex-Antarctica es ex-Myrkskog tagok. Anti-kozmikus, kozmikus teoriak, Kingu Legioja, Tiamat, Absu, Marduk istenek, Sumer legendak, hiedelmek elevenednek meg a Shaarimoth szovegvilagaban. Hasonlo koncepcioval dolgozik a Nile is, sot a Morbid Angel-nel is gyakran visszatero tema a Sumer mitologia. Ennyit diohejban a szovegekrol, akit erdekel a tema, az majd ugyis belemaszik a szovegekbe. Zeneileg is az elobb emlitett ket bandaval erzek rokonsagot, foleg a Nile hozhato fel parhuzamnak, de rengeteg Morbid Angelre emlekezteto megoldas van a �Current 11� notaiban. Azt azert megkell emliteni, hogy amig a Morbid Angel es a Nile zsenialis bandak, addig a Shaarimoth csak egy jo banda, semmi tobb. A cimado nota hasonlatos szerzemeny a Nile �Die Rache Krieg der Assiriche� kompoziciojahoz. A mostani ultratehnikas, agyonpolirozott death metal aradatban jol esik ilyen old school death metalt hallgatni ertelmes szovegekkel, koncepcioval. Remelem lesz folytatas. -Mirgilus- 8/10


Tymah - Transylvanian Dreams

A banda elso demojat ket eve pozitivan biraltam el, aztan valahogy a masodik demo nemigazan jott be, bar azon is voltak nagyon jo notak (a 2 legjobb felkerult az elso nagylemezre is). Akkor meg nemnagyon lehetett tudni, hogy kiket is takar ez a furcsa nevu formacio, mara mar tisztult a kep, sot szemelyes talalkozasunk ota sok mas dologra is feny derult. Nem vagyok nagy hive a nok altal jatszott black metalnak (pl. Astarte es tarsaik harmatgyenge produkcioja), a noi lelek szerintem nem kepes aterezni, felfogni, hogy mirol is szol ez az egesz, viszont kivetel itt is, mint az elet minden teruleten lehet es a Dim altal vezetett Tymah egy jo szabalyerosito kivetel. Errol tobbet kar is filozni. Sokan ugy tartjak, hogy a metal nyelvezete az angol es ezen belul sokan azt is gondoljak, hogy Black Metalt csak angolul erdemes nyomni, estleg norvegul, finnul, de semmikeppen sem magyarul. Akik igy gondoljak, azok nagyon megfognak lepodni, ha meghalljak a �Transylvanian Dreams� lemezt, mert amit ezen a korongon a Tymah osszehozott (az-az Dim, mert o irta ugy a zenet, mint a szovegeket), arra eddig meg nem volt pelda a magyar black metal tortenelemben. Mas bandak is a mufajon belul kacerkodtak magyar szovegekkel, viszont ennyire jol megirt, komoly mondanivaloval meg senki sem allt elo. Ha valaki magasrol tesz a black metalra (vagy altalaban a metalra), de nagyon szereti a magyar kolteszetet (pl. Jozsef Attilat) es veletlenul a kezebe akad a CD szovegkonyve, akkor biztosan elismeroen fog beszelni az olyan koltemenyekrol, mint az �Atoklatomas�, �Vihar�, �Holdfeny�, vagy az �Erdely�. A magyar szovegekkel az szokott lenni a legnagyobb gond, hogy nem passzol a zene ritmusahoz, mivel tudjuk, hogy a magyar nyelv ritmizalasa, mas nyelvekhez kepest (pl. angol, ha mar temanal vagyunk) sokkal bonyolultabb, viszont mindenfele stilisztikai problemat jol oldott meg a Tymah. Meg rengeteget irhatnek a szovegekrol, de mivel a Mirgilus Siculorum nem egy verselemzo, irodalmi honlap, ezert itt abba is hagyom, hogy a zenerol is ejtsek egy par szot. Ha valaki nagy hive a korai Mayhemnek es ugy gondolja, hogy a �De Mysteriis Dom Sathanas� ota csak egyre rosszabb iranyba halad a banda, akkor ezeknek az embereknek nagyon tudom ajanlani a Tymah lemezet, mert kb. olyan zenet rejt, amilyet a Mayhem-nek kellett volna jatszodnia az elso nagylemez utan! -Mirgilus- 9/10


Dusk - Carpathian Darkness

Az iden megjelent es mar a MS oldalain ismertetett Dusk lemez a �The Darksoul�s Scream� valojaban nem egy teljesen uj anyag , hiszen a korabban mar megjelent �Scream Of The Soul� demo notait tartalmazza a �Return� notaval kiegeszitve, persze ujrajatszva az egeszet, hogy egyseges legyen a hangzas. Tehat a �Carpathian Darkness� tekintheto az uj lemeznek, csak ennyit akartam bevezetokent tisztazni. Sokmindent leirtam mar a Dusk muzsikajaval kapcsolatosan, onismetlesbe nem szeretnek kezdeni, de az teny, hogy a �Carpathian Darkness� is van olyan jo mint az elozo kiadvanyok, sot talan ez a legjobb lemeze Shadow-nak, pillanatnyilag igy erzem. A hipnotikusan ismetlodo �The Power Of Revenge� az egyik legjob Dusk nota, szinte vegig ugyanaz a tema ismetlodik es ezaltal teremtve egy vegtelensegig pulzalo hangulatot. Hallom az erdo hivasat, amint az en nevemet szolitja, mennem kell, el kell hagynom ezt a vilagot es jarnom kell a kodlepte sotet erdot az idok vegezeteig. Fagyos osvenyen es kietlen tajakon kell mennem, hogy elerjem a vegtelent, az ej lepte erdoben sajat hangom hallom visszhangozni, kod es arnyek kiserje leptemet! -Mirgilus- 9.5/10


Bloodhammer - The Passion Of The Devil

Egy akkora doom riffel indul az uj Bloodhammer MCD (hamarosan MLP is), hogy mar ezert a kezdesert erdemes beszerezni. Szerencsere mind az 5 nota hasonloan jo riffekkel van felszerelve, ugy, hogy regi Bloodhammer fanoknak nincs miert fanyalogniuk. Lassabb notak kerultek erre az 5 szamos CD-re, mint altalaban megszokhattuk a Bloodhammertol, viszont a �Night Of The Ultimate� notaban mar a megszokott sebesseggel szaguld a Bloodhammer. A cimado nota mellett a nagy kedvencem a �Feast Of The Black Nuns�, ez a nota meg a Clandestine Blaze-nek is jol allna. Siri gitarharmoniak es szolok teszik meg erdekesebbe ezt a kivalo MCD-t. Old school black metal, old school black metalosoknak, a Bloodhammer talan eddigi legjobb kiadvanya. -Mirgilus- 9/10


Wraith Of The Ropes - Ada

A WOTR egy ujabb projekt/banda amit a Torture Wheel-bol jol ismert E.M. Hearts hivott eletre egy Scarecrow Rottinghouse nevezetu pofaval. E.M. Hearts masik projektjetol nem estem hasra (The Sad Sun), viszont a WOTR meg a Torture Wheel-nel is jobban tetszik, viszont a nagy problema itt is az, mint a fennt emlitett bandaknal is a nagy gond, hogy nincs dobos es ez a programozott dob nagyon szarul szol. A kiado Horror metalnak definialja a banda zenejet, de ez nem igazan allja meg a helyet, mivel a WOTR zenejeben nemsok metal van, inkabb hivjuk amit jatszanak horror musicnak. Az alap a funeral doom, viszont a gitaroknak nemsok szerep jut, itt a szinti altal krealt hangok dominalnak az indusztrialis zajokkal, ambient megoldasokkal. Egy-ket tetel horror filmzenenek is elmenne, akad viszont nagyon sok indusztrialis dark nota is. A lemez vegig ultralassu, ejjel hallgatva a hatas nem fog elmaradni az is biztos. A 2001-ben megjelent Ep-juk csak feldolgozasokat rejtett es allitolag az uj lemezuk drasztikusan uj iranyba fog fordulni. A lemez abszolut csucspontja a zaro tetel a �Snow Dragon� egy dark ambiental kompozicio, ha ilyen notakat tudnak meg irni, akkor a banda jovoje nem lesz kerdeses. -Mirgilus- 8/10


Remembrance - Frail Visions

A francia Remembrance 2004-ben alakult, amikoris 2 Lethian Dreams tag, nevszerint Matthieu es Carline eldontottek, hogy funeral doom/death doom zenet akarnak jatszani. Az �Among lost illusions� demonak koszonhetoen szerzodtek a Totalrust Musichoz es szeptember vegen megjelent a banda elso nagylemeze. Nem egy konnyen befogadhato muzsikat rejt a 65 perces �Frail Visions�, vegig lassan hompolygo, fajdalmas doom tetelek kovetik egymast Matthiu megkinzott horgesevel, morgasaval megtamogatva. Neha noi hangfoszlany, lebegos szintiszonyeg probal nemi pozitivumot csempeszni a Remembrance zenejebe, inkabb kevesebb, mint tobb sikerrel. Az ilyen zenek oriasi fajdalmak, belso vivodasok altal jonnek letre es ugyanebben a lelkiallapotban kell talaljak a hallgatot, hogy kelloen at lehessen erezni, hogy mit is kar ez a duo. Hihetetlen melysegekbol taplalkozik ez a zene es ennek tukreben nem lehet akarmikor hallgatni, viszont ha megfelelo idoben teszed fel, a hatas garantalt. Eletunt, ongyilkossagra hajlamos egyenek messzire keruljek el ezt a lemezt, mert az olyan notak, mint az �An Ending Chapter�, �Murdering My Faith�, �They Decay� vagy a �Where All Has Been Wasted� nem sok pozitiv mondanivaloval kecsegtetnek. -Mirgilus- 8/10


V/A - Asymmetry

Nem vagyok nagy hive a valogatasoknak, de az teny, hogy eddig meg gyenge Doom Metal kompilacioval nem talalkoztam, sot a tavalyi �Church Of The Flagellation� egyenesen a kedvenc ilyen tipusu lemezem. A Totalrust Music egy uj izraeli doom zenekre szakosodott kiado es az �Asymmetry� az elso kiadvany. 10 banda szerepel a lemezen, van koztuk ismertebb nev is, a sludgetol a funeral doomig eleg szeles skalan mozognak a bandak, viszont ami lenyeges, hogy mindenik nota kivalo es egysegesen magas a szinvonal. A valogatas egyik csucspontja a francia Lux Incerta altal jegyzett �Clear Water�, hihetetlen, hogy eddig meg nem kaptak szerzodest es csak demoik vannak, ha minden notajuk ennyire jo, mint az elobb emlitett, akkor komoly sikereket erhetnek el hamarosan. A csilei Mar de Grises altal jatszott nevado notajuk nem ujdonsag, viszont kellemes hallgatnivalo, akarcsak a hamvaibol feltamadt dan Saturnus kivalo �Murky Waters� notaja. Aki a doom metal nagy megszallottja es nem ismerne a banda �Paradise Belongs To You� lemezet, az nem tudja, hogy milyen csemegerol maradt le. Az ir Wreck Of Hesperus sludge doomja sem egy gyenge probalkozas, remelem, hogy ok is kapnak hamarosan szerzodest. Az elobb felsorolt bandakon kivul meg a kovetkezo formaciokkal lehet ismerkedni a CD-n: Whelm, Remembrance, Mary Bell, Asofy, the Knell es az Abysmal Darkening. 74 perc doom/sludge utazas, annak aki vevo az ilyesmire. Mivel egysegesen magas a szinvonal, ezert egy atlag pontszamot adok az �Asymmetry�-re. Death to the false doom! -Mirgilus- 9/10


Fall Of The Leafe - Vantage

Az elozo FOTL lemez ismertetojeben Robert Sun mar megemlitette, hogy nem egy atlagos bandaval lesz dolga annak aki beszerzi a banda lemezeit, egyedul a jo notakat hianyolta Robert a �Volvere� lemezrol. A fiuk lehet, hogy megfogadtak Robert tanacsat, mert az uj lemezre csak eros dalokat pakoltak fel, most nem akartak hibazni. Akik ennyi eve zenelnek, azoktol mar elvarja az ember a minosegi produkciot. Nekem a FOTL zenejerol az amerikai Live zenekar ugrik be, sot az enekes egy az egyebn ugy enekel, mint anno a Live frontembere, viszont a FOTL sokkal metalosabb, szerencsere a gitarokkal nem sporolnak. Minden notaban van valami erdekesseg, nagyon odafigyeltek az apro reszletekre, a �Vantage� hangszerelese kituno. Nem vagyok nagy rajongoja az effele zeneknek, de be kell vallanom, hogy amikor felteszem a �Vantage� lemezt, akkor mindig vegig kell hallgassam, mert megszolitanak a dalok. Az sem kizart, hogy ezzel a lemezzel szelesebb tabort is megfognak, hiszen, aki szereti a dusan hangszerelt, gitaralapu szintiszta rock zenet, hatalmas dallamokkal es egy nagyon egyeni enekessel, az biztosan oda es vissza lesz a FOTL zenejetol. -Mirgilus- 8/10


V/A - Tribute To The Idols! Best songs of Angel Reaper & Fantom presented by their followers!

Vegre ezt is megertuk, hogy megjelent a Fantom es az Angel Reaper zenekarok elott tisztelgo lemez. Mikor szoba kerul a magyar black metal mufaj eredete, akkor mindenki csak a Tormentorrol beszel, holott a Fantom es az Angel Reaper is voltak akkora bandak, mint a Tormentor, csak nem kaptak meg azt a nekik kijaro elismerest, amit a Tormentor megkapott foleg az utobbi evekben. Ez a CD remelem, hogy vegre igazsagot fog szolgaltatni ennek a ket nemmindennapi bandanak. Mint altalaban lenni szokott az ilyen tipusu kiadvanyoknal, vannak bandak akik nagyon jol nyomjak (Fagyhamu, Age Of Agony, Diecold, Dusk, Labyrinth Of Abyss, Ravenshades, Siculicidium) es vannak bandak, akik egyszeruen gyengen adjak elo magukat (neveket nem emlitek), a tobbi ezek kozott helyezkedik el. Erdekesseg meg, hogy a finn Evoked Curse magyarul is nyomja a �Hitler a messias� notat, magyar ember legyen a talpan, aki ert valami a szovegbol haha. A CD-n meg MP3-as raadasnotak is vannak, hogy teljes legyen a rajongo orome. Kivalo hianypotlo kiadvany, a Native Pride-tol megszokott szinvonalu a csomagolas is. Pontozasnak nemsok ertelmet latom, old school black metal hiveknek es a magyar black metal multja es jovoje irant erdeklodoknek meg egyenesen kotelezo CD! Innen lehet megrendelni: -Mirgilus-


Crest Of Darkness - Evil Knows Evil

A norveg Crest of Darkness-rol egy eleg negativ kep alakult ki bennem az evek soran, ugy konyveltem el a bandat, hogy a nehai Conception basszusgitaros Ingar black metal formacioja, raadasul Ingar-al is olvastam nehany nagykepu interjut egy-egy zine-ban. Ezen tovabb rontott a CD idetlen boritoja es a booklet neveteges kepei...Nos, ezt nevezik eloiteletnek. Ugyanakkor azt sem akarom mondani, hogy ez a 45 perces lemez (amely mar a 4-ik a sorban) minden black metal rajongo alma lenne. A kiado ugy hirdeti, hogy a Crest of Darkness "norveg black metal", amivel en bizony nem ertek egyet. OK, hogy a tagok norvegok, de itt sok minden van ami nem black metal, raadasul semmi koze az olyan bandakhoz, mint a Mayhem, Darkthrone, Satyricon, mert ugye ez jut eszebe az embernek a norveg black metal-rol. Sok german thrash hatast erzek a dalokban, Sodom/Kreator/Destruction ihlette riffek koszonnek vissza, keveredve a Venom-os primitivebb, rockosabb temakkal, mashol meg inkabb elkomplikaljak a dalokat, latszik Ingar nem tud konnyen megszabadulni Conception/progressziv metal hatasaitol. Nehol szinti szol a hatterben, ettol persze ez a lemez egy agressziv metal demonstracio marad. Thrash/black metal sok 80-as evekbeli es progressziv metal hatassal. Akkor inkabb Destroyer 666, vagy Desaster... -Robert Sun- 6.66/10


Deinonychus - Insomnia

Ez az obskurus holland banda black metal-al kezdte 92-ben, azota sok arviz volt Hollandiaban es a Deinonychus stilusa is folyamatosan valtozott, alakult. A Marco Kehren enekes/gitaros vezette banda nem tagadja meg black metal gyokereit, mai napig erzodnek a BM hatasok es a rajuk jellemzo homalyos, sotet hangulat is megmaradt. Az Insomnia mar a 6-ik studiolemez az eletmuben, ezuttal egy 5 dalos, a szept. 11-ei terrortamadas temaja kore epulo konceptalbumrol van szo. A 10 perc koruli notakra leginkabb a baljos hangulatu szintidallamok es az elnyujtott, lassan gordulo doom riffek jellemzoek. Mondhatnak az emberek, hogy "ezt mar sokan megcsinaltak" es igazuk is lenne egyreszt, viszont a Deinonychus sikeresen elkeruli az atmoszferikus doom/death bandak kliseit, itt egyszerre vannak fogos temak es megfelelo hangulat. Szerencsere a tempo nem vegig lassu, itt-ott feldobjak a feeling-et nehany kozeptempoval. Nemegyszer jutnak eszembe olyan bandak, mint a Mourning Beloveth, Swallow The Sun vagy a Shape Of Despair a Deinonychus zeneje hallatan, u.h. aki tudja mirol van szo, az batran probalkozhat, megeri penzt es idot szanni erre a CD-re, almatlansagban szenvedoknek kifejezetten ajanlott hallgatnivalo. -Robert Sun- 8.5/10


Shadow Cut - Pictures Of Death

A Shadow Cut nem kezdo zeneszek hobbizenekara, hanem egy 2003-ban alakult finn formacio, a tagok kozott megtalaljuk Repe Misanthrope-ot az Impaled Nazarene-bol, valamint Mitja-t a Moonsorrow-bol. 2004-ben volt egy promojuk, ez alapjan szerzodtette oket a Firebox es ime itt az 1. lemezuk, a Pictures of Death. Zenejuk annyira a death metal es a black metal hatarmezsgyejen mozog, hogy mindket iranyzat kb. 50-50 szazalekban kepviselteti magat. A szelveszgyors, hasito black metal-os riffek a horzsolo death temakkal szimmetrikusan alkotjak meg a tipikus death/black egyveleget. Hogy e ket iranyzat testveries elosztasa elore megfontolt-e, vagy osztonos, azt bizony nehez lenne eldonteni (en az elozore tippelek), viszont en nem bantam volna, ha a zene jobban elhajlott volna a BM fele, ugyanis a blackmetal-os megoldasok szerintem jobban ervenyesulnek, pl. sikerult eltalalt harmoniakat es dallamokat becsempeszni egyes riffek koze, a death metal-os temak pedig inkabb tipikusak, mint emlekezetesek, altalanos death metal groove-ok, semmi tobb. Legkozelebb okos dolog lenne ramenni a harmoniakra es az osztonosebb es sotetebb temakat hagyni ervenyesulni, mert igy egy kicsit felemas az eredmeny. Ja, az enek elegge kozepes, se nem horges, se nem karogas, inkabb szurke atlag. Jo dalok vannak persze, mint pl. a nyito Drug/Murder/Them tobb szep epikus riffet tartalmaz, de a zaro Inter Arma 8 perce is a kimagaslobb pillanatok koze tartozik. Sajnos ez nem lesz eleg, hogy a jovoben tul gyakran elovegyem ezt a CD-t. Gyenge 7-es. -Robert Cut- 7/10


Total Devastation - Reclusion

Ha meglat a joember egy Total Devastation zenekari fenykepet, akar azt is hihetne, hogy Neurosis es Crowbar tagok project-je a TD, pedig - amint mar sejthetitek - szo sincs errol, vannak Finnorszagban is szakallas nagydarab tagok... A 98-ban alakult death metal brigad a 2. lemezen is a nagy atlagtol kicsit elteroen jatssza a halalmetal-t, ugyanis a daralasok koze indusztrialis zajokat es dallamos temakat is becsempeszik. Persze ettol nem lesz feltetlenul jobb az atlagtol, viszont erdekesebb mindenkeppen. Nem felejtkeztek meg a gitartemakrol sem, hiszen ezek alkotjak a dalok gerincet, az ipari hanghatasok inkabb szinesito jelleggel vannak jelen, szerencsere nem vittek tulzasba az effektezest/sampler-ezest. Erdekes dalcsokrot allitott ossze a TD, pl. a nyito Murderous-ben a death riffeket veszjoslo hangulatot araszto hangzatokkal vegyitik, a Divine-ban pedig a hatterben a nem evilagi szintik megadjak az alaphangulatot. Nem hianyoznak a rokkosabb temak sem (They stand on 3), a lassabb, doomosabb dalok (Reclusion, Converted Illusion) es a monumentalisabb temak sem (Well of the Dead). Amugy sem a temak, sem a dalszerkezetek nem komplexek, a szolok pedig majdnem teljesen hianyoznak, igaz van sok harmonia ezek potlasakent. Nem rossz, de szerintem fognak ettol jobb dalokat is irni, addig is maximum egy 7-est adhatok, akarcsak Mirgilus kollega 2 evvel korabban az 1. lemezukre. -Robert Sun- 7/10


Ordo Rosarius Equilibrio & Spiritual Front - Satyriasis - Somewhere Between Equilibrium And Nihilism

Soha nem gondoltam volna, hogy fogok meg ennyire lelkesedni egy ujabb ORE lemez kapcsan es ime ez a split album teljesen betalalt nalam. A Spiritual Front egy olasz nihilista dark folk formacio, eddig meg nem talalkoztam a zenejukkel, de ezek utan biztos, hogy be fogok gyujteni valami lemezt a bandatol. Az album alig tobb, mint felora, viszont az elso perctol az utolsoig zsenialis. Az elso es az utolso nota kooperacios szerzemeny, keretbe foglalva a lemezt. A spiritual Front altal jegyzett �Song For The Old Man� es a �Border� hasonlatosak Nick Cave szerzemenyeihez. Az osszes nota kivalo, az en szemlyes kedvencem az ORE ket csucsnotaja a �Hell Is Where The Heart Is - The Gospel Of Tomas� es a �Three Is An Orgy, Four Is Forever�. A lemez cime beszedes, a fo tema termeszetesen a szex, a nihilizmus, a foldi gyonyorok (ezt mar megszokhattuk Tomas Pettersontol). Az izlesesen csomagolt digipack CD tartalmazza a szovegeket es a temahoz illo kepeket is. -Mirgilus- 10/10


Animus Herilis - Recipere Ferum

A francia AH ugy elt bennem, hogy egyike azon Black Metal bandaknak akik elkovettek anno egy Beherit feldolgozast az egyik demojukon, amit a Drakkar gondozott. Ahhoz kepest, hogy 1993-ban alakultak nem surun adtak ki hangzoanyagot, volt 2 demojuk es egy kislemezuk, a �Recipere Ferum� az elso nagylemez, egyebb kiadvannyal szerencsere nem arasztottak el az amugy is tulburjanzott francia black metal undergroundot. A �Recipere Ferum� jobb, mint az eddigi kiadvanyaik, de ez meg nem jelenti azt, hogy kivalo albummal lenne dolgunk. Atlagos, szelvesz black metal daralas, nemi lassu kiallassal nyakonontve. A legjobb nota egyertelmuen a lassan hompolygo, majd fokozatosan begyorsulo cimado tetel. Korai volt meg a nagylemez kiadasa egy ilyen neves kiadonal! Contact: -Mirgilus- 6/10


Evohe - Tellus Mater

A francia Evohe egy fiatal black metal formacio es a Tellus Mater a banda elso nagylemeze. A kiado szerint ok a francia black metal megujitoi!! Ha ha ha, erre csak ezt tudom reagalni. Ezek a pofak nem ujitanak meg semmit, egyszeruen nyomjak a black metalt mindenfele eredetisegre, otletessegre valo kenyszer nelkul. Szerencsere nem daraljak vegig szelvesz tempoban az osszes notat akad, egy-ket jobb nota (Drawn In Fire) is, de ennel tobb pozitivumot nem tudok elmondani a teljesen atlagos francia black metal muzsikajukrol. Az ilyen lemezekre szoktuk azt mondani, hogy stilusgyakorlat. A hangzas bivalyeros, koszonheto Ludovic Tournier-nek, viszont kisse mar unom, hogy az osszes Adipoceres banda ezzel a pofaval rogziti a lemezeit. Contact: -Mirgilus- 6.5/10


Destinity - Synthetic Existence

5. nagylemezehez erkezett a francia Destinity. A korai albumaik tobbnyire a szimfonikus black metallal kacerkodtak, az uj lemez viszont teljes egeszeben modern extreme metalt rejt, amiben fellelheto nagyon sok death/black/thrash metal elem is. A zeneszek nagyon kepzettek, mind a 6 ficko jol banik a hangszerevel, a hangzas is kivalo, a mai metal divatnak megfeleoen szol a �Syntheric Existence�. A notak is valtozatosak, vannak egesz ugyesen osszerakott tetelek is, csak kar, hogy a mezony tele van ilyen tipusu bandakkal, pl. a Nuclear Blast minden heten legalabb egy feltucat ilyen lemezt ad ki, nem kell josnak lennem ahhoz, hogy leirjam, nemsok eselyuk van a mai mezonyben, foleg ugy, hogy a mainstream mind az ilyen kaliberu extreme metal bandaktol hangos. A CD egy bonus videot is rejt az �Evolution : Devilution� nota probetermi felvetelet, nagyon tanulsagos video, erdemes megnezni. Contact: -Mirgilus- 7.5/10


Der Blutharsch - Live At The Monastery

Egyes zenekarok, amelyek egy bizonyos ido utan legendas statusba kerulnek, azt hiszik, hogy barmit kiadhatnak, mert a nev majd ugyis eladja az ujabb lemezeket is. Lehet, hogy igazuk van, de ettol meg ez a majus 1-en rogzitett Der Blutharsch koncertlemez nagyon verszegenyre sikeredett. Albin Julius az utobbi idoben forman kivul van, mar a legutobbi Der Blutharsh lemez is csalodas volt, de azert ott meg benne volt a tuz a notakban. A kezdeti industrialis megkozelites mar tortenelem, a banda teljesen atment neofolkba, ami nem is lenne baj, ha jol uznek ezt a mufajt. Nincs mit szepiteni, de eloben Albin Julius nem tud enekelni, annyira hamis amit enekel, hogy az mar serti a fulemet, meg szerencse, hogy Marthynna hozza a kello szintet, de o sem tudja megmenteni a produkciot. A regi nagy notakat nagyon verszegenyen nyomjak igy akusztikusan, a szinter telis tele van sokkal jobb neofolk bandakkal, nemtudom, miert eroltetik ezt ennyire, igy semmi ertelme. Regi kedvencrol leven szo, inkabb nem is pontozok. Contact: -Mirgilus-


Behead Christ - Do You Want Our Blood??!!!

Ime elkeszult a csilei BC masodik nagylemeze. Akarcsak az elozo �In Our Name� korong eseteben ismet eloszedtek 2 notat a ket korai demorol. Az album hasonlo az elozohoz, szerintem annyi a kulombseg, hogy ez jobb, sokkal erettebb es talan a megszolalas is sokkal egysegesebb. Sokan black metalnak definialjak a banda zenejet, de szerintem nem sok kozuk van a black metalhoz, mondjuk a BC szovegei is keresztenyellenesek, meg sataniak, de ez a zene inkabb doom metal. Lassu, vontatott notak, rovid hangulatos atkotesek es eszement kantalasok, karogas es sok narratorszeru vokal szinesiti a nemmindennapi muzsikajukat. Azt hiszem, hogy ez a lemez is konceptalbum akarcsak az elozo, de mivel a boritoba sohasem nyomtatjak bele a szovegeket, ezert csak sejtem, hogy mirol is van szo. Extreme doom metal hiveknek kotelezo banda a Behead Christ, de aki szereti az igazan szelsoseges es nem szokvanyos zeneket, azok is nyugodt szivvel szerezzek be a �Do You Want Our Blood??!!!� albumot. Contact: -Mirgilus- 9/10


Barathrum - Anno Aspera - 2003 Years After Bastard's Birth

Amikor megkaptam az ev elejen ezt a lemezt, meg ugy volt, hogy ez lesz az utolso Barathrum korong, a banda hattyudala, mert Demonos Sova es satani hordaja befejezi tevekenyseget. A banda megsem oszlott fel, eddig is a tagok jottek-mentek, de Demonos es a Barthrum elpusztithatatlannak tunik. Lehet, hogy tobb lemezt nem fognak kesziteni, nemtudhatjuk sose, hogy mi lesz, de az teny, hogy uj gitaros jott a bandaba es a nyar folyaman mar adtak egy par koncertet, sot novemberben uj koncertek varhatoak. Demonos atesett egy frizuramodositason, de attol meg a hozzaallasa, hangja a regi! Milyen lemez az �Anno Aspera�? Egy kivalo alkotas, a Barathrum eletmu egyik legjobb albuma, ugy a �Legions Of Perkele� kornyeken voltak ennyire jok. Az olyan notak, mint a �Corpse Desecration�, �Into Maze Of Nightmares� vagy a thrashes �Nailday� abszolut alap Barathrum szerzemenyek, de a tobbi sem piskota. A Barathrum egyike azon finn Black Metal bandaknak akik sohasem kaptak meg a kello elismerest, remelem, hogy ez valtozni fog a jovoben es remelem, hogy lesz meg uj Barathrum korong!!! -Mirgilus- 9/10


Aes Dana - Formors

Az Aes Dana egy parizsi kelta metal formacio, 3 holgy es 3 ur alkotja a tagsagot. A �Formors� a masodik nagylemezuk, 2001-ben volt meg egy kivalo albumuk a �La Chasse Sauvage�, azota rengeteg problemajuk akadt, ezert csuszott annyit a masodik lemez megjelenese. Metal zenet jatsznak rengeteg kelta hangszerrel kiegeszitve (tradicionalis kelta furulya, stb). Ha az olyan bandak mint a Bran Barr, Belenos, Waylander vagy akar a Cruachan ismerosek szamodra, akkor maris tudod, hogy kb milyen zenet is jatszik az Aes Dana. Heroikus notak, kelta dallamok, huzos metal temak jellemzik a masodik Aes Dana nagylemezt. Joval metalosabbak, mint a Cruachan, elsore kicsit osszevisszanak tunik a muzsikajuk, viszont ha kello idot szanunk ra es belemelyulunk a �Formors�-ba, kellemes zenei elmenyben lehet reszunk. Pagan metal, kelta metal hiveknek egyenesen kotelkezo banda az Aes Dana. Contact: -Mirgilus- 8.5/10


Abime - Echos de Gloire

Mindenfele elozmeny nelkul szuletett meg a ket tagu lioni Abime bemutatkozo lemeze. A ket muzsikusrol sem lehet tudni semmit es ha jok az infoim, akkor ez az elso bandajuk. Azert vagyok meglepodve, mert bandak nem szoktak igy elsore kikohogni ilyen jo anyagot. Le kell szogeznem itt az elejen, hogy az �Echos de Gloire� nem egy eredeti, vagy akar ujito black metal korong, viszont az tagadhatatlan, hogy nagyon hangulatos. Korai Darkthrone/Burzum az iranyvonal, a gyorsabb temaknal a Darkthrone hatasa dominal, mig a lassan hompolygo, kozeptempos notakrol a Burzum jut eszembe. Percekig ismetlodo minimal riffek, semmibol jovo es semmibe tarto temak, szinten a korai Burzum lemezekre voltak jellemzoek. Akik a 90-es evek eleji black metalt istenitik es azt a korszakot sirjak vissza, azok az Abime bemutatkozo lemezevel jokat nosztalgiazhatnak. Contact: -Mirgilus- 8/10


V/A - Le Collectie

A Furia Prod egy uj francia kiado es ez a valogatas CD betekintest ad a kiado profiljaba, hogy milyen bandak anyagait fogjak megjelentetni a kozeljovoben es egyebb erdekessegek. A valogatas CD profin van osszeallitva, minden bandarol rengeteg info, kepek, videok, MP3-as cuccok, stb. A baj egyedul az (legalabbis szamomra), hogy ezek a bandak egytol egyig gyengek, sot egy par kozuluk egyenesen szar. A legjobb a FURIA, nekik mar rengeteg kiadvanyuk jelent meg, 2006-ban az uj lemezuket a Season Of Mist fogja piacra dobni, avantgarde zene, death/black/HC mix, idegesito vokalokkal. Az AKIRISE egy francia R.A.T.M. kopia, utalom a rappelest es az ugralo beszartgatyasokat, kar is szot ejteni roluk. A KEMET is egy muveszkedo modern zene, nem az en asztalom.A NOWONMAI szinten ugralos zene, a SCARS OF CHAOS meg olyan, mint a lemezuk boritoja: kozhelyes, modern extreme, deathes metal. Contact: -Mirgilus-


Drastus - Roars From The Old Serpent's Paradise

Minimalis infoval (vagy inkabb nulla infoval) erkezett a Drastus elso nagylemeze. Gyanitom, hogy egyszemelyes �bandaval� van dolgom, az meg biztos, hogy francia honbol valo a Drastus es 2004-tol letezik. Demo, kislemez meg egyebb anyag nem fuzodik a Drastus nevehez, egybol egy nagylemezzel inditanak. Az album gyengeje a dobgep altal szolgaltatott nagyon steril ritmusok, viszont a sotet aura megteremtese meg igyis sikerult a Drastusnak. Vannak szinte teljes egeszeben dark-ambiental notak, amiket gitarral rogzitettek. Erdekes lemez, kar, hogy egy kicsit hosszu, kell meg erjen a Drastus, de nem egy elvetelt probalkozas. -Mirgilus- 7/10


V/A - From The Womb Of Ferocious

A kritika targyat kepezo CD egy 3 bandat bemutato split kiadvany. A kiado igenytelensegenek koszonhetoen, a szamcimeket es a bandak sorrendjet is nekem kellett kinyomoznom. Az elso 3 notat a francia CYT jegyzi, nem tudom, hogy ez a banda azonos-e, vagy sem a szinten francia Cythrawl formacioval, azert irom le ezt, mivel az emlitett bandanak is regebben az volt a neve, hogy Cyt. Gyors, tipikus francia black metalt hallhatunk a CYT eloadasaban, semmi kulonlegesseg, de jol nyomjak. 7/10
A HOSTIS egy dark ambiental/noise �banda� es ha jol sejtem, akkor ugyanaz a ficko az elkovetoje, akinek a nevehez fuzodik a Drastus is. A Drastusnal sokkal jobb a HOSTIS, az igazi sotet atmoszfera, mindket notat beboritja, jol felepitett szerzemenyek, nemcsak simma zaj. Szivesen beszereznek a bandatol egy teljes lemezt is, ha egyaltalan van ilyen. Az �Idol Of Perversity�-ben meg egy nagyon beteg kantalas/szavalas is van, megjobban emelve a zene sotet, morbid hangulatat! 9/10
A harmadik banda a CD-n a DRASTUS, hasonlo a zene, mint a lemez eseteben, tenyleg nem rossz, de a Hostis sokkal erdekesebb muzsika. 7/10 -Mirgilus-


Dusk - The Darksoul�s Scream

Az iden 2 Dusk nagylemez latott napvilagot, az egyik a kritika targyat kepezo LP, mig a masik a Carpathian Darkness nevre hallgat. Shadow zenei palyajat most nem ismertetem, akit erdekel az olvassa el az elozo kiadvanyokrol irt ismertetoimet, vagy a vele keszult interjut. Az ujlemez nem szolgal nagy ujdonsagokkal, aki eddig ismerte Shadow munkait, azt nagy meglepetes nem erheti, hiszen a �The Darksoul�s Scream� egyenes folytatasa az elozo �Shadowsoul� lemeznek, sot meg a dalok szerkezete, a lemez felepitese is hasonlo. Az egyenletes zenei fejlodes egy ujabb allomasa az uj album, ez az eddigi legjobb munkaja Shadownak. Az Ancient Sign bevezeto nota utan a lemez egyik legjobb notaja a Return kovetkezik, a nota szovege is nagyon betalalt nalam. Ez az a lemez, ami nem az eredetisegevel, hanem az oszinte, lelekmelyrol jovo, sotet hangulataval es melankoliajaval kapraztatja el az arra fogekony hallgatokat. Sotet, komor, hipnotikusan ismetlodo temak, hosszu notaszerkezetek, jol eltalalt, igaz Black Metal temak jellemzik az uj Dusk lemezt. Szekelyfold sotet, kodos erdeiben setalva ennel jobb halgatnivalot keresve sem talalnek. Hail Dusk! -Mirgilus- 9/10


Bunkur - Bludgeon

A Bunkur egy 2001-ben alakult holland ultra-doom formacio. A kritika targyat kepezo album nem egy uj anyag a csapattol, hiszen mar 2003-ban megjelent kazettan es bakeliten. A lemez egyetlen notat tartalmaz, tobb mint 60 percre rug a lemez jatekideje, gondolom ennyibol leszurheto, hogy nem valami slageres muzsikaval van dolgunk. Mivel a �Bludgeon� mar 2003 ota megvan a gyujtemenyemben, ezert nyugodt szivvel kijelenthetem, hogy egy klasszikus albummal van dolgunk. Sokan a Cathedral elso nagylemezet tartjak minden idok leglassabb doom albumanak, de lehet, hogy a Bunkur �Bludgeon� lemeze meg ezt is ubereli. Erdekesseg tovabba meg az is, hogy a Bunkurban nincs gitar, csak dob, basszus es szinti. A lemez ultralassu, tobb mint egy ora es mindossze egy nehany riffet varialnak, viszont megsem unalmas egy pillanatig sem, ez tobbek kozott betudhato annak, hogy a 2 basszusgitaros ficko olyan vokalokat produkal, hogy sok black metal banda megirigyelhetne. Contact: -Mirgilus- 9/10


Reverend Bizarre - Slave Of Satan

�Crush The Insects� lemez felvezetesekent jelent meg ez a 21 perces, mindossze a cimadot tartalmazo single. A nota rajtavan az emlitett nagylemezen is, viszont itt sokkal hosszabb, tartalmaz egy outrot is. Nem akarok tulzasokba esni, de a �Slave Of Satan� az eddigi irt egyik legjobb doom nota, csipobol alazza a jelenlegi mezony 99 szazalekat. Kar, hogy az iden megjelent 3. nagylemezukon egyik nota sem er fel ezzel a tetellel. Albert Witchfinder vokalteljesitmenye elott terdre borulok, amit ez a pofa itt osszeenekel, az maga a DOOM METAL alfaja es omegaja! �You are Satan's slave, just a stupid child. You say you're in love with Evil, I say you're out of your mind! Yes, your fucking mind!� Shemhamforaasshhh... -Mirgilus- 10/10


Satanic Warmaster - Carelian Satanist Madness

A harmadik SW lemez elso hallgatasoknal egyaltalan nem tetszett, aztan egyre tobbet hallgattam es annal inkabb kezdtem megbaratkozni a Careliannal, azt viszont kijelenthetem, hogy az elozo lemezei jobbak voltak Satanic Tyrant Werewolfnak. Azert van egy-ket nagy kerdes a lemezzel kapcsolatosan, vegyuk sorjaba: ha valaki olyan jo dobos, mint STW, akkor miert csak ket notaban dobol? Mellesleg ezek a legjobb notak a lemezen (Carelian Satanist Madness, Eaten By Rats). Mi szukseg volt a Mayhem, mindenki altal jolismert notajanak (Deathcrush) a temajat ellopni es beepiteni a �True Blackness� notaba? Vajon miert nem nyomtattak a szovegkonybe a �Blessed be, the Grim Arts� nota szoveget, amit a Der Sturmer-es Commando Wolf irt? Erre az utolso kerdesre azert sejtem a valaszt� Mondjuk a nota egy nagyon jo, szintivel eloadott, emelkedett tetel, a fo tema valahonnan nagyon ismeros! Osszegezve: a CSM egy atlagon feluli Black Metal album rengeteg tipukus finn megoldassal es nagyon sok fogos dallammal nyakonontve. Meg annyit, hogy nem tetszik az uj logo. -Mirgilus- 8.5/10


Pestilential Shadows - Embrace After Death

Elsore meglepodtem a PS muzsikajatol, hiszen ausztral bandak nem szoktak ilyen hangzasu es felepitesu lemezeket kesziteni. Old school black metal a jatek neve es egy olyan megszolalassal megfuszerezve, ami annak idejen a Burzum-nak es a Darkthrone-nak volt a sajatja. Szelvesz tempok (hatterben meghuzodo, sotet dallamokat szallito monoton gitartemakkal) valtakoznak kimert, lassabb tempokkal, akusztikus reszekkel. Ahhoz, hogy kelloen elvezhessuk a PS muzsikajat csutkaig kell tekerni a hangerot, mert nagyon halk a felvetel es nagyon kasas a hangzasa. A banda 2003-ban alakult, tehat nagyon fiatal csapattal van dolgunk, viszont a debutalo lemez megis atlagon felulire sikeredett, gondolom, hogy a tapasztalt zeneszek zenei eloelete volt a garancia a minosegre. Az �Embrace After Death� egy 3 reszre tagolt konceptlemez. A harmadik resz a �Putrify� mar 2003-ban megjelent kazettan a GoatowaRex gondozasaban. Kicsit hosszunak erzem a lemezt, szerintem a �Putrify�-t nyugodtan lehagyhattak volna, viszont erdemes belemerulni a PS muzsikajaba mert nem egy kopiabandaval van dolgunk. Monoton, depressziv BM hiveknek melegen ajanlott lemez az �Embrace After Death� -Mirgilus- 8.5/10


Bloodchurn - Ravenous Consumption

Mississippi allambol szarmazik az ottagu Bloodchurn. 1998-ban alakultak, azert, hogy magasra emeljek a technikas/tekeros gore-death metalt. 2001-ben adtak ki az elso es egyben az egyetlen demojukat, amelyikrol nehany szam a debut korongon is fellelheto. Az hallatszik, hogy tudnak banni a hangszereikkel, meghogy osszeszokottan brutalizalnak, csak sajnos a kiemelkedo notakat, temakat nem hallani. A borito elkepesztoen szar, szovegeik standard death-gore lirak, ilyen bandakkal amerikaban szinte minden este osszelehet futni egy extrem zenekre szakosodott klubban. -Mirgilus- 6/10


Ingurgitating Oblivion - Voyage Towards Abhorrence

1997-ben Oldenburgban (Nemetorszag) alakult az IO. A �Voyage Towards Abhorrence� a csapat 4. nagylemeze. Ha eddig nem hallottal errol a death metal bandarol, akkor az biztosan, hogy nem a te hibad, hiszen a sracok az elozo kiadvanyaikat mind onerobol jelentettek meg nulla promocioval. Az IO palyaja jo pelda arra, hogy mennyire igazsagtalan az elet, mig kutyauto, standard, klon death metal bandak ezrevel adjak el a lemezeiket es turnezzak szet a segguket a vilagon, addig az ilyen tehetseges bandak, mint a IO azzal kuszkodnek, hogy valahogy lemezt tudjanak kiadni. Ezek a pofak tudjak, hogy mikent kell jatszani a death metalt, itt nincs semmi gore suketeles, hanem jol felepitett valodi death metal tetelek. Ha nagy rajongoja vagy az olyan bandaknak, mint: Morbid Angel, Suffocation, Immolation (hogy csak a nagyokat emlitsem), akkor nyugodtan vedd meg ezt a lemezt, mert biztosan szarasig fogod hallgatni. Elkepeszto tekeresek, kiallasok, nagy szolok, otletes megoldasok es komoly, intelligens szovegek jellemzik a �Voyage Towards Abhorrence� lemezt, death metal hiveknek egyenesen kotelezo! -Mirgilus- 9/10


Insidious Decrepancy - Decadent Orgy Of Atrocious Suffering

A �Decadent Orgy Of Atrocious Suffering� nem egy uj lemez, 2002-ben mar megjelent a TXDM Underground kiadonal, de mivel a texasi duo atszerzodott a death metalban joval erosebb Unmatched Brutality-hez, ezert az iden a kiado, a banda uj lemezevel egyutt ezt is megjelentette egy egeszen mas boritoba csomagolva. Shawn Whitaker vezette duo elkepzelesei es temai nagyon jok, sot kivalo notakat is irtak, a banda gyenge pontja (akarcsak a romaniai Necrovile-nak is), hogy dobgeppel rogzitettek a lemezuket es ez egy death metal bandanal oriasi hatrany. Azt ertem, hogy a Necrovile nem talal dobost maganak, de, hogy amerikaban ne legyen egy death metal dobos keznel, az szamomra felfoghatatlan! Ha az olyan bandak mint: Disgorge, Suffocation, Immolation (Dawn Of Possession nota atirata is rajta van a lemezen, nem kell mondanom, hogy az eredeti jobb), vagy a Necrovile nagy favoritjaid, akkor az ID a te csapatod, en majd akkor fogok lelkesedni ertuk ha bevesznek egy elo dobost. Mostanaban Europa turnen vannak, sot Magyarorszagon is fellepnek a napokban, lehet veluk ismerkedni. -Mirgilus- 7/10


Prostitute Disfigurement - Embalmed Madness

Szinten egy ujrakiadas az UB jovoltabol. Ez a lemez 2001-ben jelent meg viszont nagyon limitalt szeriaban. A PD egy holland perverz death metal banda, alapito tag volt az-az Eric is, akit ismerhetunk mar a Sinister-bol vagy akar ujabban a Destroyer 666-bol is, o mar nem tagja a bandanak. A tobbi zenesz sem ujonc, mar evek ota nyomjak a death metalt kulombozo bandakban. A csapat eddig 3 nagylemezt adott ki, az �Embalmed Madness� az elso volt a sorban, ez az ujrakiadas tartalmazza a banda egyetlen demojat is (Disfigure). Brutalis death metalt nyomnak, jo adag old school toltettel, le sem tagadhatnak, hogy hollandok. A �90-es evek elejen hasonlo zeneben utazott a Sinister, Altar, stb. Nekem egyedul az unalmas gore vokalok nem jottek be, viszont a zenevel semmi gond. Kar, hogy a szovegeket nem nyomtattak a boritoba, mert kivancsi lettem volna, hogy mirol szolnak az olyan notak, mint: �Rotting away is better than being Gay�, �Chainsaw Abortion�, �On her guts I cum� vagy a �Cadaver Blowjob�. -Mirgilus- 8.5/10


Etherial Blue - Black Heart Process

Borito es szamcimek nelkul, minimalis infoval ellatva erkezett ez az irott CD a DeadSun Records jovoltabol. A kiado avantgarde metal-nak titulalja a zenekart es rogton az Arcturus-hoz hasonlitja oket, ami azert nem kis tulzas...A Gorogorszagban szekelo bandan meglepoen nem igazan erzodnek a gorog black metal szinter hatasai, hanem inkabb olyan norveg bandakat ideznek meg zenejukkel, mint a kesei Emperor, vagy az Arcturus, persze anelkul, hogy megkozelitenek ezeknek zsenialitasat - ezt felejtette odairni a kiado... Teny, hogy a zenekar igyekszik komplex temakat osszerakni, de a temak nagysaga nem eri el az Arcturus szintet es a dalok felepitese nehol pedig erolkodve komplex. Az enekes hol jellegtelenul karog, hol pedig dallamosan produkalja magat, a dallamos reszeknel erzodik Simen hatasa, de bizony Simen-bol is csak egy van, akarcsak Arcturus-bol... Mindezek ellenere sem egy atlagos lemez a Black Heart Process, a zeneszek nagyon feszesen jatszanak, valoszinu, hogy sok honfitarsukhoz hasonloan valamikor vegytiszta death/black metal-t jatszottak, csak idovel kitagult a horizontjuk. A zenekar gyengepontja a dallamos vokal, ezt kene profibb szintre emelni, akkor talan a kiado dumajaval szemben sem leszek annyira szkeptikus a jovoben. -Robert Sun- 7.5/10


Fall Of The Leafe - Volvere

A finn zenekar eleinte death metal-t jatszott, de szobanforgo 4-ik lemezukon mar egy sajat stilussal rendelkezo progressziv metal bandat hallhatunk. A death metal gyokerek inkabb a 2 bonusznotaban erzodnek, amelyek regi daloknak uj verzioi, ezeken kivul nehezen mondana meg az ember, hogy valamikor halalmetal-t jatszottak. Az enekes specifikus hanggal rendelkezik, enekstilusa sem igazan hasonlit mas vokalistakra. A gitarosok neha zuznak ahogy kell, maskor akusztikus temakat hoznak, es hogy teljes legyen a kep, nehol egy szinti is gazdagitja a hangzast. Mindenkeppen eredeti zenekarral allunk szembe, nem tipikus bevalt semakat jatszanak, viszont ez megsem egy fontos lemez, mert erdetisege ellenere a riffek/temak nehezen ragadnak meg az emberben es egyes vokalok pedig felejthetoek. A zenekar titka az apro hangszerelesi trukkokben all, ez ami egyenive teszi oket, errol a megkozelitesrol jut eszembe a nemet Dark Suns, akik ugyancsak hasonlo kozegben mozognak, viszont finn kollegaik kevesbe sotetek. Amugy a szovegek sem szokvanyosak es a booklet is dicseretet erdemel. Legkozelebb megis jolenne tobb utos temat irni. -Robert Leafe- 7/10


Katai Tamas - Erika szobaja

Katai Tamas neve fogalom a magyar underground zenei eletben, tobb, mint egy evtizede kesziti kiserletezo, ujito anyagait, zenekartol/project-tol fuggetlenul minden munkaja egyeni es sajat arculattal rendelkezik. Tamas mostanra latta elerkezettnek az idot, hogy szololemezt adjon ki, bar szobanforgo lemeze zeneileg a hajdani Darklight project folytatasa. Hirtelen egy kezemen megtudom szamolni, hogy mennyi ilyesfajta zenet ismerek, amely zeneileg egyszeru, megis minden hangnak, minden aprosagnak megvan a maga szerepe, semmi sincs pluszban, vagy minuszban. A 9 teteles, 1 oras lemez hihetetlenul mely zenet tartalmaz, a dalok alapjait majdnem mindig a zongora szallitja, ezt egesziti ki neha az akusztikus gitar, a csello, a szavalas, illetve kulonbozo utoshangszerek, stb. Sok erzes szorult ebbe az 1 oras utazasba, van itt felelem, boldogsag, fajdalom, elet, halal, alom, nosztalgia, szurrealista latomasok, emlekek es sok-sok melankolia. Semmi sem eroltetett, csakugy aradnak az alkotobol es zenejebol az erzesek. A hangok hatasara felsejlik az emberben a kietlen tel (Telviz), a friss tavasz (Zolderdo), a fullaszto nyari melegben enyhiteskent erkezo eso (Esoben szaladtal), a melankolikus osz (Oszhozo), majd az utolso 2 tetelben akarcsak ahogy az eletnek is a halal vet veget, ujra feluti a fejet a Tel, igy zarva be a kort, mintegy jelezve az ember vegso nagy beolvadasat a vegtelen termeszetbe. Szamomra ezt jelenti Tamas zeneje. Boldogsag, fajdalom, elet, halal, alom. -Robert Sun- 10/10


Mingo - The Once and Future World

A Mingo egy rejtelyes amerikai one-man-project es a The Once and Future World az 1. lemez, tobbet nem lehet tudni a dologrol... A keves info ellenere az egyszeru kiallitasu CD nagyon erdekes zenet rejt, amely valahol a space, drone es ambient hataran van, persze sok noise-os hatassal. A "dalok" nem kulonbozo temakbol allnak, inkabb ugy kell elkepzelni oket, mint kulonbozo hangulatok zenei lekepezodeset. A szintik szallitjak a legtobb hangot, nehol a hatterben mintha dob szolna, koszos gyarak zaja, ipari kattogasok a hatterben, elhalo emberi erzesek kavalkadja ez a zene, fajdalmas, mely es megis nagyon szep. Eszre sem vesszuk, hogy megyunk at egyik szambol a masikba, annyira osszetett es egybefuggo az egesz lemez. Termeszetesen nem is lehet kulonvalasztani es kielemezni a dalokat, az egesz egy kerek egeszet kepez. Fenyegeto ritmusokat produkalnak a hideg gyari gepek, a masinak embertelenul zajonganak, a hatterben emberi sikoltasok, az elhalo mechanizalt vilag, az apokalipszis elofutara ez a zene es megis valahol melyen emberi erzesek lapulnak meg, valoszinuleg ettol olyan szep es igezo ez a zene...vagy ettol olyan hideg...? -Robert Sun- 9/10


Overself - Tre MCD

Ujabb olasz modern metal HC-s hatasokkal, szerencsere az Overself jobban ert a dalszerzeshez, mint Biosystem-es kollegaik. A Tre a zenekar elso anyaga, zenejuk foleg groove-okra epul, a Pantera es Dimebag nagy hatassal lehetett a gitarosra, de a disszonans hangok es osszetett ritmusok miatt megemlitheto a Meshuggah neve, a befordult, kifacsart dallamok pedig a Tool-ra es a Deftones-ra emlekeztetnek. Hasznalnak sok akusztikus gitart is dalaikban, ami mindenkeppen segiti a konnyebb befogadast, raadasul zuzasaik sem esztelen kapkodasok, a sulyosabb reszeknel is ott vannak a jo temak. Neha olyan magyar zenekarok jutnak eszembe az Overself-rol, mint a Varso, After-all, Eclipse, az enekesnek is elegge elborult dallamai vannak, akarcsak az emlitett zenekarok vokalistainak, nehol a megboldogult Layne Staley jut eszembe rola. HC-s progressziv metal nyitott fuleknek., -Robert Sun- 7/10


Deathspell Omega - Kénôse

Azt hiszem, hogy merget kell vegyek, hiszen a Si Monumentum lemezzel elkezdodott trilogia masodik resze a Kénôse van olyan jo, mint az elodje, sot� Hasjarl ismet hatalmasat alkotott, zeneileg a Si Monumentum vonalat viszi tovabb. Felesleges a zenet boncolgatnom, hiszen a 3 reszre osztott Kénôse maga az innovativ Black Metal lemez. Az elejetol a vegeig sut rola az eredetiseg. Zsenialis gitartemak es a mindent uralo basszus-dob osszjatek, neha mar jazzbehajlo ritmusokkal. Kolosszalis alkotas. A Kénôse egy gorog szo/kifejezes, mondjuk igy egyes szamban hasznalva gorogul nem helyes, tobbesszamban kell hasznalni, vagy kenosis, vagy inkabb kenoses. Leforditani magyarra elegge nehez, kb annyit tesz, hogy: �a magahozterites megtagadasa�. A Bibliaban errol konkretan nincsen szo, viszont teologus berkekben van egy teoria (a nagy veszely teoria), miszerint a kereszthalal utan Isten megtagadja visszafogadni egyszulott fiat. Diohejban ennyit a masodik resz szovegi hattererol, akit erdekel ugyis belefog mejulni a meghokkento festmenyekkel diszitett 40 oldalas fuzetbe. A trilogia utolso darabja a 20 perces Mass Grave Aesthetics nota a From the Entrails to the Dirt cimu specialis split LP-n talalhato. �Igy a profetai jovendoleseket meg jobban hisszuk. Jol teszitek ha figyeltek rajuk, mint sotetben vilagito lampasra, amig a nappal fel nem virrad es a hajnalcsillag fel nem ragyog a szivetekben.� 2 Peter 1:19 -Mirgilus- 100/100


Obtest - Is Kartos I Karta [From generation to generation]

Az elozo Obtest album egy pagan metal klasszikus, ezt mindenfele tulzas nelkul allithatom, tehat nem volt egyszeru dolga a litvan hordanak, amikor nekilatott, hogy elkeszitse a 3. Obtest nagylemezt. Szerencsere a fiuk az uj lemezzel ott folytatjak, ahol az elozo Auka Seniems Dievams koronggal abbahagytak. Nem erzem olyan erosnek ezt az uj lemezt, mint az elodjet, de azt is le kell szogeznem, hogy meg kozelrol sem hallgattam annyit, mint az Auka-t. Barbar ritmusok, balti dallamok es a mindent elsopro obtesti lendulet jellemzi az uj lemezt, amit jo szokasukhoz hiven most is anyanyelvukon tolmacsolnak, termeszetesen a dalok szovegei angolul is olvashatoak a boritoban. Peldaerteku, hogy ezek a balti bandak mennyire apoljak nepuk hagyomanyait es megprobaljak megorizni identitasukat ebben a rohadt amerikanizalodo jelenunkben. Remelem, hogy a jovore startolo turne valahogy hozzank is eler, mert ezeket a lenduletes notakat eloben lehetne igazan aterezni. Kivalo alkotas! -Mirgilus- 9/10


Abused Majesty - Serpenthrone

Lengyelorszagbol szarmazik az 5 tagu AM. A kritika targyat kepezo album pedig a banda debut korongja, ezt megelozoen keszitettek 2 demot, amikhez nem volt szerencsem. A kiado azt irja roluk, hogy ok a �lengyel black metal tronkovetelok�. Ehhez csak 2 dolgot hoznek fel, hogy megcafoljam ezt a buta kijelentest. Eloszor is az AM nem jatszik black metalt, csak azt hiszik ha hasonlitanak a Dimmu Borgirra es az elkorcsosult Behemothra, akkor ok mar black metalosok, hat kerem nagyot tevednek! Masodszor meg hat ott vannak a szovegek, amelyek egy harcos tortenetet meselik el olyan true metalos megkozelitesben, lehet, hogy ezek egy tinilany szamara nagyon sotet mesek, de az egvilagon semmi kozuk a black metalhoz! Eros hangzas, pozer zeneszek, sok-sok szinti, tinimesek es meg folytathatnam a sort, de nem teszem, mert teljesen felesleges. Profin eloadott arctalan produckcio. Contact: -Mirgilus- 6/10


Swallow The Sun - Ghosts Of Loss

A finn STS debutalo lemeze nagyon betalalt nalam es azota is nagy kedvencem. A teljesen ismeretlen banda oriasi sikereket konyvelhetett el az elso lemezzel, hiszen meg a legendas Kerrang! magazinban is maximalis pontszamot kaptak. A masodik lemezt felvezeto Forgive Her single a finn top 20-as listan a 4. helyig kuszott fel, ami azert is meglepo, mert a fiuk melodikus/melankolikus doom metalja egyaltalan nem a mosolyt csalogato zenek kozul valo. A stilusuk maradt a regi es hogy Robert Sunt idezzem, olyan a zenejuk, mintha a My Dying Bride jatszana, csak hegedu nelkul. A lemez a leghoszabb notaval a The Giant-al indul, amit egy verbeli doom himnusz kovet a Descending Winters, koncerten nagyot fog utni az biztos. A lemez 66 perc jatekidovel bir es �mindosze� 8 notat tartalmaz, ez sok mindent elarul. Mind a 8 nota jol atvan gondolva szerkezetileg, egysegesebbek es talan hangulatosabbak, mint a debut korong eseteben. A lemez abszolut csucspontja a Ghost Of Laura Palmer, kar, hogy a szovege nem all rendelkezesemre. Doom metal hiveknek melegen ajanlott hallgatnivalo a Ghosts Of Loss, kar, hogy a borito ilyen kozhelyesre sikeredett. -Mirgilus- 9/10


Eciton - Oppressed

Az Adipocere kiadonal aki osszeallitja a promo CD-t kisero info lapokat, az vagy teljesen suket, vagy csak egyszerun nem ert a zenekhez. Mar szamtalan suletlenseget olvastam ezeken a promo lapokon, ime itt egy ujabb: kiado szerint a dan Eciton dallamos death metalt jatszik. Ennek tukreben kozelitettem az banda debut korongjahoz es ismet nagyon meglepodtem, hiszen itt nem valamilyen At The Gates fele klonra bukkantam, hanem egy erotol duzzado, tokos, brutal death metal monstrumot ismertem meg. Aki birja a Cannibal Corpse/Suffocation vonalat es a �90-es evek eleji death metalt, az nyugodtan beszerezheti ezt a lemezt, mert biztosan nagyot fog nosztalgiazni az Oppressed dalait hallgatva. A fiuk 2003-ban megnyertek a neves Skandinav �Danish Melo-Death Grand prix� elnevezesu versenyt is, ami az egyik legnagyobb deth metal verseny, olyan bandak szamara, akiknek meg nem jelent meg lemezuk. Semmi ujat nem nyujtanak, de nagyon jol esett hallgatni ezeket a regi, a death metal hoskorara hajazo notakat. Contact: -Mirgilus- 7/10


Baptism - Morbid Wings Of Sathanas

A Lord Sargofagian altal vezetett finn Baptism jo pelda az egyenletesen fejlodo black metal banda prototipusara. A Beherial Midnight debut korong nem volt rossz probalkozas, de azert volt ott uresjarat rendesen, aztan az Uncreation�s Dawn-al kozos split kislemez utan nagy fejlodesen ment at a banda. A tavalyi Wisdom & Hate is nagyon erosre sikeredett jelezve, hogy a masodik lemez kivalora fog sikerulni es valoban igy is tortent, mert a Morbid Wings Of Sathanas egy verbeli Finn Black Metal album lett, rengeteg egyeni otlettel es hihetelenul fogos (de nem kommersz) gitartemakkal, morbid dallamokkal, harmoniakkal megtamogatva. A Primitive Finland valogatasrol ismert Remains Of Cursed Plague is helyet kapott a lemezen, aminek nagyon orulok, mert az akkori probatermis hangzas vegett nem igazan tudott kibontakozni ez a kivalo nota. A cimado notaban meg egy heavy metalos resz is tetten erheto, a lemez abszolut csucspontja a zaro The Path of New Era. -Mirgilus- 9/10


Mindripper - Kahos Humana

A Mindripper egy fiatal francia black metal banda es a Kahos Humana az elso nagylemezuk. 1999-ben alakultak, 2001-ben keszitettek el az elso valodi demojukat Cathartic Dreams cimmel. Nem rossz amit nyujtanak, de azert meg szerintem korai volt megjelentetni az elso nagylemezt. Nemtul eredeti black metaljukat death metalos es nehol meg thrash metalos riffekkel is fuszerezik. Mondanivalojukat anyanyelvukon tolmacsoljak. Ha nem tevedek, akkor konceptalbumrol van szo, viszont szovegek hianyaban ezt nem tudom megerositeni. Ludovic Tournier (Nehemah, Blodsrit, Himinbjorg) altal producelt album az elvarasoknak megfeleloen jol es tisztan szol. Contact: -Mirgilus- 7/10


Creamface - Tied Down And Fucked Hard

Vegre megjelent az elso Creamface nagylemez. A finn Creamface Mr. Mikko Aspa porno grind bandaja (mivel ezt is egyedul csinalja, mint az osszes tobbi bandajat, ezert lehet, hogy a projekt jobb kifejezes). Az elozo Creamface kiadvanyok is nagyon limitaltak voltak, akarcsak ez a CD, ami mindossze 270 kezzel sorszamozott peldanyban jelent meg, de azert gondolom, hogy egy jo paran ismerik a banda Throat Ep-jet, Young & Willing MCD-jet, amik mar szinte klasszikus darabjai a mufajnak. Ha nagy rajongoja vagy a Scum korszakos Napalm Deathnek, Bloodnak, Fear Of Godnak, Confusionnak, vagy akar a Terrorizernek, akkor a Creamface a te bandad. Puffogo dobok, lehangolt gitarok, vad tempok, kozeptempos orlesek es a szamok kozotti porno film bevagasok jellemzik a Creamface �muveszetet�. Ha a mostani ketlabgepes fenysebessegu, uberhangzasu grindra izgulsz, akkor tartsd tavol magad a Creamfacetol, mert itt minimal 80-as evek vegi HC alapu, valodi grindcorral van dolgunk. Mi koze van a pornonak a grindhoz? Ezt ne tolem kerdezzetek, itt minden szam a perverz szexrol szol, akarcsak a borito, ami szinten alkalmas atlagemberek kiakasztasara. Old school grind rajongoknak kotelezo, kar, hogy ilyen limitalt szeriaban keszult a lemez es mar nem kaphato. Contact: -Mirgilus- 8/10


Creamface/Misogynist Pussyslasher - Split CD

Ezt nevezem valodi split kiadvanynak, lassuk, hogy miert. Az elso 9 notat a finn Creamface jegyzi valodi old school grindcore akarcsak a debut korongnal, ahogy Aspa nevezi 100% porno grind. A zaro "Throat Romance"-ban meg akkora dallamos szolo van, hogy hihetetlen. A szinten finn Misogynist Pussyslasher 5 notaval szerepel a spliten es hiaba jok a temaik, a dobgepnek koszonhetoen a vegeredmeny nagyon halvany. Ilyen zenet nem lehet dobgeppel jatszani, egyszeruen nincs benne elet, azonnal tessek keriteni egy dobost. A lemez utolso 9 notaja az abszolut csemege hiszen itt a 2 banda egyesul, azaz Mikko dobol es a MP tagjai meg kezelik a huros hangszereket, a vokalokat kozosen nyomjak. Erre az alkalmi csoportosulasra felvettek a Misogynist Creamer nevet. Nagyon utos grindcore darabok szulettek ebbol a kozos produkciobol, old school grinderek biztosan maguk ala fognak piszkitani. Megjelent 300 kezzel sorszamozott peldanyban, egy olyan boritoba csomagolva, amit nem hiszem, hogy kitennenek a lemezboltok polcaira. Contact: -Mirgilus- 8/10


Berserk - Return Of The Ancient Laws

A Berserk talan a leghiresebb spanyol black metal banda, a nem eppen nepes spanyol black metal undergroundbol. Eddig 2 lemezt jelentettek meg (�from the Celtiberian Woods, Rites Of Supremacy), mindkettot az Oaken Shield egisze alatt. A Return Of The Ancient Laws a banda elso demoja, amit az iden a kiado megjelentetett CD-n is 4 koncerten rogzitett notaval kiegeszitve. A lemezeik tobbnyire rendben vannak, a demojukat nem ismertem, szerintem nem volt indokolt CD-n is megjelentetni, mert meg elegge kiforratlan volt a banda stilusa akkoriban. A koncertnotak is hasonloan szolnak, mint a demos notak, elnek a gyanuval, hogy ezeket is utolag megpiszkaltak a studioban. Az utolso nota a Burzum Lost Wisdom notajanak az atirata, nem rossz, de sajnos az eredeti tetel sajatos hangulatat csak reszben sikerult visszaadni. Contact: -Mirgilus- 7.5/10


V/A - Crushing The Holy Trinity 3CD/ 3LP

4 hosszu eve keszul ez a nemmindennapi valogatas, ami a korai terveknek megfeleloen csak bakeliten jelent volna meg, szerencsere kijott CD-n is, azert orulok ennek, mert egy olyan ritka esettel van dolgunk, amikor a CDes valtozat jobban nez ki, mint a bakelites. Tulajdonkeppen ez nem egy valogatas, hanem egy 3 split lemezt egybegyujto specialis diszdobozban megjelent kiadvany 6 bandaval. Az osszes banda specialis, csak erre a kiadvanyra szant notaval/notakkal szerepel, vegyuk sorjaba. A Father nevre keresztelt lemez elso bandaja a jelenlegi Black Metal underground leginnovativabb es legjobb bandaja a Deathspell Omega. A Diabolus Absconditus egy elkepesztoen komplex notafolyam rengeteg akusztikus kiallassal a Si Monumentum�/Kenose lemezek vonalan. Szovegileg Georges Bataille a �gonosz metafizikusa� is hatott Hasjarl-ra a szovegek megirasakor, kolosszalis munka! 10/10
A lemez masik bandaja Mikko Aspa funeral doom projektje a Stabat Mater. Az Above Him nota mar rajta volt a Promo 2004 nevezetu kiadvanyon, de azt ugysem lehetett beszerezni. A Stabat Maternek eddig csak demoi es split kiadvanyai jelentek meg, mindegyik zsenialis foleg a Worshippel kozos split LP. Fajdalmas, megsemmisito funeral doom, a SM egyike a mufaj legnagyobb bandainak! 10/10
A Son lemez egyik legnagyobb kedvencemmel indul a finn Musta Surmaval. 3 evet kellett varni, hogy ismet uj zenevel jelntkezzenek es nem kellett csalodnom, hiszen az itt hallhato 4 nota a jol bevallt egyeni MS stilusban fogant, tovabbra is finnul nyomjak, ezert nem tudom, hogy mi lehet a szovegek hattere, de a zene hamisitatlan finn Black Metal, ugy hogy egybol fellehet ismerni egyeni hangzasukat, dalaikat. Mikor lesz mar vegre nagylemez? 10/10
A lemez masik csapata, az egyszemelyes Clandestine Blaze, 3 exkluziv notaval. A Destroyer Of Nations es a Trophy lassu black metal kovuletek, a jol bevallt CB stilusban. A Behind The Faith viszont rombol, mindenen atmegy, gyors nota, mindharom tetel jo szovegekkel rendelkezik, mindenfele meglepetes nelkul, annak aki ismeri a CB muveszetet. 9/10
A Holy Spirit lemez egy eddig szamomra ismeretlen es kimondhatatlan nevu bandaval indul, ok a lengyel Mgla, az-az magyarul a fagy. A Power And Will egy 4 reszre bontott szovegileg koncepcionalis nota, 2003-ban demo kazettan mar megjelent, ugy tudom. A zene szintiszta Black Metal korai Darkthrone stilusban, viszont nagyon jol osszerakva, jo ritmusvaltasokkal, nem tul eredeti, viszont annal lenduletesebb. A banda agya az a Mikolaj Zentara, akit ismerhetunk szinten lengyel Kriegmachine zenekarbol, vagy onnet is, hogy o csinalja a Harvester Records nevezetu underground kazetta kiadot. Erdemes figyelni a bandara. 7/10
A kiadvany utolso csapata a finn Exordium, akik szinten mar evek ota igergetik az uj notakat. Ahhoz kepest, hogy 1996-ban alakultak, nem egy termekeny banda az Exordium, hiszen eddig mindossze egy MCD-t es ezt a 3 notat hoztak ossze. Egy nagyon hangulatos introval kezdenek, aztan, kezdetet veszi az exordiumi meszarlas. Uj enekese van a bandanak, viszont a szovegeik most is nagyon jok, akarcsak a MLP-nel. Az Unevangel egy kituno black metal nota, ilyet csak a legnagyobbak tudnak irni. 8.5/10
Otletes kiadvany, egysegesen jo bandakkal, kituno csomagolasban! -Mirgilus-


The Eternal - Sleep Of Reason

Az elso The Eternal korongot rendesen lehuztam tavaly, ez annak is betudhato volt, hogy nem a kello hangulatban kapott el es az is kozrejatszott, hogy azert egyaltalan nem volt eros az a lemez. Azota azert azzal is megbaratkoztam, beismerem, hogy vannak rajta jo momentumok, viszont ez az uj lemez sokkal jobb. A tavalyi Europa turne jol osszerazta az ausztral sracokat es egy nagyon eros es egyseges lemezzel jelentkeztek. Megmaradt a melankolikus dark/doomos vonal is, viszont sok huzos es verbeli rockos (a szo eredeti ertelmeben) notat is irtak. Ha a Paradise Lost nem buzult volna el, akkor a Draconian Times/One Second utan ilyen lemezeket csinaltak volna. Nem vagyok a billentyus hangszer nagy baratja a metal mufajon belul, viszont itt a fiuk nagyon ugyesen adagoljak es csak ott ahol igazan kell, ezzel is emelve a hangulatot. Vannak jol megirt dark rock himnuszok (Everlasting, A Dream�s End), sulyos tetelek (Beneath The Soil, Weight Of Empathy) sot meg egy lebegos, 70-es evek hangulatat idezo darabot is irtak The Dying Light cimmel. A hangzasert az eszt gitarmagus Endel Rivers felelt, panaszra nincs is okom, a masterizalast a Finnvoxban keszitettek, sot meg egy nagyon katatonias boritot is festett Travis Smith, akit gondolom, hogy nem kell bemutatnom. -Mirgilus- 8/10


An - Revelation I: World Minus Population

A finn An egy �all star� csapat hiszen a tagsagot olyan fazonok erositik, akik mar bizonyitottak a black metal undergroundban. Az Unhola 2 oszlopos tagja Korpse es Margoath mellett ex Annihilatus, Demigod, Torture Killer tagok is reszt vettek a produkcioban. Az An egy erdekes, mondhatni, hogy nagyon furcsa zenet jatszik, a jellegzetes finn black metal talalkozik dark ambient atkotesekkel, nemi elektronikaval, sot meg nemi death metallal is. Solution cimmel minden idok egyik legjobb introjat pakoltak fel a lemezre. A szovegek elidegenedesrol, mizantropiarol es az emberiseg iranyaba erzett gyuloletrol szolnak (Let there be ebola frost). A metalos notaik a nagy kedvencemet az Annihilatust juttattak eszembe, szoval jo kis lemez az An debutalo korongja. -Mirgilus- 8/10


Der Stürmer - A Banner Greater Than Death

1923 es 1945 kozott Nemetorszagban volt egy ujsag, amit a kesobb martirra valt Julius Streicher szerkesztett. Az ujsag neve Der Sturmer volt es az akkori idok legnagyobb zsidoellenes propaganda kiadvanya volt. Gondolom, hogy aki egy kicsit tajekozodott az extreme underground zenei eletben, az mar valamilyen formaban talalkozott a gorog Der Sturmer nevevel (ha zenejevel nem is). A trio 1998-ban kezdte a tevekenyseget es azota szamos demot, kislemezt es split kiadvanyt jelentett meg. 2001-ben jelent meg a banda elso nagylemeze The Blood Calls for W.A.R. cimmel. 4 ev utan itt van a masodik nagylemez, aminek eleg ha ranezunk a boritojara, maris tudjuk, hogy mirol is van szo. Velemenyem szerint az NS Black Metal egy abszurd hulyeseg, ha valami Black Metal, akkor nem lehet NS es ez forditva is igaz, vagy tetszik ez az uraknak, vagy sem, de ez ettol meg igy van. Mivel Commando Wolf (a banda egyik enekese) a szovegeket nem mellekelte a promo CD-hez, ezert az ideologiarol nem tudok bovebben nyilatkozni, ismerve korabbi kiadvanyaikat es olvasva az ujabb szamcimeket, gondolom, hogy nagy valtozas nincs az ideologiaban. A zenevel semmi gond, ez az eddigi legerosebb kiadvanyuk, jo hangzas, pattogo ritmusokon alapulo blackes metal, metalcore, acsarkodo, nehol HCes vokalokkal. Egyaltalan nem hasonlitanak a gorog honfitarsak zeneire, inkabb erzek rokonsagot finn bandakkal. Rengeteg filmes bevagas szinesiti a notak kozti atmenetet, az egyik legviccessebb az utolso Adolf Der Grosse nota elott figyelheto meg, ahol egy angol nyelvu filmbol van reszlet es Hitler & co. angolul beszelnek. Mellesleg ez az egyik legjobb nota a lemezen, zeneileg. Nem hosszu a lemez, de legalabb nincs uresjarat, zeneileg abszolut az atlag felett allnak. Contact: -Mirgilus- 7/10


Desaster - Angelwhore

3 ev utan ismet uj Desaster lemez, immaron mar a neves Metal Blade kiado gondozasaban. Ezzel a mondattal azt hiszem, hogy minden ujdonsagot elarultam a bandaval kapcsolatosan, hiszen ami a lenyeg, maradt a regi jol bevallt Desaster fele �teutonic steel� a Divine Blasphemies vonalan. A koblenzi Toxomusic Studioban (hol mashol?) rogzitett lemez a regi Desaster fanoknak semmilyen meglepetest nem fog okozni, ez kerem egy ujabb Desaster fele metal notacsokor a banda old school beallitottsagu hiveinek. Kivancsi vagyok, hogy szelesebb korokben elismerik-e majd a zenejuket, hiszen egyaltalan nem modositottak az eddigi stilusukon, a lemez felepitese hasonlo az elozo lemezehez, egyedul a boritoja nem tetszik. A Desaster mindig is hires volt a nagyon igenyes boritoirol (pl. a Tyrants uber boritoja), viszont ez az uj borito nagyon szar. BANG OR BE BANGED!! -Mirgilus- 9/10


Forgotten Tomb - Songs To Leave re-release

A FT debutalo nagylemeze 2002-ben jelent meg a hirhedt Selbstmord Services kiadonal, aminek a vezetoje a szinten hirhedt Shining fonok Kvarforth volt. A kiado mar nem letezik, ezert a banda uj kiadoja ugy gondolta, hogy ujra piacra dobja a banda klasszikussa valt elso nagylemezet. Kisse valtozott a design az elso kiadashoz kepest, sot, hogy azok a regi rajongok is, akiknek megvan az elso szeria (mint pl. nekem is) vegyek meg ezt is, feltettek egy abbol a korszakbol szarmazo notat bonuszkent (Desolated Funeral). A zenerol nem akarok sok mindent leirni, hiszen tenyleg egy kivalo albummal van dolgunk, aki birja a Dance Of December Souls/Brave Murder Day korszakos Katatoniat, Shiningot es a Doloriant, az nyugodtan szerezze be a Songs To Leavet, mert biztosan nagyon sokat fogja hallgatni. Teny, hogy nem teljesen eredeti a zene, sot az Entombed By Winter notaban meg egy Dolorian nyulas is van, de a hangulata a lemeznek az paratlan, ongyilkossagra hajlamos szemelyek csak ovatosan kiserletezgessenek vele! Contact: -Mirgilus- 9/10


Himinbjorg - Europa

5. nagylemezet keszitette el iden a francia pagan metal egyik jeles kepviseloje az 1996-ban alakult Himinbjorg. Tulajdonkeppen szolobandanak is tekinteheto a Himinbjorg, hiszen az osszes notat a zenekaralapito, egyeduli ostag Zahaah jegyzi, egy dalt kiveve. A 2002-ben megjelent Haunted Shores lemezrol anno irtam is egy nagyon pozitiv kritikat, ez annak volt betudhato, hogy azt a lemezuket tartom a legjobbnak, viszont ketsegtelen, hogy az Europa is nagyon erosre sikeredett. A Himinbjorgnak szerintem egy nagy hibaja van es ez a hangzasban keresendo. Nagyon szintetikusan szolnak, nincs meg az a kello ero, koszossag, mint ami annyira jellemzi a balti pogany bandakat, vagy akar a skandinavokat. Nem egy konnyu hallgatnivalo az Europa, de megeri a raszant idot, mert komoly mondanivaloval bir, erdemes attanulmanyozni a nagyon izlesesen osszeallitott szovegkonyvet is. Heroikus dallamok, kozeptempos menetelesek, lenduletes temak, jo szolok es intelligens szovegek jellemzik az 5. Himinbjorg nagylemezt. -Mirgilus- 7.5/10


Blodsrit - Helveteshymner

Ha jol szamolom, akkor a Helveteshymner a 3. nagylemeze a sved Blodsritnek. A kiado szerint ez a legsikeresebb, az elso szeria el is fogyott, kritikam targyat kepezo lemez mar az ujrakiadott szeriabol valo, amit egy bonusznotaval is megtoldottak. A Blodsrit tipikusan az a banda, amelyiknek ha megnezed a zenekari kepet, mar tudod is, hogy mire szamithatsz. A 3 tagu brigad egy az egyebn ugy nezki, mintha egy Dark Funeral hasonmas verseny nyertese lenne, ennek fuggvenyeben a zene is a szinten honfitars anyagaira hajaz. Gyors sikalas, karogas, szelvesz tempok, nemi kiallassal, eredetiseg semmi. Minden ketseget kizaroan a bonusz nota a legjobb a Praise Suicide. A Candlemass klasszikus Solitude notajat is eldorgik, a Blodsrit fele valtozat nemmas mint az eredeti meggyalazasa! A lemezt a Soundlab Studioban rogzitettek, Mieszko Talarczyk (R.I.P.) volt a producer. Contact: -Mirgilus- 6.5/10


Crystalium - Diktat Omega

Az infolap szerint �kultikus francia black metal� bandaval van dolgom. Ha attol kultikusak, hogy jovore lesznek 10 evesek, vagy attol, hogy a kutya sem hallott roluk, akkor biztosan igaza van a kiadonak, en inkabb egy ujabb Adipocere poenkent ertelmeztem ezt a definiciot. Amit ezek a fura nevu fazonok nyujtanak ezen a 3. nagylemezukon arra csak azt tudom mondani, hogy erdekes, viszont van egy par fenntartasom az albummal kapcsolatosan. Jok a temaik, jo notakat is irtak, viszont a dobgepnek koszonhetoen (mert gyanitom, hogy ezt a szintetikus hangzast ennek tudhatjuk be) nagyon leromlik az osszkep. Ha a tempobol is egy kicsit visszavettek volna, akkor is lelkesebb lennek. A szovegeik viszont nagyon erdekesek, a CD bookletje is nagyon latvanyos, kar, hogy a zene nem eri el ezt a szintet. Contact: -Mirgilus- 6/10


Torturium - Misanthropic Angels Burning Winds

A Torturium egy uj finn Black Metal banda es az eletrehivoja nemmas, mint a Satanic Warmaster volt gitarosa War Torech, tulajdonkeppen egyszemelyes bandarol van szo, hiszen minden hangszert War Torech kezel, o irta a zenet es a szovegeket is. Akik csalodtak az ujabb Satanic Warmaster kiadvanyokban (foleg a 2-es Opferblut lemezben) azok azonnal szerezzek be a Torturium bemutatkozo lemezet, hiszen War Torech a Strength & Honour vonalat viszit tovabb, nemi epikus toltettel megfuszerezve. Acsarkodo, visitozo vokaljat azert szokni kell, viszont a lemez kivalo, erdemes belemelyulni. Mindosze 4 szam van a lemezen, de ezek jatekideje nagyon hosszu. A lemez abszolut csucspontja a Suicide Command cimu nota, jol eltalalt szoveggel, kar, hogy a tobbi nota szoveget nem nyomtattak a boritoba� -Mirgilus- 8.5/10


Hirpus - Ianuaria

A Hirpus az osi olasz, latin nyelvben farkast jelent, a Hirpus nevet vettek fel azok a harocosok is akik az osi idokben a Soratte hegysegben eltek es misztikus tevekenyseget folytattak harcias elfoglaltsagaik mellett. Az olasz black metal trio is azert valasztotta zenekarnevnek, mert kotodik a misztikumhoz, a harchoz, az osi olasz verhez es a lelki gyokereikhez. Gyors black metalban erdekeltek a fiuk, a ket alapito tag Marco es Daniele mas bandakbol is ismeros lehet, mint pl az Apud Inferos vagy a Mors Summa. Mivel tobb mint 3 evet vartak, hogy vegre kiadhassak az elso nagylemezuket, nagyon sok notajuk gyult ossze es ezert a Ianuaria tobb mint egy oranyi tomeny black metalt rejt, amiben eleg keves a kapaszkodo. Elonyosebb lett volna 2 reszre bontani, mert ez igy egyszerre tul hosszu, sot meg egy Absurd feldolgozast is raraktak a lemezre (Deep Dark Forest). Egy-ket notaban hatterben meghuzodo szinti szonyeg is van, erdekesse teve a tobbnyire szelvesz tempot. Szovegeik nem az atlagos BM frazisok, filozofikus melysegekbol kozelitenek meg orokos kerdeseket a letezesrol, osi verrol, stb, erdemes idot szanni az attanulmanyozasukra. Szemelyes kedvencem ugy zeneileg, mint szovegileg a Death Judgement To Modernity. Contact: -Mirgilus- 7.5/10


Hate Forest - Sorrow

Ha az infomacioim nem tevesek, akkor a Sorrow az utolso Hate Forest lemez. A jelenkor egyik legjobb es ketsegtelenul legtitokzatosabb black metal bandaja befejezi tevekenyseget es bucsuzik attol a black metal undergroundtol, amelyikhez lenyegeben sohasem tartozott, hiszen interjut sohasem adtak, tagsagukat is homaly fedi, ok vegig kitartottak az elkepzeleseik mellett, nelkuluk lenyegesen szegenyebb lesz az extrem underground zenei elet. A tavalyi zsenialis Battlefields lemez utan nem szamitottam arra, hogy palyajuk legzordabb, legbaratsagtalanabb lemezet keszitik el, de ramcafoltak. A Sorrow szinte az elejetol a vegeig szelvesz tempoban szaguld, egyszeru, monoton ritmusok altal szolgaltatott alapokra. Hasonlo az elkepzeles mint az Ildjarn Strength & Anger, Forest Poetry lemezeinel, az egesz lemez egy teljes egysegbe olvadva szaguld vegig a hallgaton, viszont minel tobbet hallgatod, annal inkabb rabjava leszel. A jo rogzitesnek es keveresnek koszonhetoen meg a szelvesz tempoknal is, nemcsak a kimert, militans meneteleseknel (Fog) lehet hallani a basszusgitart. Kolosszalis alkotas! -Mirgilus- 10/10


Salacious Gods - Piene

A holland Salacious Gods 1994-ben alakult Profanatica neven, de mivel mar letezett amerikaban egy ilyen banda , ezert nevet valtoztattak. Az elozo 2 lemezuket egyaltalan nem szeretem, a mivel melodikus, szintis black metalt eroltettek, ami nem igazan az en asztalom. Viszont az uj albumnal rendesen bekemenyitettek, kirugtak a szintist, bevettek meg egy gitarost es most mar ugy erzem, hogy kezdtek ralelni a helyes osvenyre. A 10 notas lemezen azert meg nem az osszes nota eri el a kello szintet, de pl. a nyito Knekelvoeste, Sarin Attack, vagy a Hexencult a jol sikerult kompoziciok koze tartoznak, sot az utobbiban meg egy jo thrash riff is feluti a fejet. Nem egy kihagyhatatlan lemez, olyan atlagosan szurke, mint a borito. -Mirgilus- 7/10


Skyforger - Semigalls Warchant

Vegre ezt is megertuk, hogy az elso Skyforger demo, ami tulajdonkeppen lemeznek indult, megjelent CD-n es e honap vegen megjelenik limitalt bakeliten is! 1997-ben amikor kijott sajat kiadasban a Semigalls Warchant az akkori Black Metal undergroundban vezeto lapnak szamito nemet Ablaze magazinban a honap demoja lett. Szerencsere az ujrakiadas nem csak abban merult ki, hogy egyszeruen az ujramaszterizalt anyagot CD-re preseltek, hanem megtoldtak meg egy 4 szamos Ep-vel is (Asinslauks). A 7 notas SW-rol nincs sok mit irhatnek, hiszen egy pagan metal klasszikussal van dolgunk, aki eddig nem hallotta volna, de nagyon birja a Skyforger muzsikajat (meg a hasonlo pogany metal bandakat), annak egyenesen kotelezo. A 4 szamos Asinslauks Ep nagyon illik a SW koncepciojaba, lenduletes verbeli pogany metal himnuszok, sot meg szovegileg is illeszkednek a SW koncepciojaba. A SW temaja a XIII. szazadban dulo balti ellenallas a kereszteny tamadasokkal szemben, az utolso pogany balti torzsek meseivel, hiedelmeivel atitatva. A borito, a szovegek es ami a legfontosabb, a zene is messze kiemelkedik a szurke masszabol, a pontszam nem is lehet kerdeses. -Mirgilus- 10/10


Masokismi - Häpeällinen Siveysoppi

Aki esetleg nem tudna, annak elarulom, hogy Finnorszagban szuletetett egy uj zenei stilus aminek az a neve hogy Black-Core, na most, hogy ez mit takar, azt mindenkinek maganak kell eldontenie, maradjunk annyiban, hogy a stilus eletrehivoja a Tuska, a masodikszamu banda pedig a szinten finn Masokismi. Ujabban a Masokismiben enekel az a Tuska nevezetu pofa, aki a vokalokert felelos a Tuskaban, szoval van atfedes a ket banda kozott rendesen. Akinek megvan a banda 2 korai Epj-e (Haudattu Kunnia, Raiskattuna), azok nagyjabol elkepzelhetik, hogy mit varhatnak az elso Masokismi nagylemeztol. Teny, hogy egy kicsit finomodtak az elso 2 Ep-hez kepest, zeneibbek lettek, de igy is mazoistanak kell lenni, hogy elvezhessuk a 17 szamos lemezt. Nem annyira lenduletesek es bevallom, hogy nem is annyira jok, mint a Tuska, de aki acsarkodo vokalokkal megtamogatott primitiv black metalra vagyik az erdemes probalkozzon a Masokismivel. Nemcsak a zene extrem, hanem a borito is meger egy miset, reg lattam ennyire vicces es kreten lemezboritot, de teny, hogy illik a koncepcioba. Nekem bejon amit csinalnak, de meg a legelvetemultebb black metalosok is csak ovatosan ismerkedjenek a Masokismivel, mert nem egy hetkoznapi muzsikat nyomnak az is biztos! Contact: -Mirgilus- 7/10


Sabbat - Live Resurrection

2000 szeptember 14-en volt egy legendas koncert Falkenbergben (Svedorszag), ahol fellepett a japan kult brigad a Sabbat kozosen olyan csapatokkal, mint a Pagan Rites, Unpure es az Urn. Kb 70 Sabbat orult elvezhette vegig a bulit, ami resze volt a Sabbat miniturnejanak az eszaki regioban. A Monster Nation kiadot uzemelteto Thomas ugy dontott, hogy CD-r valtozatban megjelenteti ezt a legendas koncertet, amit keverobol rogzitettek, tehat a hangzassal semi gond. Mivel a CD-r valtozatbol csak 10 peldany keszult, viszont nagyon elterjedt es sokan erdeklodtek, ezert a tavaly ismet megjelent a koncert egy nagyon impozans feher digipack valtozatban 4 bonusznotaval kiegeszitve, amit 2001-ben rogzitett a banda Takadanobaba Areaban megrendezett koncerten. Sabbat rajongoknak ennel tobb azt hiszem, hogy nem is kell, kihagyhatatlan lemez! -Mirgilus- 10/10


Torture Wheel - Crushed Under...

Nem neveznem a Crushed Under...-t uj lemeznek, ugyanis az amerikai brigadnak mar volt egy split CD-je (az Uncertainty Principle-el kozosen), amelyrol mind a 3 dal itt van ujra, ehhez hozzacsatoltak egy uj szamot es kb. ez az "uj" anyag. Bar ezuttal jobb a dalok hangzasa, nem hiszem, hogy ujravettek oket, hiszen ugyanaz maradt a dalok hossza es felepitese, igyhat valoszinuleg csak ujramasterizaltak az anyagot. Aki nem ismeri a Torture Wheel-t, az kepzeljen egy nagyon lassu, kimert tempokat es nyomaszto temakat tartalmazo sotet zenet, amely stilusban a funeral doom zenevel van legfobbkeppen rokonsagban. Nem mondhato a zenerol, hogy metal, mivel a riffek nagyon a hatterben szolnak (igy volt a split-en is) es csak szinesito jelleggel birnak, a fontosabb dallamokat pedig a szinti szolgaltatja. Ez alol kivetel a cimado tetel, itt markansabb szerephez jutnak a metal-os riffek. Ha nem is egy klasszikus anyag a Crushed Under..., erdekes ahogyan keverik a sotet ambient hatasokat a funeral doom-al. A Broken By The Wheel c. dal annyira sotet, mintha Badalamenti irta volna, de igaz ez barmelyik tetelre, hiszen egy kellemes pillanatot sem talalni dalokban, csupan 1-2 zongorahang enyhiti itt-ott nehany masodpercre a szenvedest. Egyszoval nehezen emesztheto anyagrol van szo, aki nincs benne a temaban, az nagyon fogja unni, pedig nem is rossz ez a CD, viszont nagyon sok hallgatast igenyel. -Robert Wheel- 7/10


My Shameful - ...Of Dust

Nehezen befogadhato depressziv doom metal-t jatszik a My Shameful. Nekem mar az 1. lemezuk (Of All The Wrong Things, 2003) sem nyerte el a tetszesemet, igy van ez most is, mivel az egesz zeneert felelos Sami Rautio ezuttal sem irt valami izgalmas dalokat. Persze a doom metal nem feltetlenul a valtozatossagrol szol, de ha nincsenek jo temaid, akkor hiaba az elkotelezettseg. A 6-8 perces dalok egyszeru doom/death riffekre epitkeznek, erre morogja ra Sami a mondanivalojat. Nehol szintitemak is felsejlenek, ezek valamivel jobban sikerultek, mint a riffek, de emlekezetesnek ezeket sem neveznem. A dobgep unalmasan szol, a riffek es a hatterben neha felsejlo harmoniak pedig igazan klisesek es beszelhetnek Sami vokalizalasarol is, de inkabb nem teszem...A szovegek atlagosak es a borito sem tul otletes. Lehet, hogy egyes nagyon elkotelezett doom/death hallgatoknak tetszeni fog, de szerintem ha nagyon true doom rajongo vagy, akkor inkabb kutass mas bandak utan az underground-ban, mert ez nagyon esemenytelen es unalmas lemez. Miert kellett ezt a bandat leszerzodetetni? -Robert Dust- 5/10


Thy Catafalque - Tuno Ido Tarlat

A magyar underground egyik legertekesebb formacioja a Thy Catafalque, a kritika targyat kepezo CD pedig mar a 3-ik lemezuk. A kezdeti idoket jellemzo nyers, de atmoszferikus black metal-bol egy egyeni hangzasu avantgarde-ba mozdult/fejlodott a zenekar. Komor gitarriffek, atmoszferikus-elszallos billentyus reszek, kozmoszbeli utazasokat idezo rideg hangulatok, egyszoval nehezen befogadhato avantgard zene a TC. Juhasz Janos es Katai Tamas ezeddig sem melloztek a furcsa zenei megoldasokat es a nem mindennapi dallamokat zenejukbol, viszont ezuttal vegleg elszakadtak a hagyomanyos dalszerkesztestol, u.h. a lemezt egy egeszkent kell felfogni, nem erdemes darabokra szedni, szamonkent hallgatni. Az esetleges kivetel ez alol a 4 es fel perces Zapor c. dal, amelynek effektezett gitarja a Fields Of The Nephilim/Land Of Charon munkassagat juttatta eszembe. A metal-os elemek hatterbe szorultak, helyet advan ezaltal az atmoszferikus reszeknek, a komolyzenei ertekkel felero zongorafutamoknak. Persze azert vannak itt riffek meg metal, foleg az olyan dalokban, mint a nyito, picit Arcturus-os Csillagkoho, az emlekezetes/fogos doom/death/black riffel rendelkezo, kozeptempos Heja-nasz az avaron, de emlithetnem a lemez legtechnikasabb tetelet, a progressziv izeket is felmutato Neath Waters-t. Tamas horges/karogasat Gezolits Nikoletta eneklese egesziti ki, enyhe folk-os izt adva azon reszeknek, ahol jelen van hangjaval, nehany helyen pedig hegedu is gazdagitja a hangzast. A 71 perces lemez tartalmazza az elozo lemez Paths Untrodden klipjet, illetve a Tide opulent ujravett verziojat mp3 formatumban. -Robert Sun- 9/10


Dissimulation - Prakeikimas

A "Trinity And Beyond" dokumentumfilm zenejevel kezdodik a masodik Dissimulation nagylemez. Mar a boritot vizsgalgatva ereztem, hogy valami valtozas tortent a bandaval, hiszen egy teljesen uj logo diszelgett a CD boriton. A kiado "blasphemous thrashing black metal"-nak definialja a banda stilusat, de ez nem tobb, mint kiadoi duma, hiszen, nem sok black metal van a "Prakeikimas" (Damnation) notaiban, tobbnyire thrash metal dominal, sot boven van regisulis heavy metal riffeles is. Az albumot nyito "As Jusu Prakeikimas" kezdo riffje nagyon jo, ez lehetett volna az egyik legjobb notajuk, ha a kovetkezo masodpercekben egy egeszen mas temaval ossze nem zavartak volna. Mig az elozo "Maras" lemezert tudtam rajongani, ez az uj egyaltalan nem tetszik, tobbnyire unalmas retro thrash riffekkel felszerelt notakat eroltetik es meg nincs is bennuk az a lendulet, ami jellemezte oket a debut korongnal. Felfoghatatlan szamomra, hogy 3 ev kihagyas utan egy ennyire szurke lemezzel jelentkeztek. Persze egybol fel lehet ismerni a Dissimulation stilusat, ahogy beteszem a CD-t a lejatszoba, sot az eddig is jelenlevo Venom hatas most is tetten erheto, de valahogy nincsenek jo notaik ezen a lemezen. Retro thrash metal hivoknek es Aura Noir rajongoknak lehet, hogy bejon majd a lemez, de en inkabb a "Maras"-t fogom feltenni, ha Dissimulation lemezt akarok majd hallgatni. -Mirgilus- 6.5/10


Non Opus Dei - Sem Al Diavol Va Porti Al Mal

Az 1997-ben alakult lengyel Non Opus Dei eddig szamomra teljesen ismeretlen banda volt. Mondjuk ez nem csak az en hibam, hiszen az osszes kiadvanyuk nagyon underground kiadoknal latott napvilagot es ezek a kiadok nem nagyon promotaltak a bandat. Nem vagyok egy nagy rajongoja a lengyel black metalnak, de amit a fiuk ezen a masodik nagylemezukon bemutatnak, az tobb, mint eredeti, semmi kozuk sincs a tobbi lengyel BM bandahoz, legalabbis zeneileg. Tagadhatatlan, hogy hatott rajuk a legendas cseh Root, de szerencsere, hogy a NOD a sajat utjat jarja. Tobbnyire a lassan hompolygo temakat favorizaljak, alig gyorsitanak be, zenejukben nagyon sok militans elem is felbukkan. A "Satan's Bard" cimu nota olyan, mintha a Swans "New Mind" notajat black metalositottak volna, szintiszta black metal menetelos himnusz. Mondanivalojukat lengyelul es angolul tolmacsoljak, Klimorh enekes/gitaros is inkabb katonasan kantal, mint karog. Zenejuket jol kitalalt ritmusokra epitik fel, tehat fontos szerep jut a ritmusszekcionak, Sarkueil basszustemait hallgatni nagy elvezet, akarcsak Alex dobolasat. Zenejuk szinesitesere meg egy Mark nevezetu fazont is csatasorba allitottak, aki hegedun es bouzoukin is jatszik, ezek a hangszerek fokent az utolso "Vexilla regis prodeunt inferni" notaban kapnak teret, ez a nota egy noise lemezen is megallna a helyet, bar kisse nehezen befogadhato. Szovegeik filozofikusan kozelitik meg a sotet oldalt, erdemes idot szanni rajuk. Remelem, hogy a hamarosan megjeleno 3. nagylemezukon tovabb folytatjak ezt a zenei vilagot es az uj kiadojuk (Pagan Records) komolyabban all a banda moge a promotalast illetoen. Contact: -Mirgilus- 9/10


Silva Nigra - Cerny Kult

Vegre elkeszult a cseh Silva Nigra masodik nagylemeze, ami nagyon erosre sikeredett. En eddig is birtam a Silva Nigra fele fekete femet, egyedul csak a nagyon gyenge hangzasukkal volt problemam, szerencsere ezt Ulvberth-ek is igy gondoltak es most egy eleg jol megdorreno koronggal jelentkeztek. Modosult az irany is egy keveset, hiszen az eddigi "unholy black metal" temakat hatterbe szoritottak a black'n'roll megoldasok. Nem tudom, hogy minek koszonheto ez a valtas, de nekem tetszenek ezek a black'n'roll notak is, bar tagadhatatlan, hogy eredetisegnek nem sok nyomat fedeztem fel a "Cerny Kult" lemezen. A lemez vegen meg a Carpathian Forest "Carpathian Forest" notajat is elnyomjak hibatlanul. Jo szokasukhoz hiven a szovegek angol forditasait most is melloztek, tehat ezekrol nem tudok mit nyilatkozni, de ugy sejtem, hogy a "Cerny Kult" egy konceptlemez. Contact: -Mirgilus- 8/10


Todtgelichter - Was bleibt...

A Todtgelichter egy fital nemet Black Metal banda es a "Was bleibt..." az elso nagylemezuk. 2003-ban volt egy demojuk "Fluch/Sog In Den Wahnsinn" cimmel, ami a maga 41 percevel felert egy lemezzel. Elsore nem nagyon tetszett a banda zeneje, ugy elhallgattam oket hatterzenenek, de valahogy nem tudtam megbaratkozni a muzsikajukkal. Aztan egyre tobbet hallgattam es kezdett tetszeni, nem mondom, hogy ok a legjobb BM csapat Nemetorszagbol, kozelrol sem, viszont igeretes bandanak tunik a Todtgelichter. Nargaroth, Arckanum es Abyssic Hate fanok nyugodtan probaljak ki a "Was bleibt..." lemezt, mert szerintem biztosan tetszene ez a fajta depressziv black metal, rengeteg melankoliaval es nemi folk hatassal fuszerezve. Az "Erinnerungen eines Wolfes" nota vegen meg egy nagyon eltalalt zongoras resz is van. A lemez tobb mint 53 perc, nem egy konnyen befogadhato muzsikat rejt, viszont erdemes belemelyedni. A vokal kozel all a Burzum lemezeken hallott megoldasokhoz, a lemez hangzasa meg nagyon kozeli rokonsagban van a Nargaroth fele sound-al. Tobbnyire lassan hompolygo dalfolyamokat reszesitik elonyben, amiket megszakitanak gyors zuzasokkal, kimert tempokkal es az akusztikus megoldasoktol sem riadnak vissza. Igeretes banda, aki teheti nezze meg oket az idei "Under The Black Sun" fesztivalon. Contact: -Mirgilus- 8.5/10


Symphony Of Symbols - Fall Of Enigma

A SOS egy hodmezovasarhelyi szextett es mindenfele elozetes demo, promo kiadasa nelkul egybol egy teljes nagylemezzel jelentkeztek, amit gyari CD-n jelentettek meg. Azon el lehet vitatkozni, hogy tulzas-e vagy sem egybol egy CD-vel inditani, de szerintem miert ne, ha egy bandaban haton vannak es meg sikerul valamilyen szponzort is talalni, akkor nem is annyira bonyolult a dolog. A zene mindenkeppen indokolja a profi megjelentetest, de ettol fuggetlenul en ezt a "Fall Of Enigma" lemezt inkabb neveznem demonak, ugyanis a hangzas elegge gyerekcipoben jar. A zenebe nem nagyon lehet belekotni, hiszen a fiuk egy nagyon komplex megkozelitesbol nyomjak a durvabb metal agazatok egyveleget. A zeneszek felkeszultsege amulatba ejto, egyedul en Bajusz Peter vokaljaival nem vagyok kibekulve, bizonyos helyeken egyaltalan nem passzol a hangja az adott temahoz. Itt jegyzem meg, hogy o mar nem tagja a zenekarnak, az uj enekes szinten Peter, de o Csontos. A "Fall Of Enigma" egy koncept album, viszont szovegek hianyaban meg sejtesem sincs, hogy mirol szolhat a tortenet, de a boritot vizsgalgatva biztosan erdekes lehet... A lemez a maga 66 percevel nem egy konnyen emesztheto fozet, a hangzas sem konnyiti meg a dolgunkat, arrol nem is beszelve, hogy a szovegek hianyaban csak a zenere hivatkozhatom, viszont tobbszori hallgatas utan kezdenek kibontakozni a temak es bar szinte az osszes nota tul van a 10 perc jatekidon, nem tunik unalmasnak. Nekem a zuzosabb, tempovaltasokban bovelkedo "Shadow" a legnagyobb kedvencem, viszont a lemez legosszetettebb es leggrandiozusabb szerzemenye a tobb, mint 13 perces "Labyrinth". Ha ezek a fiatalok igy elsore egy ilyen komoly lemezzel alltak elo, vajon milyen lehet majd a kovetkezo? En mar kivancsian varom a folytatast es remelem, hogy a kovetkezo korongot mar egy kiado fogja megjelentetni! Contact: / -Mirgilus- 8.5/10


Metsatöll - Hiiekoda

A Metsatoll zenei karrierje egy latvanyos klippel, a Hundi Loomine-ra keszult videoval indult el, amire sokan felkaptak a fejuket (a klip letoltheto a banda honlapjarol is), majd a tavalyi ev vegen jelent meg a banda debut lemeze a Hiiekoda. A lemez elkepeszto sikereket aratott Esztorszagban, az elso heten tobb mint 1000 darabot adtak el belole, sot 2005 elejen az eszt Grammy-t is megkaptak a fiuk. Gondolom, hogy egy ilyen hosszu bevezeto utan kivancsi vagy, hogy milyen zenet is nyomhat a Metsatöll? A fiuk tradicionalis eszt nepdalokat jatszanak metal kontosbe bujtatva, rengeteg nepi hangszert megszolaltatva. Nem annyira metalosak, mint a honfitars Loits, vagy a szomszed balti bandak, mint az Obtest vagy a Skyforger, viszont eroben es lenduletben nem szegenykedik a Hiiekoda. A lemez 67 perces es 18 notat rejt, viszont egy perc uresjarat sincs a CD-n, szinte hihetetlen, de az osszes nota kivalo. Szintiszta folk notaktol (Merimees menneb merele - ez akar a Skyforger Swords Song lemezen is rajta lehetne) a metalos dongetesekig (Hunda suda sees, Alle-aa, stb) minden megtalalhato a lemezen. Van egy olyan nota is, ami akar egy kocsmai dorbezolason lett volna rogziteve (Velekeseq noorokosog). Termeszetesen esztul enekelnek es a szovegeik is a nepuk tortenelmebol, osi hiedelem vilagabol merit. Mig a honfitars Loits szakterulete a 2. Vilaghaboru, addig Markusek ennel joval regebbre astak vissza. Minden egyes dalhoz van egy rovid angol leiras, kar, hogy a dalok szovegei nincsen leforditva. Nem is boncolgatom tovabb a lemezt, mert a Hiiekoda az elejetol a vegeig mestermunka, nem mindennap szuletik ilyen alkotas. Amikor megkaptam a CD-t, csak napokig ezt hallgattam es mar vagy hallottam 50-szer, meg most sem untam meg. Ha birod a mar fennt is emlegetett bandakat, akkor probald meg beszerezni a Metsatöll lemezeit, mert megeri, bar a beszerzese okozhat nemi fejtorest, mivel a Nailboard/Hyper.Records lehet, hogy vezeto kiado Esztorszagban, viszont nem nagyon van europai terjesztesuk. Contact: -Mirgilus- 10/10


Sabaton - Primo Victoria

A Hammerfall Glory To The Brave lemezevel elindult true metal trendet nem nagyon kovettem, egy-ket lemezt kiveve (pl. a Zonata kivalo debut lemeze), sot mar nagyon idegesitett a sok sarkanyolo, kardos, pozer almetalosok nyomulasa, ezert kisse csovaltam a fejem, amikor eloszor kezbe vettem a sved Sabaton masodik nagylemezet (ami hivatalosan az elso, mivel a debut korongot gondozo olasz ceg meg nem adta ki a Metalizer cimu elso lemezuket), viszont ahogy beraktam a lejatszoba tudtam, hogy uj heavy metal kedvencet fogok udvozolni. 2005 legjobb metal himnuszaval, (ez nem tulzas!) a cimadoval indul ez koncept lemez. Olyan ez a Primo Victoria nota, mintha valamilyen Under Joly Roger korszakos Running Wild menetelos nota 2005-os hangzassal megtamogatva. A lemez koncepcioja a 2. Vilaghaboru tortenesei kore fonodik, pl a cimado a Normandia-i partraszallasrol szol. A 42 perces lemezre 9 notat pakoltak fel es mind a 9 nota kivalo alkotas. Van huzos metal himnusz (Primo Victoria), kozeptempos dongetes (Panzer Battalion), katonasan menetelo (Wolphpack), de akad gyors, galoppolo nota is (Into The Fire). Szemelyes kedvencem a cimado mellett a Sztalingrad-i csatat megenekelo Stalingrad, koncerten nagyokat lehetne ra bologatni az hetszentseg. A lemez egy kozonseg enekeltetos notaval a Metal Machines-el vegzodik. Az enekes srac tobbnyire melyen enekel, hangjanak van egy nagyon egyeni ize es ereje, nem a megszokott true metalos nyivakolas. Summa summarum: kivalo lemez, komoly szovegek, hibatlan borito. Zaraskent meg annyit, hogy a Sabaton Primo Victoria lemeze csipobol alazza a Hammerfall/Rhapsody fele bandak lemezeit, ha nem hiszed, probald ki! Contact: -Mirgilus- 8.5/10


Eternal Oath - Wither

Az EO 1991-ben alakult Svedorszagban es tagjuk kozott van tobbek kozott az a Peter Nagy is, aki a Mörk Gryning-ot is alapitotta. A fiuk a jol bevalt es mondhatjuk nyugodtan, hogy kisse mar faraszto sved dallamos death metalt jatszak. Egy-ket korai kiadvanyukat birtoklom, de azokon sokkal kemenyebb volt a banda, mostanra atmentek death rockba, rengeteg modern metal hatassal. Erdekesseg a billentyus hangszer hasznalata, gotikus temakban sem szukolkodik a Wither. Dark Tranquillity, In Flames rajongoknak biztosan fog tetszeni a lemez. Jo notakat irtak nem vitas, Joni "Gösta" Mäensivu dallamos eneke is rendben van, de sajnos az egesz lemez olyan kiszamithato, beteszed es mar vagy a 7. notanal veszed csak eszre, hogy meg mindig az Eternal Oath porog. Ha a Draconian Times utan nem valtott volna stilust a Paradise Lost, akkor kb. egy ilyen lemezt adtak volna ki. Egy kocsmaban/klubban 2 sor kozott szivesen elhallgatnam a Withert mikozben dumalnek a haverokkal... Contact: -Mirgilus- 6.5/10


Maze Of Torment - Hammers Of Mayhem

Nem egy szerencses brigad az iden megalakulasanak 13. evet unneplo sved Maze Of Torment, hiszen mar ketszer is nevet kellett valtoztassanak jogi szarsagok miatt, eddig az elozo 4 lemezuk kiadasa csuszott vagy fel evet, aztan meg becsodoltek rendre a kiadok, viszont kitartasuk az mindenkeppen elismeresre melto. Az elso lemezuket (The Force), meg a legendas Unisound-ban rogzitettek 1996-ban. Az ezutan kovetkezo kettes korong (Faster Desaster) utan mar nem nagyon kovettem a banda tevekenyseget, hiszen elegge atlagos death metalt nyomattak akkoriban. Az 5.nagylemez a Hammers Of Mayhem kellemes meglepetessel szolgalt, hiszen lenyegesen otletesebb es jobb, mint az altalam ismert 2 korong, mondjuk egy tobb mint 10 eves bandatol ez azert mar elvarhato. Ez az uj lemezuk joval thrash metalosabb, mint az elozoek es sokkal old schoolabb a megszolalas is. Nem tesznek hozza semmi ujat az emlitett ket mufajhoz, viszont nagyon jo notakat irtak most, van bennuk lendulet, ero, hallatszik, hogy mar evek ota nyuvik a hangszereiket. Az olyan notakra, mnit a Face Of Evil, Hammers Of Mayhem, Dead Cold Blood nagyokat lehet bangerolni a hangfalak elott, egy-ket sorrel a kezben. Old school death/thrash fanoknak erdemes beszerezni a lemezt, mert biztosan fog okozni egy-ket kellemes percet, szerencsere mentes mindenfele retro feelingtol. A lemez vegen meg a Venom klasszikus, rengeteg banda altal mar feldolgozott, In League With Satan notajat is elnyomjak. Contact: -Mirgilus- 7.5/10


Elvira Madigan - Angelis Deamonae

Az elozo EM lemezt nem igazan dicsertem meg, de hat most is fenn tartom a velemenyemet, hogy nem volt egy igazan eros lemez a debutalo korong. Marcus H. Madigan gondolt egyet es keszitett egy feldolgozas lemezt es nem tagadom, hogy ezt a CD-t szivesebben hallgatom, mint az elozot. Szeretem a feldolgozasokat, de csak akkor ha nem szolgai atiratokrol van szo, hanem tenylegesen atdolgozasokrol. Szerencsere Mr.Madigan is igy gondolta ezt es a vegeredmeny tobb mint erdekes. Az elso nota egy japan Playstation nota atirata, amit egy Y. Mitsuda nevezetu pofa jegyez, az eredetit nem ismerem, ezert nem tudom osszehasonlitani, de kezdesnek megjarja. Ezutan jon Tori Amostol az Iieee dal, amit annyira atmetalositott Marcus, hogy meg maga Tori sem ismerne ra, de szerintem biztosan elvezne, mert ugyebar o meg a Slayer Raining Bloodjat gyurta at ugy, hogy meg Slayerek is vakartak a fejuket. A 3. nota a Scorpions Alien Nation cimu notaja, rendesen be van kemenyitve. Ezt koveti egy tradicionalis sved nepdal az Under Norrskenet, egyik legjobb dal a lemezen. Mivel a Final Fantasy jatekot nem ismerem, nem tudom eldonteni, hogy az At Zanarkand atdolgozas mennyire sikerult jol, viszont az ezutan kovetkezo Jacob's Ladder film betetdalat, amit eredetileg J.M. Jarre jegyez, jol nyomja Marcus, de nem sokat tudott hozzatenni a dalhoz. Ezutan kovetkezik a lemez igazi csemegeje egy 4 notabol allo koncept dalcsokor, amit eredetileg Chris DeBurgh nevehez fuzodik. Chris DeBurgh a metalosok elott ismeretlen figura, hiszen o a lightosabb rocknotak nagy mestere, a tole feldolgozott 4 dal a lemez legkivalobb tetelei, a hangszerelesuk is erdekes, bar a Spanish Train nem lett annyira grandiozus, mint az eredeti, ahol egy klasszikus nagyzenekar is jatszik Chris mellett. A lemez egy Y. Mitsuda atirattal zarul, ezzel jol keretbe foglalva az Angelis Seamonae lemezt. Termeszetesen van meg hova fejlodnie Marcusnak, a magas pontszamot megelolegezem neki, mivel az otlet az kivalo, remelem, hogy a kovetkezo sorlemezen is tartja ezt a szintet. -Mirgilus- 8/10


8th Sin - Sinners Inc.

Az 8th Sin egy 8 eve letezo projekt, de csak mostanra sikerult kiadniuk az elso lemezuket. Szemely szerint nagyon vartam ezt a lemezt, mivel koztudott, hogy Michael Bohlin mellett a projekt masik tagja nem mas, mint Tony Särkkä, kozismertebb neven IT. Azoknak az olvasoknak, akik mar egy jo par eve reszesei az undergroundnak, IT neve nem lehet ismeretlen, hiszen ez a ficko ugy kb. 13 lemezt keszitett olyan bandakkal, mint az Abruptum, Ophtalamia, vagy emlithetnem a Vondurt is. Annak idejen azert vette fel az IT nevet, mert o annyira gonosz, hogy nem lehet emberi neve. Persze azota sok viz lefolyt a Kukullon, evekkel ezelott IT teljesen kiszallt a Black Metal undergroundbol, sot volt idoszak amikor ugy eltunt Azsiaban, hogy mar sokan a halalhiret is keltettek. IT baratunk az 8th Sin projekt kedveert ismet aktivizalta magat, de ha valaki ettol a projektol Abruptum vagy netan Ophtalamia szeru zenet var, az nagyot fog koppanni (akarcsak en). Az 8th Sin elektro rockot nyomat az unalmasabb fajtabol, ha birod a Pain lemezeit, akkor szerintem ez is be fog jonni neked. A Pain mellett a White Zombie a legnagyobb hatas, sot a Trip Trap notaban jol le is nyuljak a WZ-t. A lemez az elejetol a vegeig kiszamithato, meg nagyon unalmas, IT lebuzult fotoi sem kecsegtetnek semmi joval. A kiado szerint ez hard rock, szerintem meg egy nagy rakas kaka a Sinners Inc. Fel nem tudom fogni, hogy ki latott ebben fantaziat, hogy kiadja, ezt meg IT neve sem menti meg. -Mirgilus- 4/10


East Trading Wang - Employees Of The Year

Az ETW egy Esztorszag-i punk/HC/rock banda es az Employees Of The Year a banda elso lemeze. Mivel az elobb emlitett stilusokat nem igazan szeretem, meg nem is hallgatom oket, azt hiszem, hogy nem en vagyok a legkompetensebb szemely, hogy ertekeljem a banda teljesitmenyet, de mivel a kiado megtisztelt egy CD-vel ugy illik, hogy irjak rola. Semmi kulonlegeset nem mutatnak be a 9 szamos lemezukon, olyan 12 egy tucat produkcio. Elkepesztoen jol szol az Employees Of The Year es ennek koszonhetoen van suly a notakban, nehol meg metalos megoldasok is vannak, sot jo kis szolokra is ragadtatjak magukat. Szovegeik elegge egyszeruen megfogalmazottak es annyira jo az angol kiejtesuk, hogy ember nem mondana meg, hogy nem amerikaiak, amire a borito, meg a kepek alapjan lehetne kovetkeztetni. Egyik notajuk (Worm) meg a "Little Nicky" (A. Sandler, H. Keitel, Q. Tarantino) filmzenealbumra is felkerult, Esztorszagban allitolag nagyon nepszeruek... Contact: -Mirgilus- 6/10


Loom - The Sick Experience

A Loom egy Esztorszag-i trio, 2000-ben alakultak es a The Sick Experience a banda elso nagylemeze. A fiuk nem igazan konnyitik meg a helyzetemet a stilusmeghatarozassal, mivel rengeteg zenei iranyzatbol taplalkozik a Loom. Stoner rock az alap (egy-ket helyen inkabb doom rock), vannak elszalosabb temaik is, sot neha punkosan rakapcsolnak, mint pl a lemez egyik legjobb notajaban a Shining-ban. A nagy problema a lemezzel az, hogy tul hosszu es van egy par toltelek dal, a tobbi nota viszont nagyon rendben van, mondjuk ez a zenei iranyzat sem az en asztalom, de nem tagadom, hogy egyes notaik nagyon bejottek. Erdekesek a szovegeik, egyszeruen vannak megirva, de nem a szokasos formaban, kar, hogy a cseles nyomtatas miatt nem tudtam mindegyiket elolvasni. A lemez legerdekesebb notaja az utolso 11 perces Pictures, beteges dallamaival. Egy dolog felett viszont nem hunyhatok szemet, a lemezt nyito 24 Hours-ban egy az egyben lenyultak a Pantera I'm Broken mindenki altal jol ismert riffjet, nem tudom, hogy ez mire volt jo, ezert mindenkeppen pontlevonassal buntetem a bandat! Contact: -Mirgilus- 6.5/10


Hidden - Alexisstar Morphalite

3 ev telt el a Hidden debutalo albuma ota, amirol anno irtunk is a MS oldalain. Kisse furcsa, hogy 3 ev utan csak egy 35 perces lemezzel jelentkeztek ezek az ismeretlen fazonok (vagy fazon), mert nem lehet meg most sem tudni, hogy kik (vagy ki) allnak a banda mogott. Mig az elozo lemez (Spectral Magnitude) az Univerzum kialakulasat boncolgatta, most tovabb leptek es az elet kialakulasanak lehetosegeit feszegetik az Univerzumban. Hiddenek vagy geologusok/geofizikusok vagy csillagaszok civilben, mert elkepesztoen jol megirt, tudomanyos szovegekkel rukkoltak elo most is. Szovegileg az egyik legegyenibb banda a Hidden ez nem vitas, kar, hogy zeneileg nem minden szam uti meg a kello szintet. Pozitivumkent mindenkeppen megemlitheto, hogy mostanra lett egy egyseges Hidden megszolalas/hangzas es ha berakod a lemezt hamar fel lehet ismerni, hogy ez itt a Hidden. Zeneileg tovabbra is a black, death es doom metal szentsegtelen harmasat keverik pokoli konyhajukban, a vokal inkabb black, de ez sem mondhato tipikusnak. Nekem tovabbra is a Nocturnus neve ugrik be, ha mindenkeppen ossze akarnam hasonlitani valamilyen zenevel a Hidden muzsikajat, de vitan felul all, hogy meg kozelrol sincsenek olyan szinten, mint a legendas Nocturnus. Az elozo lemezhez kepest nem is romlottak es nem is fejlodtek, mondhatjuk, hogy stagnal a Hidden. Contact: -Mirgilus- 7/10


Agregator - A semmi agan

A tatabanyai Agregatornak is megadatott vegre, hogy megjelentesse az elso teljes nagylemezet. Az elozo ket kazetta kiadvanyuk kozul a Tulontul cimu Ep-rol irtunk is 2001-ben, tehat itt volt mar az ideje valamilyen uj anyagnak. Vartam ezt a lemezt, mert az elozo kiadvanyok is mar egy erett bandat mutattak es aki latta mar oket eloben az tudja, hogy szinpadon nagyon eros a csapat. Kisse csalodott vagyok, mert nem erre szamitottam, de tobbszori hallgatas utan azert kezdett tetszeni "A semmi agan". Jol indul a lemez, hiszen a cimado tetel egy nagyon eros dal, igazi koncertnota, viszont utana kisse leul a lemez, rengeteg hallgatast igenyel, hogy a temakat el lehessen kuloniteni, hiszen elegge egysikuak a szerzemenyek es tobbnyire az osszes dal kozeptemposan zakatol. A legnagyobb hianyossag, hogy nem dinamikus a lemez, hianyzik a lendulet, a huzas a notakbol, lehet, hogy ez a hangzasnak/studionak tudhato be, de teny, hogy a banda eloben sokkal utosebb. Tobb gyors notat rapakolhattak volna, hogy valtozatosabb legyen az osszkep. Az enek is egysiku morgas, holott harman is hallatjak a hangjukat, de ez nem nagyon vevodik eszre, viszont nagyon tetszenek a szolok. Ezek utan azt gondolhatna az olvaso, hogy nem jott be nekem "A semmi agan", viszont direkt a vegere hagytam azt ami miatt megis egyre gyakrabban eloveszem a lemezt, ez meg nem mas mint a szovegek. Reg olvastam magyar bandatol ennyire jol es ertelmesen megirt szovegeket, a CD szovegkonyve akar mint egy verseskotet is felfoghato. Kivetel nelkul mindenik szoveg nagyon tetszik, gyakran szoktam olvasgatni anelkul, hogy feltennem a lemezt. Elo teljesitmenyuket ismerve, meg a kitartasukat, azt kell mondanom, hogy tudnak a fiuk ennel tobbet is, mint amennyit ebbe a muanyag hanghordozoba belepreseltek. "Emlekszem a pontra/hol kezdtuk/Sok naiv artatlan percre/Kozos almunk nem felejtjuk/Nem leszunk vagyaink veszte." Contact:; -Mirgilus- 7/10


Algol/Shroud Of Despondency - Whispers From An Empty Room

Vannak bandak akik erzik a Black Metalt es vannak bandak akik nem, ez ilyen egyszeru. Az Algol az utobbi kategoriaba tartozik, sot ok nem is jatszanak Black Metalt, csak azt hiszik. Az altaluk elkovetett notak sok rokonsagot mutatnak a dimmu borgir es a cradle of filth fele viccbandak altal jatszott muzsikaval, ezt szinesitve meg nemi elektro pruntyogest is belekevertek ide-oda. Az enekes visitasa rohejes es ha meg ez sem lenne eleg, akkor a Nirvana "Milk It" notajat is elnyomjak, bizonyitekkent, hogy mennyire hitelesek. Contact: 4/10
A SOD neve ismeros lehet egy-ket zenehallgatonak, koszonhetoen a "For Eternity Brings No Hope" cimu lemeznek. Az SOD egyszemlyes "csapat" amit egy Heikkila nevezetu pofa hivott eletre. A "For Eternity Brings No Hope" lemeztol sem mentem le hidba, es azt sem tagadom, hogy ezen a lemezen hallhato 4 notatol sem estem hasra. Otlettelen, gyengen megszolalo black metalos zakatolas, nagyon sok doomos temaval fuszerezve. A 10 perc koruli notak mar ugy a 3. perc korul unalomba fulladnak. Hihetetlen, hogy manapsag minden szemetet kiadnak CD-n, hogy stilusosan fejezzem be ezt a lemezismertetot azt mondom, hogy tenyleg beburkol a remenytelenseg leple amikor ilyen bandakat hallok. Contact:; -Mirgilus- 5/10


Azaghal - Perkeleen Luoma

Termekeny banda a finn Azaghal az is biztos, hiszen ha nem szamolom a rengeteg demo, split es MCD kiadvanyukat akkor is a Perkeleen Luoma mar a 6. teljes nagylemezuk (az ujrakiadasokat nem szamolva). Szerencsere, hogy a rengeteg lemezkiadas nem ment a minoseg rovasara, sot szerintem a Perkeleen Luoma az egyik legerosebb Azaghal lemez. Semmi ujdonsaggal nem szolgal az igaz, de legalabb jol megirt finn BM notakkal pakoltak tele a lemezt. Nekem a tipikus finn ritmusozassal es "vagtatassal" megfuszerezett notak jottek be nagyon (Rutonkantaja, Verenkirous, stb), viszont a leghangulatosabb tetel a lassan menetelo Kuoleman Kylma Ikuisuus, ami aztan a kozepe fele begyorsul. Az tetszik az Azaghalban, hogy finnul szorjak az atkot es szerintem a finn nyelv nagyon is passzol a BM muzsikahoz. Negativumkent mindenkeppen meg kell emlitenem, hogy tul hosszu a lemez es ebbol kifolyolag akad egy-ket unalmasabb nota, pl a cimado tetel. A CD-n meg a Kyy nota videoklippjet is megnezhetjuk, ami szerintem nagyon gyengere sikeredett, sot egyenesen rohejes, szokasos BM kozhelyekkel telepakolva, mondjuk a nota eleve nagyon gyenge, olyan mintha valamilyen rock dalocskara rakarognanak valamit. Contact: -Mirgilus- 7.5/10


Aarni - Bathos

A Bathos az Aarni 1. nagylemeze, ezelott volt egy split lemezuk is az Umbra Nihil-el kozosen, ahhoz sajnos nem volt szerencsem. A '98-ban alakult zenekar Markus Marjomaa szemelye kore epul, Markus irja a zene es a szovegek nagyreszet, mig a masik 3 tagnak (Comte de Saint-Germain, Doomintroll, Mistress Palm) inkabb csak kisegito szerepe van a bandaban. A Bathos egyfajta kevereke az ambient-nek, a folknak es a (doom) metalos reszeknek. A legfontosabb hangszer a lemezen a gitar, sokszor az ambient-es temakat is az effektezett gitarreszek alkotjak. Reg nem hallottam ilyen szep gitarhangzast, a gitar a leheto legszebben szolal meg mind az akusztikus, mind a torzitott reszeknel. A lekristalyosodott hangzas es a sejtelmes temak miatt leggyakrabban a korai The Third And The Mortal folk/ambient/metal egyvelege jutott eszembe, viszont az Aarni-ban egy ferfihang szolgaltatja a vokalos reszeket. A fuvolaval megtamogatott V.I.T.R.I.O.L. c. tetel a honfitars Tenhi-t juttatta eszembe, szerintem ez a legszebb dal a lemezen. Mas dalokban is elokerulnek kulonbozo fuvos hangszerek, az utolso 3 dalban pedig egzotikus dobtemakra figyelhetunk fel, ezekben a tetelekben megmutatkozik a world music es a Dead Can Dance hatasa is. Egy erdekes lemez a Bathos, de en ugy velem, hogy tul hosszura sikeredett. Van 9 dal a CD-n, ezek atlaghosszusaga 7-8 perc, szerintem nem artott volna vagy 2 dalt lehagyni, mert igy eleg nehez az egeszet egyultebol vegighallgatni. Mindezek ellenere a Bathos egy egzotikus, erdekes lemez. -Robert Sun- 8/10


Forest Of Shadows - Departure

A sved Forest Of Shadows '97-ben alakult, az eltelt evek alatt tobb EP-t es promo-CD-t megjelentettek, viszont a Departure az 1. nagylemeze "zenekar"-nak, amit jelenleg Niclas Frohagen alkot egymaga. Az 5 dalos, 60 percet meghalado lemezre Niclas jatszott fel minden hangszert es a produceri munkakat is egymagaban vegezte el. A korabbi anyagokon a Forest Of Shadows folk elemekkel gazdagitott doom/death metal-t jatszott, sokszor a korai Katatonia-t juttatva eszembe. Stilust most sem valtott Niclas, de azert formalodott a zeneje. A nyito Sleeping Death elso 8 perce az Antimatter-t idezi a maga ambient-es, mar-mar elektro-s megoldasaival. Persze aztan bejonnek a riffek, a hangulatos gitarszolok, igy tudatva velunk, hogy a Forest Of Shadows a hatasok ellenere megmaradt metal zenenek. Niclas hangja is fejlodott az eltelt evek soran, annak ellenere, hogy nem egy hangszalakrobata, igyekszik minel jobban kihasznalni az adottsagait. A korai anyagokat gazdagito hegedu sajnos nem kapott helyet a lemezen, viszont a hangzast sok helyen gazdagitja a zongora, a rhode, a djembe es a mellotron, es a death/doom riffeken kivul most is jelen vannak az akusztikus, folkos gitartemak. Nem egy konnyu hallgatnivalo a Departure a maga 10-15 perces dalaival, de akik szeretik a massziv, de melodikus doom/death metal-t, azoknak szinte kotelezo ez a vegletekig kidolgozott lemez beszerzese. -Robert Sun- 7.5/10


Liholesie - Primeval Rotation

Az orosz Stygian Crypt kiado eddig inkabb thrash/death/black zenekarokkal foglalkozott, ha nem tevedek ez az elso nem metal kiadvanyuk. Az info-lap cirill karakterekkel irodott, de annak ellenere, hogy valamikor reges-regen oroszul is tanitottak az iskolaban, nem sok mindenre emlekszem mar... Az internet segitsegevel kinyomoztam, hogy a Primeval Rotation az 1. lemeze ennek az orosz ambient project-nek, ezt megelozte egy demo. Egy Sever nevre hallgato ficko csinalja magaban a Liholesie-t es egyaltalan nem rossz, amit a srac osszehozott ezen a CD-n. Folk elemekkel gazdagitott dark/ambient zeneje hallatan beugrottak Vikernes Daudi Baldrs es Hlidskjalf lemezei, Sever neha elegge hasonloan kozelit a temakhoz, viszont amennyi hasonlosag van a Burzum es a Liholesie kozott, legalabb annyi a kulonbseg is. Mig Vikernes zeneje egesz vegig sotet es monoton, Sever temai zeneileg es hangulatilag is valtozatosabbak. A lemez vegen tobb tetelben elobukkannak a klasszikus zenei hatasok, a zene pedig monumentalisabba valik. Sever az orosz tajak koparsagat es egyben szepseget akarta megjeleniteni zenejeben, es en bar csak kepekrol ismerem Ororszorszag tajait, mondhatom, hogy a srac elerte celjat. Eleg felraknod a CD-t, becsuknod a szemed es maris nagy kepzeletbeli utazasokat tehetsz a hoval boritott pusztasagon, netan Oroszorszag vegtelen erdejeiben, ahol egyetlen tarsad az erintetlen termeszet. Annak ellenere, hogy felhoztam parhuzamkent a Burzum-ot, ugy velem, hogy Sever a sajat utjat jarja. Az igenyes zenehez igenyes borito tarsul, a gyonyoru kepekkel illusztralt booklet 100%-osan passzol a zenhez. Ambient kedveloknek batran ajanlott a Liholesie teli zeneje. -Robert Sun- 8.5/10


Arckanum - Arckanum [The 11 Year Anniversary Album]

Nem vagyok nagy rajongoja a valogatas jellegu kiadvanyoknak, viszont ha azokat olyan hozzaertessel keszitik el, mint az a sved Arckanum eseteben tortent, akkor egy szavam sem lehet ellene.
Ez a CD egy atfogo kepet ad a Shamaatae altal eletre hivott Arckanum 11 eves palyajarol. Lassuk, hogy mivel is van dolgunk, vegyuk a lemez notait sorjaban: Ty Morkeret es a Martyrium af Ondo az Arckanum elso 2 notaja amit annak idejen meg triokent rogzitett a banda (Sataros -a Sataros Griefbol- es Loke Svarteld voltak a harcostarsak), ez a 2 nota rajta van az elso demon is, ami annak idejen nagyon korlatozott peldanyszamban jelent meg.
Az ezutan kovetkezo 3 tetel (AEngin Oforhaerra, Svinna, Kolin Vaeruld) 1994-ben kerult rogzitesre, de mivel Shamaatae nem volt megelegedve a vegeredmennyel, ezert ezek a notak ebben a formaban most hallhatoak eloszor.
Az Et Sorghetog rajta van a Kostogher albumon, viszont ez a valtozat sokkal nyersebb es elesebb a vokal is. Az ezutan kovetkezo Traet tetel igazi kuriozum, eddig meg sehol sem jelent meg, eredetileg a Fran Marder lemezt felvezeto 7" Ep-n jott volna ki, viszont ez egy kiadoi bakloves miatt sohasem valosulhatott meg.
A Paen Vredhgadi Svarti Loghin a Boka vm Kaos erabol szarmazik, akkor volt rogzitve, mig a Kosmos Wardhin Draepas Om Sin a Contaminoval kozos 7" Ep-rol valo.
A lemez utolso 2 notaja a Vm Kaos Gatvm ok Kosmos es a Bafomet (az Arckanum legjobb notaja, valaha irt egyik legjobb BM nota) a Boka Vm Kaos kislemezrol van kimasolva.
Hogy teljes legyen a kep a CD-n meg megtalalhato a legendas Gava Fran Trulen klippje is, amit anno csak Shamaatae-tol lehetett beszerezni videokazettan.
A CD bookletje is nagyon igenyesen van osszeallitva, telis tele regi fotokkal (meg az Arckanum elodjenek szamito Disenterment-rol is van egy par foto), rengeteg infoval.
Ez a kiadvany melto megkoronazasa egy nemmindennapi "banda" elmult 11 esztendejenek, a pontszam nem is lehet kerdeses egy ilyen kiadvany eseteben, hamarosan jon a bakelit valtozat is! Contact: -Mirgilus- 10/10


Clandestine Blaze - Deliverers Of Faith

Mig a zenekarok nagy resze (mondhatnam, hogy kivetel nelkul az osszes) idovel, lemezrol lemezre, finomit a hangzasan, kiserletezik, ha ugy tetszik, akkor kommerszedik, befogadhatobba vallik, addig a Mikko altal eletre hivott egyszemelyes CB mindenkinek bemutatja a kozepso ujjat es homlokegyenest mast csinal, amit varna az ember egy olyan "bandatol" amely mar leszallitott 3 nagylemezt es szamos egyebb kiadvanyt.
A Fist Of The Northern Destroyer is kisse finomodott az elozo kettohoz kepest, erre a tavaly ev vegen megjelent a Deliverers Of Faith, ami ugy szol, mint egy probatermi felvetel (mondjuk, hogy az is, he-he). Mostanaban egyes bandak mar demokon jobban szolnak mint ezen a lemezen a CB, de mivel itt Black Metalrol leven szo, ez a tenyezo nemhogy hatrany, hanem egyszeruen elony!
CB viszonylatban kisse hosszu a lemez es mivel egy szemernyi kommerszseg sincs benne, ezert kell egy par hallgatas, amig raerezunk, hogy mit is akar a CB, de mindenkepp erdemes kiserletezgetni, mivel nemakarmilyen album szuletett az is biztos.
A korai anyagokra jellemzo Darkthrone hatas teljesen felszivodott es most mar beszelhetunk egy jol kialakult CB stilusrol, ami csak kizarolag vegytiszta Black Metalbol taplalkozik.
Egy lenduletes, bele a pofadba notaval (Beyond The Reason) indul a lemez, majd ezt koveti 2 kozeptempos, lassu reszekkel varialo szam (Psychopatia Sexualis, Winter Of White Death), ezek kepezik a lemez elso felet (LP A oldal ha igy jobban tetszik).
A masodik resz (B oldal) ismet egy "fist in your face" notaval indit (Falling), amelyet a lemez legsulyosabb notaja a Tormented kovet, lassu szinte mar doomos riffjevel es megkinzott enekkel.
A lemez egy lenduletes notaval a Grave Of Gratification-el zarul, aminek a vege azert kelloen lelassul.
A CB ezzel a lemezzel megmutatja az elkorcsosult BM szinternek, hogy mirol is szol ez az egesz mufaj, bar a lemez tele van pontatlansaggal (dobok), meg egyebb hibakkal es gondolom, hogy az atlag BM hallgatok majd fejuket szegve menekulnek a Deliverers Of Faihth lemeztol, viszont ez mit sem von le az album ertekebol!
A zenevel nagyon lenyegretoroen, intelligensen megirt szovegek parosulnak, a booklet kivitelezese is egyedi, sokan felre is fogjak majd erteni (cut'n'paste idezetek, cikkek), a vegere hagytam a boritot, ami egyszeruen telitalalat! For true BM worshippers only! -Mirgilus- 10/10


Deathspell Omega - Si Monumentum Requires, Circumspice

A Si Monumentum a francia DO 3. nagylemeze es egyben a leggrandiozusabb alkotasuk. A 78 perces album igy elsore kisse hosszunak tunik, viszont, hogy a koncepcio kelloen ki tudjon teljesedni mindenkeppen kellett a hosszu jatekido. Helyhiany vegett nem nagyon fogom feszegetni a lemez koncepciojat, aki megakarja erteni, hogy mirol is szol a Si monumentum, annak mindenkeppen elonyere vallik ha tud latinul es tisztaban van a katolikus liturgiaval.
A zene kelloen ala van rendelve a koncepcionak, viszont semmilyen mufajidegen elemet nem hasznaltak fel. Neha feltunik egy-ket helyen nemi efekt, bejatszas, sot a Carnal Melefactor kozepebe meg egy 5 perces valodi, latinul eloadott templomi korus is van amit Nagypenteken szoktak enekelni, Jezus keresztrefeszitesekor.
Az elozo lemezuket is nagyon dicsertem anno, a mai napig a BM mufaj egyik legjobbjanak tartom, viszont ezen a 3. lemezen teljesedett ki a DO valodi enje. Kolosszalis mu szuletett, a Si Monumentum teljes megertesehez rengeteg idore lesz szukseg, de teny, hogy ott van a valaha irt legjobb koncept lemezek kozott es az sem mellekes, hogy ilyet meg BM mufajon belul senki sem csinalt, tehat teljesen eredeti! A NOEVDIA kiadonal levo bandak mind hasonlo hajoban eveznek (Watain, Malign, Funeral Mist, Katharsis), viszont meg nekik sem sikerult ilyen tokelyre feljesszek a "devil worshipper" koncepciot!
Notakra bontva is lehet hallgatni, hiszen ha valakit nem erdekel a sztori, akkor mint egy kivalo BM album is ertekelheto a Si Monumentum, ami jobban szol mint az elozo Inquisitors Of Satan es joval technikasabb is es ketsegtelen, hogy jobb is annal!
Mivel a kezdetek ota figyelemmel kiserem a banda palyajat, toretlen fejlodeset, kijelenthetem, hogy elertek azt a szintet ahonnan mar nincs felfele ut, a Si Monumentum a DO csucsteljesitmenye, egyszeruen hibatlan alkotas. Kivancsi vagyok, hogy az iden megjeleno 4. lemezukon merre indulnak tovabb, de merget vennek ra, hogy ezt a lemezt nem fogjak tudni uberelni! "...I say Praise the Lord, praise, O servants of the Lord... -Mirgilus- 100/100


Baptism - Wisdom & Hate MCD

Mar az Uncreation's Dawn-al kozos kislemezen erzodott, hogy nagy formaban van Lord Sargofagian vezette Baptism, tehat szamitotam arra, hogy jo kis anyaggal fognak jelentkezni es hat nem is kellett csalodnom.
A The Beherial Midnight is nagyon tetszett anno, viszont a W & H sokkal lenduletesebb, dinamikusabb. A cimado szam akar a banda ars poeticaja is lehetne, kar, hogy csak ennek az egyetlen notanak a szoveget nyomtattak a boritoba.
A jo riffeket, tempokat varialjak dallamos harmoniakkal, amitol nagyon erdekes egyveleg szarmazik es igy egyszerre kemeny a lemez meg fogos is. Mar az elso hangoknal be lehet azonositani, hogy itt a finn Baptism-al van dolgunk, ami szinten kecsegteto a bandara nezve.
Nem adnak uj ertelmet a mufajnak, viszont az olyan notakban, mint a W & H, Destroyer Of The Human Race, Desecrating God's Creation, When The Night Is Immortal, egyszeruen nincs hiba. Ha a Satanic Warmaster Black Katharsis es Opferblut lemezeit birod, akkor ezt is nagy kedvvel fogod majd hallgatni!
Megjelent 666 peldanyban. Contact: -Mirgilus- 8.5/10


Diaboli - Kirous

Grimn'r halala, meg Pete 4 eves bortonbuntetese gondoltam, hogy meg fogja akasztani a Diaboli karrierjet, de szerencsere, hogy az elkotelezettseg ismet diadalmaskodott es 4 ev utan ismet van uj Diaboli nagylemez.
Tavaly volt mar egy eletjel a gyujtemenyes Unseen Age Of War CD formajaban (na meg 2002-ben a 2 korai demos nota uj valtozatait tartalmazo Descent Into Hell 7" Ep), most meg itt van a titokzatos cimu Kirous, amit Ilvespakka egymagaban irt es rogzitett, bar a lemez alig tobb mint 35 perc, de legalabb nincs tele tolteleknotakkal.
6 uj nota van a Kirous-on (+ intro, outro), melyek kozul a cimado egy tipikus gyors Diaboli nota, majd jon a szemelyes kedvencem a lassu You Are Going To Suffer, sotet dallamaival es harmoniajaval. Az erdekes szovegu New Methods egy tipikus Diaboli zuzda, a nota kozepen egy dallamos, lassu reszel. Az Armageddon nyomot nem hagyva megy at a The Day Of Reckoning-ba, amiben nagyon sok german thrash metal hatas is van (foleg Destruction), de ez sem ujdonsag a Diabolinal.
A Christproof szinten thrashes riffekkel vagtazik, kar, hogy a szoveget nem nyomtattak a boritoba. Nem egy korszakalkoto mu, de a regi rajongok (mint en is) gondolom, hogy orulnek a Diaboli ujraeledesenek, bar nem sok egyediseget rejt a Kirous, ezt azert erdemes kihangsulyozni. -Mirgilus- 8/10


Brodequin - Methods Of Execution

3 ev hallgatast megtorve a tavalyi ev vegen jelent meg a banda 3. nagylemeze a Methods Of Execution. Akinek megvan az Instruments Of Torture vagy a Festival Of Death lemez, azt nagy meglepetes nem erheti, hiszen a fiuk tovabbra is az extrem es nagyon technikas death metalt muvelik, amibol mostanaban a tengerentulon nem igazan van hiany.
A lemez alig tobb mint 30 perc, ezen rovid ido alatt a fiuk mindent bemutatnak, amirol ez a mufaj szol, Jon Engman olyan grindokat ut a dobokon, hogy ep esszel fel sem lehet fogni, elsore az egesz lemez egy tomeny death metal gyorsasagi verseny, de tobbszori hallgatas utan kezdenek megmutatkozni az otletes riffek, tempovaltasok. A szovegek mind a kivegzes temakoret jarjak korbe, minden egyes szoveghez egy kozepkori illusztracio is dukal, hogy vizualisan is attekintheto legyen az adott tema.
A hangzas elkepesztoen tomeny, viszont minden hangszert nagyon jol lehet hallani. Nem is ketseges, hogy mind a 3 muzsikus mesterien banik a hangszerevel, hallatszik, hogy nem tegnap kezdtek.
A lemezzel csak egy bajom van: Jamie Bailey vokaljai annyira szarok, hogy szinte kedvem sincs ujra meghallgatni a Methods Of Executiont. Ez a gyomorbol jovo, vaddiszno csorda rofoges szerintem kurvara rohejes es idegesito, teljesen felesleges igy szovegeket irni, hiszen ugyis csak egy morgas hallatszik, akar az egesz albumot kamubol is nyomhatna, ugysem lehet leellenorizni.
A CD tartalmazza az audio resz mellett a Slaves Of Pyre nota klippjet is, hogy teljes legyen a rajongo orome. Contact: -Mirgilus- 7/10


Black Fever - Lacrimae MCD

A Jaszpati-bol szarmazo BF jo peldaja annak, hogy hiaba van egy zenekarnak profi hozzaallasa, attol meg a zene nem biztos, hogy jo is lesz. Lacrimae a banda elso Ep-je, ezt megelozte egy demo. Az MCD anyagat a Denever Studioban rogzittek (szol is rendesen) es sajat kiadasban gyari CD-n jelentettek meg, amit en kisse korainak tartok. Az ilyen szarnyprobalgato anyagokat tanacsosabb CD-r-en, vagy kazettan kiadni.
Maguk stilusat gotikus death-doomnak definialjak, aminek aztan nem sok koze van ahhoz a zenehez amit ok jatszank, en inkabb azt mondanam, hogy gotikus/progressziv metalt jatszanak (death-doomnak nevezni a BF zenejet, enyhen szolva is tulzas). Hallatszik, hogy a zeneszek nem kezdoek, de nagyon hianyzik a lelek a zenebol, az egesz olyan tulcsiszoltnak tunik. Ilyen tipusu zenekbol a 90-es evek vegen szinte minden hetre jutott egy tucat es hat be kell vallanom, hogy a BF zenejeben egy arva hangot sem hallotam, amit mar ne jatszottak volna el tucatszor hasonszoru zenekarok.
Borbas Zoltan gitaros horgos eneke is nagyon unalmas, semmi kulonleges nincs benne.
Ami szamomra a legzavarobb a Lacrimae-ben az Borbas Judit hangja, nem kertelek, szerintem nem nagyon passzol a hangja ehhez a zenehez. Nem mondom, hogy farcsul enekel, de nincs ero a hangjaban, neha teljesen elvesz a zeneben es hat a dallami sem gyoztek meg.
A "Nincs hatar" elejen levo nepdal reszletet jol enekeli, tobbnyire a szovegei is jok, de sajnos ennel tobb pozitivumot nem igazan tudok elmondani a Lacrimaerol. A Kiddusin 1.-ben van egy-ket tema ami azert remenyre ad okot, erdemes ezen az uton elindulni a kozeljovoben. Contact: -Mirgilus- 5-6/10


Loits - Vere Kutse Kohustab

Az eszt Loits neve gondolom ismerosen cseng a MS olvasoi szamara, hiszen 2 kislemezukrol is irtunk annak idejen. A Vere Kutse Kohustab (Obliged By The Call Of Blood) a csapat masodik nagylemeze, az elso lemezuk Ei Kahetse Midagi 2001-ben jelent meg , tehat itt volt az ideje mar ennek a megjelenesnek.
A csapat stilusat meghatarozni nem konnyu dolog, hiszen szamos zenei stilus keveredik a muzsikajukban, van itt os Black Metal, pagan metal es az egesznek az alapjat a jo oreg rock'n'roll adja, ha egyszerusiteni akarnam a dolgot, akkor azt mondanam, hogy black rock amit jatszanak, de ez sem all nagyon kozel az igazsaghoz, ok a maguk stilusat flack'n'roll-nak definialjak, hogy kinek van igaza, azt dontse el a hallgato.
Mivel a csapat anyanyelven adja kozre a mondanivalojat es tobbnyire a hazajuk tortenelmerol dalolnak, ezert sokan NS bandanak titulaltak oket, viszont ennek semmi koze a valosaghoz, hiszen a Loitsnek semmi koze a feher segguket megmenteni kivano, feher Europaert harcolo csapatokhoz.
A Vere Kutse Kohustab fo temaja Esztorszag fuggetlensegenek a kikialltasa es a 2. Vilaghaboruban betoltott szerepe az orszagnak, mivel minden dal szovege angolul is megtalalhato a bookletben, ezert nincs ertelme sokat irjak rola, akit erdekel az assa bele magat a temaba. A fiuk (na meg a lany) tobbnyire a kozeptempos, dongetos temakat favorizaljak, nem nagyon gyorsitanak be. Elsore nem igazan fogott meg a lemez, viszont tobbszori hallgatas utan kezdtek a dalok megmutatni magukat es most azt kell mondjam, hogy a Loits elkeszitette az utobbi evek egyik legjobb balti metal lemezet, nem lennek meglepodve, ha hasonlo sikereket ernenek el ezzel a koronggal, mint mondjuk a Skyforger, vagy az Obtest.
Nem metal hangszereket nem nagyon hasznalnak, csak neha van egy kis szinti alafestes, vagy furulya, tobbnyire a huzos gitaroke a foszerep, a morgos eneket gyakran varialjak heroikus, csataba hivo dallamos enekkel, ami szinten jol all a bandanak. Notakat felesleges kiemelni, hiszen egysegesen jo az egesz, van amelyik a r'n'r-os huzasaert (Soomepoiss) tetszik, a masik meg a nepzenei megkozeliteseert (The Song Of Old Legionaries), vagy akar emlithetnem a veszjosloan kezdodo Oskar Ruut tetelt is, ami aztan egy kokemeny kozeptempos dongetesbe megy at, koncerten ezekre a notakra nagyot lehet majd bangerolni az is biztos.
A CD-n rejtett track-kent meg egy eszt nepdalt is elnyomnak, aki birja a Skyforger Sword's Song lemezet az ezt a dalt is nagyon fogja ertekelni. A CD designja ugy van megcsinalva, mint egy bakelit lemez, meg a savok is rajta vannak. Ha ez semm lenne eleg, akkor a lemezen van meg multimedias resz is, sot 3 fajta verzioban jelenik meg es mindenikhez tarsul meg egy 20 oldalas szovegkonyv is, hogy a vizualis oldal is kelloen ki legyen emelve.
Agyonglobalizalt vilagunkban jo latni, hogy vannak meg emberek akiknek fontos a multjuk, tortenelmuk es tenyleg valamilyen egyenisegre torekednek, nem pedig birka modjara kovetik a trendeket. Contact:; -Mirgilus- 9/10


Khold - Morke Gravers Kammer

Anno a banda elso Masterpiss Of Pain lemeze nagyon tetszett, viszont az azt koveto Phantoms mar nem igazan gyozott meg. 2004-ben a norveg banda, akiket anno Satyr ugy szerzodtetett le a kiadojahoz, hogy a csapat meg egyetlen demot, promot sem keszitett, most elkeszitette a 3. nagylemezt.
A stilus maradt a regi, tobbnyire unalmas kozeptempos, rockos dongetesek, neha gyorsabb reszekkel is probalkoznak, de sajnos annyira kiszamithato, meg hat a 3. nagylemezen is meg mindig a Darkthronet majmolni azert kisse faraszto, a hangzas is tul csiszolt, a szovegeket most sem kaptam meg, tehat nem tudom, hogy mi a koncepciojuk, azt hallom, hogy tovabbra is norvegul nyomjak, de, hogy ez onorveg vagy sem azt mar nem tudom.
Arrol sincs fogalmam, hogy miert szerzodtek at a Candlelighthoz, a csomagolas es a design is hasonlo a Moonfogos kiadvanyokehoz, akarcsak a promolap ami telis tele van tulzassal.
Ha ez az uj norveg BM irany, akkor en nem nagyon vagyok kivancsi erre az is biztos. Egyduli pozitivum a basszusgitaros jateka, ami most is izgalmas, akarcsak a debut korongon. -Mirgilus- 4/10


Katharsis - Kruzifixxion

3 evet kellett varni arra, hogy Nemetorszag legjobb old school primitiv Black Metal bandaja elkeszitse a 666 lemez folytatasat, de erdemes volna varni, mert az uj Kruzifixxion lemez roppant erosre sikeredett.
Elkepeszto, hogy a 21. szazadban van meg banda amelyik ennyire vegytiszta BM muzsikat jatszik es egy olyan hangzassal, amelyet ma mar demokon, sot probatermiken sem hallani, nagylemezeket nem is emlitve.
Ismet 6 notat pakoltak ra a lemezre, akarcsak a 666 eseteben. Mivel a hangzas nem konnyiti meg a befogadast (gondolom, hogy a bandat ez egy cseppet sem erdekli) ezert nagyon sok hallgatast igenyel a lemez, hogy minden reszletere feny deruljon. Scorn satanista, verbeli BM szovegei jol kiegeszitik a muzsikat, akarcsak a kiadvany csomagolasa, boritoja.
Kozeptempos temaktol a szaguldo tekeresekig minden megtalalhato a Katharsis muzsikajaban, sot meg neha sivito szolokra is felfigyelhetunk. A Kruzifixxion, akarcsak az elozo 666 lemez mestermunka a javabol, beszerzese a true BM fanoknak nem lehet kerdeses! Tipikusan az a lemez, amirol nem kell odakat zengeni, mert a muzsika, a koncepcio onmagaert beszel, aki a mufaj hive az ugyis be fogja szerezni. -Mirgilus- 9.5/10


Abominattion - Doutrine Of False Martyr

A Braziliabol szarmazo 4 tagu Abomanattion 1994-ben alakult, akkor meg Anesthesia volt a nevuk, miutan kiadtak az elso demojukat nevet valtoztattak. A '96-os Burning Souls demot kovette '98-ban a Hated By The Flames, majd 2000-ben az elso nagylemez a Rites Of The Eternal Hate. 2001-ben megjelent a Doutrine Of False Martyr cimu 2. nagylemezuk, viszont csak Braziliaban volt beszerezheto es mindossze 500 peldanyt nyomattak belole.
Az iden a nemet Animate Records ujrakiadta a lemezt 2 bonus notaval megtoldva.
A fiuk brutalis, technikas death metalt jatszanak nem is keves Morbid Angel es Krisiun hatassal, termeszetesen meg nem veszelyeztetik az emlitett bandak poziciojat, de vitan felul all, hogy nagy potencial rejlik a csapatban.
A Suliani tesverek elkepeszto dolgokat muvelnek a gitarjaikon, hallatszik, hogy nem tegnap fogtak eloszor gitart a kezukbe. Az Unholy March nota peldaul csak egy virtuoz gitar parbajbol all, de itt nem Malmsteen fele villantasra kell gondolni, hanem inkabb Trey batyo dolgaira, a nota a vegen atmegy teljesen Morbid Angelbe, ami azert nem semmi.
Amivel nem vagyok kibekulve az a hangzas, a gitarok meg a vokal elnyomjak a basszust es a dobot es ennek koszonhetoen olyan erzese van a hallgatonak, mintha dobgepet hasznalnanak, tul steril a ritmus. Nem tudom, hogy az en promo CD-mel van-e gond, de nehany notanak van egy idegesito hatterzugasa, recsegese, ami sokat visszavesz az elvezhetosegbol.
Az emlitett hibakat leszamitva jo kis banda az Abominattion, ha csak a szolokat veszem fugyelembe, akkor egyenesen kimagaslo alkotassal van dolgunk, szerintem a kovetkezo lemezuk nagyot fog utni! Contact:; -Mirgilus- 7/10


Purgatory - Luciferianism

Death Metal fanokanak gondolom, hogy nem cseng ismeretlenul a nemet Purgatory neve. A csapat 1993-ban a death metal trend kifulladasanak az idoszakaban alakult es eddig 2 7" Ep, egy megosztott kislemez a Seirimmel, egy megosztott 10" Ep a Polymorph gardajaval es 3 nagylemez fuzodik a banda nevehez, amelyek kozul a 96-os Damaged Done By Worms igazi mestermunka volt, de a masik kettovel sincs semmi gond (Bestial, Blessed With Flames Of Hate).
4 evet kellett varni, hogy nemi kiados problema, tagcsere utan rendezzek a soraikat es elkeszitsek a Luciferianism lemezt, ami szerintem a banda legjobbja!
Ha az olyan bandak mint Viu Drakh, Krisiun, Deicide vagy a Vader mondanak valamit, akkor a Purgatory-tol is ossze fogod szarni magad az is biztos. A Purgatoy zenejeben benne van 90-es evek euro old school death metalja, viszont a technikas tekeresek sem idegenek a banda elott es most vegre Bjorn Langkopfnak (Viu Drakh) koszonhetoen a hangzas is olyan amilyennek kell lennie egy erotol duzzado death metal lemeznek.
3 gyors notaval nyitanak, melyek kozul a nyito Bloodsoil Revelation a legutosebb, majd a 4. notanal visszavesznek a tempobol, hagyjak, hogy a nota lelegezzen, nagyon jo szolokkal felszerelve dorog a In Fervent Eyes, majd ismet rakapcsolnak a tempora es Vadert megszegyenito tempoval robog a The Serpent's Creation.
Termeszetesen a fiuk nem talaltak fel ujra a death metalt, viszont egy nagyon eros lemezt keszitettek, amiben mindent felvonultatnak a death metal fegyvertarbol es az is vitan felul all, hogy a Luciferianism koroket ver a az utolso kiserletezos Vader lemezre! Csalodott Vader hiveknek melegen ajanlott banda a Purgatory. Contact:; -Mirgilus- 8/10


Coercion - Lifework MCD

A sved Coercion 1992-ben alakult es 2 demot keszitettek anno (Headway, Human Failure) majd 1997-ben Dan swano Unisound studiojaban vettek fel az elso nagylemezuket (Forever Dead). Ezt kovette a 1999-ben a Delete cimu nagylemez, majd 4 evre ra ez a 15 perces MCD.
Nem egy tulzottan termekeny brigad a Coercion, de legalabb minosegi anyagokat adnak ki a kezuk kozul, ez alol ez az MCD sem kivetel. Akit jobban erdekel a banda sztorija az olvassa el a mult honapban keszult interjut a bandaval, ott sok mindenre feny derult, most inkabb a zenerol szolok egy-ket dolgot.
Old school death metalt jatszanak a sracok, mostanaban ennyire valodi death metalt csak talan a szinten sved Centinex es Dismember nyomat. Semmilyen mufajidegen elem, csak vegytiszta europai stilusu halal fem.
Tobbnyire a gyorsabb temakat reszesitik elonyben, de azert lassu kiallasban sincs hiany (Consumed). Stilusuk, hangzasuk mar az elso hangoknal egybol felismerhetove teszik a bandat, ami azert nem kis dolog, hiaba ezek a ven rokak tudjak, hogy hogyan kell jatszani a death metalt. A szovegek is kelloen primitivek (a szo eredeti ertelmeben), viszont egyaltalan nem szokvanyosak, jol passzolnak ezekhez a regi sulis death metal notakhoz. Contact:; -Mirgilus- 8.5/10


Mathyr - Mandraenken

Azert a kiadok reklam dumajan mindig jokat lehet rohogni. A Mathyr eseteben azt irjak az egyik promo lapon, hogy "atmospheric raw Black Metal", na mar most, hogy lehet valami egyszerre atmospheric es raw is, ez egy kicsit gyanus. Aztan a masik promo lapon meg az van, hogy "avantgarde death/black metal".
Gondoltam, hogy ha a kiado ennyire bajban van a sajat zenekaranak a behatarolasaval, akkor valamilyen nagyon nagy stilus keveredessel lesz dolgom, de tevedtem, akar csak a kiado, mert ez a nemet 4-es egyaltalan nem jatszik black metalt (sem rawot, sem atmosphericet), hanem ujabb tipusu death metalt nagyon sok uj Mayhem es uj Satyricon hatassal, sot neha nyulassal. A Mandraenken a csapat elso hivatalos kiadvanya, eddig mindossze 3 promo fele CD-t keszitettek es ezek alapjan kaptak szerzodest.
A zeneszek felkeszultsegevel, meg a hangzassal semmi gond, jol nyomjak a fiuk, de annyira unalmas es kiszamithato amit muvelnek, hogy mar a 3. nota utan lefarasztottak, a nyulasokrol meg nem is beszelve, az enekes tobbnyire karogosan nyomja, ennel tobbet nem nagyon lehet elmondani errol az arctalan produkciorol. Mivel elso lemezrol leven szo, nem nagyon pontozom le oket, de ennel azert tobbet kell nyujtani manapsag! Contact: -Mirgilus- 6/10


Abscess - Damned And Mummified

Az amerikai Abscess tagsagat olyan veteran death metalistak alkotjak, mint a dobos/enekes Chris Reifert (ex-Death/Autopsy) a gitaros Danny Coralles szinten a legendas Autopsybol, Clint Bower gitaros/enekes a Hexxbol es a basszust meg nem kissebb szemelyiseg kezeli, mint Joe Allen a Vonbol.
Ha jol szamolom (a kislemezeket es a 10" Ep-ket nem emlitve), a Damned And Mummified a banda 4. nagylemeze, elso amely a Red Stream szamara keszult, a tobbit a Peaceville adta ki akarcsak anno az osszes Autopsy korongot. A Damned And Mummified bakelit valtozatat a holland Displeased Records adta ki mas boritoval, szinetn az iden.
Ha annak idejen (es ugyebar most is) nagyon birtad az Autopsy hatlab melyrol bugyborekolo, rothadt death metaljat, akkor az Abscess lemezei is neked keszulnek, ahogy felcsendul az elso nota mar lehet tudni, hogy itt kik is jatszanak, Chris Reifert dobolasa abszolut alap a mufajban es hat a hangja sem semmi a pofanak az is biztos. Danny Corralles riffjei es szoloi most is elkepesztoen hatborzongatoak, Clint Bowerrel felvaltva szoloznak, mit mondjak egyik jobb temakat jatszik mint a masik.
Nem ertem anno miert allt le az Autopsy, hiszen ezek a pofak az Abscessben is hasonlo zeneben utaznak, az olyan notak, mint a Through The Trash Darkly, Twilight Bleeds, Lust For The Grave akarmelyik Autopsy korongon is megallnak a helyuket, de akar az osszes tobbi notat is emlithettem volna.
Annyi kulombseg van csak az Autopsy es az Abscess muzsikaja kozott, hogy az utobbi lazabb, ha ugy tetszik akkor rockosabb. A rothadt buzzel atitatott kripta himnuszok mellett van egy ket verbeli r'n'r tema is humoros szoveggel, az olyan notakra mint a cimado vagy a Tatto Collector nagyokat lehet majd zuzni es nem csak a death metal hiveknek, hanem a death'n'rollerek is nagyon fogjak birni.
A szovegek a szokasos Autopsy temakorben mozognak, akit erdekel az assa bele magat. A hangzas is olyan, mint az aldott 90-es evek elejen, szinte hihetetlen, hogy vannak meg bandak akik a death metal eredeti vonalat viszik tovabb a 21. szazadban es a hangulatra fektetik a hangsulyt nem pedig a tulzott technikazasra, ez nem jelenti azt, hogy ezek a zeneszek nem tudnanak zenelni, eleg csak meghallgatni Chris elkepeszto ritmusait vagy akar Corralles fifikas szoloit, riffjeit.
Egy percnyi uresjarat sincs, elejetol a vegeig mestermunka, death metalosoknak kihagyhatatlan lemez a Damned And Mummified! -Mirgilus- 9/10


ReadRome vol.0 - Amoeba Zine Compilation

A 0. szamu Amoeba zine melleklete ez a 45 perces valogatas, amely egeszen profi kulsovel latott napvilagot, vagyis gyari CD, vastag karton boritoval, egyeni formaju CD-tokkal, stb. Nem is tudom eldonteni, hogy melyik betegebb, marmint a zine, illetve a melleklet CD?
9 zenekar/project szerepel a CD-n, egyik betegebb, sotetebb, mint a masik. Nem nagyon lehet beskatulyazni egyetlen zenekart sem, bar legtobben a dark/ambient/industrial/death/dance/noise mufajok felol kozelitik meg a zenet. A Chaos Order es a Bahntier kepviselik a dance/death/industrial-t, A Nueva Germania, Enkyl es Persistenza a legexperimentalisabbak, itt mar szinte csak zajokat, zorejeket hallani.
Az FLD, Alio Die fenyegeto, nagyon sotet ambient-kozeli zene es a vegere hagytam a valogatas legjobbjat a Code Of Vortex-et, amely mellesleg az egyik szerkeszto, Massimo Moretti project-je. London Beat c. szamuk egyfajta ambient/darkwave egyveleg, ez a CD leghallgathatobb, legzeneibb megnyilvanulasa, itt vannak "hagyomanyosabb" dallamok is (korusok).
Eleg nehez dolgom van a pontozassal, mivel nem vagyok annyira benne ezekben a noise/ambient zenekben, eleg nehez hallgatnivalonak tartom ezt a CD-t is, viszont aki komalja az emlitett stilusokat, vagy a Haus Arafna-t pl., az nyugodtan probalkozhat, garantaltan nem fog ejjel aludni, ha ezt hallgatja. Ehhez a valogatashoz kepest az utobbi Ulver anyagok artatlan kis slagergyujtemenyek... -Robert Sun- 7/10


XII Caesars - Compilation Somnambulant Records

Ujabb experimentalis zenei megnyilvanulasokat rejto valogatas, nem is akarmilyen ezuttal. A Somnambulant Records gondolt egyet es kitalalt egy erdekes koncepciot.
Twelve Caesars, azaz 12 csaszar. Mindegyik zenekar kapott egy okori romai csaszarnevet, illetve egy, az adott csaszarhoz kotodo szovegreszletet egy okori konyvbol, a Suetonius-bol inspiracio gyanant. Ehhez minden formacio irt egy dalt, egyuttesen pedig megalkottak ezt a koncept-valogatas lemezt.
A zenei kornyezet amiben mozognak a zenekarok: noise, death industrial, power electronics, dark ambient, azaz magyarul: experimentalis zajzene, ami ezen a valogatason hallhato. Annak ellenere, hogy 10 zenekar szerepel a CD-n, a vegeredmeny elegge egyseges, nincsenek nagy extremitasok, zenei valtasok.
Nekem legjobban a 2. track, a Tugend szama (Julius Caesar, dictator) tetszik, ez nemcsak zaj, hanem valojaban zene. Amugy filmzenenek is nyugodtan megallna a helyet. Erdekes egy valogatas a XII Caesars, csak azt tudnam, hogy miert 12 csaszar, amikor a CD-n csak 10 csaszarrol "enekel" a 10 banda...
Elegge idegbonto antizenet rejt a kozel 80 perces valogatas, lehet, hogy valami anyaggal, segedszerrel konyebben fellehetne fogni ezt a muzsikat, de most nincs semmi a kozelben. -Robert Sun- 7/10


Dismember - Where Ironcrosses Grow

A sved Dismember Like An Everflowing Stream korongja egyertelmuen a death metal mufaj egyik alaplemeze, akarcsak az ezt koveto Indecent And Obscene. Az ezutan kovetkezo lemezeik is kimagaslo alkotasok voltak, mondjuk a Massive Killing Capacity kisse heavy metalossabbra sikeredett, de ezt a kicsuszast a Death Metal cimu koronggal helyreallitottak. Aztan kovetkezett a Hate Campaign, ami nalam nem igazan jott be es gondoltam, hogy a banda foldbe is fog allni.
4 ev kellett a csapatnak amig elkeszitette ezt az uj albumot, de mindenkepp erdemes volt varni, hiszen a vegeredmeny egyszeruen hibatlan.
A lemez alig hosszabb fel oranal, de egy minosegi korong eseteben ez egyaltalan nem szamit, mert igy legalabb 1 masodpercnyi uresjarat sincs, csak verbeli sved old school death metal. Olyan erzesek keringenek bennem mikozben hallgatom az olyan notakat, mint a cimado, vagy a lovessel kezdodo Forged With Hate (itt jegyzem meg, hogy a death metal fenykoraban gyakran eltek a bandak ezzel a kezdessel), mintha csak az elso 2 korongjukat hallgatnam, ami azert jelent mar valamit. A szolokkal sem sporolnak a fiuk, az elso 3 nota gyors kezdese utan jon a lemez egyik abszolut csucspontja a Tragady Of The Faithful ikergitaros megoldasaival, majd ezt koveti a Chasing The Serpent nem is keves Autopsy hatasal (ami ugyebar szinte mindenik lemezukon tetten erheto), akarcsak a Children Of The Cross eseteben.
A lemezt egy gyors notaval zarjak (As I Pull The Trigger), amiben minden benne van amit egy Dismember nevu bandatol varna az ember. A borito is abszolut a death metal fenykorat idezi, gondolom, hogy ezek utan nem tulzas kijelenteni, hogy a Where Ironcrosses Grow 2004 legjobb death metal lemeze! -Mirgilus- 10/10


Exordium - Exordium MCD

Az Exordium egy finn primitiv Black Metal trio es ez az MCD a banda elso hivatalos kiadvanya, ami eddig csak 10" Ep formajaban volt beszerezheto, mivel csak 400 peldany keszult belole, ezert most a NH kiado piacra dobta CD formatumban is, a design ugyanolyan mint a bakelit valtozatnal, annyi kulombseg van csak, hogy az ujrakeveresnek koszonhetoen jobban, tisztabban szolnak a dobok.
Egy veszjoslo intro utan 3 hosszu es tobbnyire tipikusnak is mondhato BM notat hallgathatunk meg nem sok eredetiseg van bennuk, de itt nem is errol szol a tortenet. Nagyreszt a gyorsabb temakban erzik jol magukat, amelyeket gyakran megszakitanak jo kis kiallasokkal.
A borito rettenetesen szarra sikeredett ezt ok dark artnak hivjak, ami annyit tesz, hogy abszolut semmit nem lehet kivenni a boritobol, meg szerencse, hogy a szovegek feheren vannak nyomtatva.
Szovegeik nem a szokasos BM temakat jarjak korbe, hanem nagyon filozofikusak es jol meg vannak irva. Igeretes bandanak tunik az Exordium, kivancsi vagyok, hogy ezutan mivel fognak elorukkolni. Contact: -Mirgilus- 8/10


Polly Is Dead - Sohajok Hidja MCD

A Polly Is Dead 1993-ban alakult, 11 ev alatt szamos demot keszitettek, ezen az EP-n kivul en csak egy '97-es felvetelt birtoklok, amelyen elegge Tool/Alice In Chains hatasu alternativ rock/metal-t jatszott a banda.
A Sohajok Hidja az elso hivatalos anyaguk, 4 dalt tartalmaz kb. 15 percben es annak ellenere, egyik dal sem hasonlit a masikra, megis van egyseges hangzasuk, stilusuk.
Az 1. dalhoz nemcsak egy Queens Of The Stone Age-t, Kyuss-t idezo riffet, hanem emlekezetes dallamokat is irtak.
A 2. track kezdo temaja elferne egy A Perfect Circle lemezen, az ezt koveto resz azonban a korai Pearl Jam-et idezi, a vegen pedig ujra visszater az APC hangulat. Ez a szam rendelkezik a legszebb harmoniakkal es a refrenje is fulbemaszo.
A 3. dal tipikus rock'n'roll temai es szovegei nekem nem jottek be, szerintem csak ront az osszkepen. A 4. dal (Kincs) az EP legkemenyebb, beindulosabb szama, igazi koncertnota, tobb eltatalt tema valtogatja egymast, jo dallamok, lenduletes jatek, stb.
Aki szereti a feeling-es rockzenet es mar az Audioslave-et agyonhallgatta, beszerezheti a Polly Is Dead digipak csomagolasu mini CD-jet is. Bonusz: a CD tartalmazza a Kincs hangulatos, egyeni videojat is. Kontakt:, -Robert Sun- 8/10


Morgion - Cloaked By Ages, Crowned In Earth

A Morgion Solinari lemeze 1999-ben kisebb underground szenzaciot valtott ki a doom metalra ehes hivek es a szaksajto reszerol egyarant. Nem vitas, hogy az a lemez a mufaj egyik fenyesen csillogo gyongyszeme, aztan a banda rendesen eltunt, vagy csak en nem kerestem a tevekenyseguket, nem tudom, de szerencsere iden ismet osszeakadtam ezzel a nemmindennapi bandaval.
A Relapse kiadotol atszerzodtek a szinten amerikai Dark Symphonieshez es egy olyan lemezzel tertek vissza, ami megorizte a Solinari sulyossagat, viszont szamos uj elemet is sikerult beepiteniuk a notaikba, igy ez az uj albumuk meg jobb, mint az elodje. Az elso szemebetuno valtozas, hogy sokkal muzikalisabb lett a csapat, viszont a sulyossagbol egy cseppet sem vettek vissza, sot szerintem ez a legkemenyebb lemezuk.
A nyito A Slow Succumbing egy hatalmas doom riffel indit, majd a nota kozepen egy olyan lelekbol jovo, dallamos refrenbe megy at, hogy csak kapkodja a fejet az ember. Utoljara ilyen notat a ma mar nem letezo Mindrot Soul cimu lemezen lehetett hallani, ha csak ez az egyetlen dal lenne a lemezen mar megerne beruhazni a CD-be. Mar a Solinarin is voltak dallamos temak, de mostanra sikerult ezeket kelloen kidolgozni, akarcsak a leallos, elszallos akusztikus reszeket, hogy a dallamos eneket ne is emlitsem.
A banda megszolalasa olom sulyos, legyen szo akusztikus, vagy dongetos os doom temakrol, neha mar erik a Neurosis es az Esoteric sulyossagat. Szamos notaban (pl. Ebb Tide Pt. 1-2) meg a Dead Can Dance hatasa erzodik, foleg a dallamos vokaloknal.
Minden notaba sikerult valamilyen erdekes dolgot belevinniuk es ennek koszonhetoen egy percnyi uresjarat sincs a lemezen, minel tobbet hallgatom, annal inkabb rabjava vallok a Cloaked By Ages... lemeznek, amelynek nemcsak a zeneje fakad feneketlen melysegekbol, hanem a szovegi resze is kutatja a megmagyarazhatatlant, az abszolutumot es a megfoghatatlant. Ajanlott ejszaka hallgatni fejhallgatoval, a hatas nem fog elmaradni, kivalo alkotas. -Mirgilus- 9/10


Wackor - Methanolid

A fura nevvel megaldott zenekar '96-ban kezdte a palyat, az eltelt 8 ev alatt 2 demot, illetve egy EP-t keszitettek, most pedig itt az elso lemezuk, a relytelyes cimu Methanolid. Az infolap olyan bandakat emlit meg hataskent, mint Metallica, Slayer, Pantera, Helmet, Prong.
Az elso ket zenekar hatasat nem igazan erzem, viszont a tobbi banda befolyasa erzodik a dalokon, ezenkivul nekem a Tool is eszembe jutott nehany temarol. Az infolapon stilusmegjeloleskent a "modern metal" cimke van feltuntetve. Nos, ez mara mar elegge elavult egy behatarolas, de jobb cimket en sem tudnek es nem is akarok kitalalni.
A Wackor zeneje foleg groove-os riffekre, temakra alapszik, de mas erdekes zenei megoldasok is gazdagitjak a dalokat. A gitaros/enekes Miki hangja eleg valtozatos, bar nekem nem mindenhol tetszik, pl. a mormogos, mar-mar samanisztikusan monoton temai elegge zaklatoan hatottak ram!
Sokat hallgattam a CD-t, raktam egyik helyrol a masikra, most eppen ott tartok, hogy kezdem megkedvelni a Wackor-t. Erzodik, hogy nincs csak ugy osszedobalva a lemez, mind a 10 dal mas es mas temakbol all ossze, szoval nem hasonlitanak a szamok egymashoz. Nekem foleg a lazabb temakkal rendelkezo dalok jonnek be, pl. az Intermissio Balducciata progressziv temai akar az utobbi Fates Warning lemezen is elfertek volna, de az utolso track, a Grey Zone Survivor elszallos temaja is tizpontos.
Nem feltetlenul az en stilusom, amit a zenekar muvel, de a Methanolid meggyozott affelol, hogy a Wackor a sajat utjat jarja. Aki nyitott az uj irant, az nagyot nem tevedhet a Wackor-al, a Methanolid egy jo cucc, tizpontos hangzassal. Modern metal. -Robert Sun- 7.5/10


Darkthrone - Sardonic Wrath

Gondolom, hogy nagy bevezeto nem szuksegeltetik egy ujabb Darkthrone lemez ismertetojenel, tehat ezzel most megkimelem az olvasokat... Ha az elozo Hate Them lemezt is birtokolod es meg tetszik is, akkor nyugodt szivvel megveheted ezt is, mivel a Sardonic Wrath olyan mint a Hate Them masodik resze, az-az a folytatasa.
A Darkthrone is kezdett olyan lenni, mint a Motorhead, vagy akar az AC/DC, szinte minden evben kifosnak egy ujabb lemezt, ami bar jobb, mint az atlag, de semmi extrat nem rejt es meg veletlenul sem kozeliti meg a korai klasszikus lemezeket. Egyre csak ismetelgetik onmagukat, a korai gonoszsagnak mar csak nyomait talaljuk, Nocturno hangja is kezdett megfaradni rendesen, a Silent Majority-ban nyujtott teljesitmenye mar szinte idegesito, tipikusan az a lemez, hogy jo-jo, de minek!
Vezetes kozben megfelel hatter muzsikanak, vagy akar egy kocsmaban sorozes kozben is szivesen meghallgatom ezeket a black 'n' roll szamokat, de ha elmejult es verbeli Black Metalt akarok hallgatni, akkor biztosan nem a Sardonic Wrathot fogom berakni, hanem valamelyik korai lemezuket. Kivancsi vagyok meg meddig erolkodnek, latvan az idei Wackenes akciojukat, meg az sem kizart, hogy elkezdenek koncertezni, kultikus statuszuk egyre kopik! -Mirgilus- 7/10


Krieg - The Black House

Eredetileg a The Black House 2003-ban jelent meg, de akkor csak bakeliten volt hozzaferheto, az iden a Red stream piacra dobta CD formatumban is, nemi design modositassal.
A Krieggel az a legnagyobb gond, hogy az elo teljesitmenyuket eddig nem igazan tudtak muanyagba preselni. Akinek volt szerencseje eloben megtekinteni ezt a nemmindennapi bandat, az tudja, hogy mirol beszelek. A deszkakon arad beloluk az osero, a valodi BM pusztitas.
Az eddigi kiadvanyaik kozul eddig csak a Songs For Resistane demojukkal voltam maximalisan megelegedve, mert eddig ez allt legkozelebb az elo teljesitmenyukhoz. A fiuk is elegedettek lehettek azzal a kiadvannyal, mivel 2 nota is szerepel arrol a demorol a The Black House lemezen, nem kell mondanom, hogy ezek a lemez legjobb notai. A Deviant az utobbi idok egyik legjobb BM notaja, ez ketsegtelen. A tobbi notaval sincs semmi gond, abszolut az atlag felett vannak, viszont tul sok a gyors szerzemeny, tobb kiallassal es tempovaltassal meg jobbak lehettek volna ezek a gyors notak is.
Szerencsere akadnak lassabb szerzemenyek is ezek kozul is a legjobb a nyomaszto hangulattal biro Fallen Princess Of Sightless Visions veszjoslo gitartemajaval, vagy a menetelos Ruin Under The Burning Sky. Szemelyes kedvencem a vegig lassu, monoton ...Without Light szerzemeny. Az outrokent szolgalo Rooms tetel elott hallhato Venus In Furs tetel meg egyaltalan nem tetszik, olyan mint egy gotikus/dark nota karogo enekkel, ezt nyugodtan lesporolhattak volna.
A fennt emlitett hianyossagokat leszamitva az ev egyik legjobb BM albumaval van dolgunk, a bandahoz kapcsolodo hir, hogy meg megjelenik a jovoben szamos MCD-juk, kislemezuk, viszont 2005-ben a No Colours-nal fog megjelenni a banda utolso lemeze, Blue Miesma cimmel es aztan leallnak. -Mirgilus- 8/10


Nargaroth - Geliebte des Regens

Kanwulf-on teljesen urra lett a Burzum mania, mondjuk az eddigi lemezein is volt nem is keves Burzum hatas, viszont most teljesen atment Burzumba. Egy hosszura nyult intro utan az elso nota egy nagyon monoton tobb mint 17 perces szerzemeny (Manchmal wenn Sie schlaft) amelyben 15 percig csak egyetlen tema ismetlodik. Ez utan kovetkezik a 12 perces Wenn Regen liebt, ami nemileg valtozatosabb, de Vikernes szelleme itt is kisert rendesen.
Az ezt koveto Von Scherbengenstallen und Regenspaziergang is hasonlo temakkal varial. Az utolso tetel a Manschmal wenn Sie schlaft nota remixe, vagy tudja a tokom, hogy micsodaja, erre mi szukseg volt azt nem ertem? Aztan egy tobb mint 10 perces outroval zarul ez a koncept lemez meg nemi vizcsorgatassal.
Ha nem ismered a Burzum munkassagat (foleg a Filosofem lemezt), akkor valoszinuleg fogod birni a Geliebte des Regens-t, ellenkezo esetben keressel valami mast, sokkal egyedibbet. Ebben a honapban jelenik meg a Nargaroth uj lemeze a Prosatanica Shooting Angels, amit egy "back to the roots" lemeznek iger Kanwulf, hat nagyon remelem, mert ez igy nagyon lapos! -Mirgilus- 6/10


Nehemah - Requiem Tenebrae

A Corven altal vezetett francia Nehemah elkeszitette a 3. nagylemezet, aminek eppen itt volt az ideje, mert az elozo album 2002-ben jelent meg es azota csak egy split 7" Ep-je volt a bandanak a finn Vultyrral kozosen. A multkori ismerteto ota sikerult beszereznem a banda elso lemezet is es nincs ketseg, hogy az tetszik a legjobban a Nehemah eddigi kiadvanyai kozul.
A RT ott folytatodik, ahol az elozo Shadows From The Past... lemez vegzodott, szembetuno valtozas nem tortent, Corvenek tovabbra is kitartanak a kompromisszum mentes skandinav vonalu BM muzsika mellett. Jellegzetes stilusuk megmaradt, ahogy berakod a lemezt mar tudod is, hogy milyen bandat hallgatsz, ami nagyon pozitiv!
A 8 teteles lemezt felesleges szetszedni, mindenik nota minoseget kepvisel a maga nemeben. Nekem tovabbra is a lassu, vontatott notaik tetszenek (Taken Away By The Torn Black Shroud) a hatterben meghuzodo szinti alafestessel es az akusztikus megoldasokkal. Corven hangja nagy formaban van, talan ezen a lemezen a legjobb a teljesitmenye, a hangzasuk mintha egy kicsit finomodott volna, de azert a jellegzetes Nehemah odon sound megmardt.
A The Elder Gods Awakening es az In The Mists Of Orion's Sword a lemez legjobban felepitett notai a mar annyiszor emlitett '90-es evek eleji BM feelinget juttatjak eszembe.
A zaro Through The Dark Nebula meg egy az egyben az Immortal Battles In The North-jara hasonlit, mondjuk en a dallamos kantalast azert hanyagoltam volna a kozeperol, de igy is nagyon utos nota, jo lezarasa ennek az egyaltalan atlagosnak nem nevezheto lemeznek. -Mirgilus- 8.5/10


Morbosidad - Cojete A Dios Por El Culo

Panzer baratom es harcostarsam ismertetett meg ezzel a Mexikobol szarmazo bandaval, bar mar sok ujsagban olvastam roluk. Miutan szenne hallgattam az elso Morbosidad lemezt (amit a tavaly ev vegen ujrakiadtak CD-n az elso demoval megtoldva nemi design modositassal), beszereztem a banda koncert kazettajat, amitol szinten lementem hidba, most meg vegre itt van a banda masodik teljes nagylemeze a Cojete A Dios Por El Culo.
Reg hallottam mar ilyen verbeli mocskos black/death metal egyveleget, ezek a mexikoi gringok nem szarakodnak sokat, hanem egyszeruen lezuzzak a hallojaratokat. A 12 szamos lemezukon egy pillanatnyi pihenest sem engedelyeznek, vegig tamadnak. Annyi valtozas van az elozo lemezhez kepest, hogy most a zuzast gyakran megszakitjak nagyon otletes kiallasokkal, kozeptempos zuzasokkal es az sem vitas, hogy most sokkal jobb riffekkel szereltek fel ezeket a war metal szerzemenyeket.
A hangzas kelloen elo es mocskos, mindent elaraszt ez a black/death metal ferto.
Az olyan notakra, mint a Pacto Satanico, Infierno Immortal vagy a Bastardo do hijo del cielo akkorat lehet zuzni, hogy belefajdul az emeber feje a sok bangerelestol! Vegre egy banda, amely kello tudassal es tisztelettel viszi tovabb az istentelen Beherit szellemiseget, ennek megkoronazasara a lemez vegen meg el is nyomjak a finn istenek egyik legjobb notajat a Salomon's Gate-et (itt Salomonis Gate neven) nem is akarhogyan!
Ha egy verbeli old school death/black metal lemezre vagysz, akkor azonnal szerezd be a Cojete A Dios Por El Culo-t!! MORBOSIDAD FUCKING RULES!!! -Mirgilus- 9/10


The Ruins Of Beverast - Unlock The Shrine

A TROB egy nemet egyszemelyes formacio, amit A.v. Meilenwald hivott eletre miutan a Nagelfar foldbeallt, az info lap szerint ez a szolo projektje. Az Unlock The Shrine az elso lemeze, amit egy demo CD-r elozott meg meg tavaly. Ez a CD a nemet Van Records elso kiadvanya.
Megmondom oszinten, hogy nagyon nehez helyzetben vagyok ennek a lemeznek az ismertetesevel, mivel nagyon kulonleges muzsikat rejt ez a kiadvany. A kiado "sinister oppressive Balck Metal-nak" definialja a TROB stilusat, amiben nagyon is sok valosag van, de azert en meg oda raknam a depressziv jelzot is. Van egy kis hasonlosag a Nagelfar zenejevel, foleg a folkosabb temaknal, de itt azert lenyegesen masrol szolt a tortenet.
A szinte 70 perces lemez telis tele van nagyon jol megirt muzsikaval es egyaltalan nem tunik hosszunak. Felfogas tekinteteben olyan bandakkal erzek hasonlosagot, mint a Shining vagy akar az Ondskapt, viszont zeneileg nem sok koze van a TROB-nek az emlitett bandakhoz.
Vannak tipikusnak is nevezheto BM notak, mint pl a nyito Between Bronze Walls, Euphoria When The Bombs Fell, Summer Decapitation Ritual (egy nagyon jol eltalalt folkos temaval), vagy emlitehetnem a lemez leghosszabb es egyben legjobb notajat a The Mine-t is. Termeszetesen ezek a notak is rejtenek nagyon erdekes reszeket es mindenik nagyon jo riffekkel van telepakolva.
Minden masodik szam egy atkotes jellegu nota, zajokkal efektekkel, ezek kulon is megallnak a helyuket mondjuk egy death industrial/noise lemezen, vagy akar egy David Lynch filmben.
A szovegek nagyon mely tartalommal birnak, jol kiegeszitik ezt a mindent megsemmisito muzsikat, a CD bookletjeben levo kepek is onmagukert beszelnek. Mostanaban elkepesztoen keves lemez jelenik meg aminek ilyen odon hangulata lenne, mint az Unlock The Shrine-nak, teljesen ratelepszik a lelkedre es rabjava vallsz es egyre csak erzed, hogy meg kell hallgatnod megegyszer, rabul ejti a lelkedet ez a megsemmisito rothadas es eleted mar soha nem lesz olyan, mint azelott! Az ev egyik abszolut csucs teljesitmenye, beszerzese nem lehet kerdeses! -Mirgilus- 9.5/10


Saposmittz - Kult ov 666

A Misanthropica Enterprises egy uj amerikai kiado es a Saposmittz Kult ov 666 lemeze pedig elso kiadvanya ennek az uj kiadonak. A Saposmittz egy uj elektronik/noise csapat es a kritikam targyat kepezo lemez pedig a duo elso hivatalos kiadvanya. Bar ok magukat Hypermetal bandanak definialjak, ennek nem sok koze van az igazsaghoz, mert semmi kozuk a metalhoz, sot meg a noise-hoz sem, inkabb neveznem oket evil technonak, ez kozelebb all a valosaghoz.
A Kult ov 666 lemez egy koncept album, aminek a temajat a haboruk adjak, foleg a vietnami haboru temakore, eltetik a tomegpusztito fegyvereket es tobbnyire az emberiseg kiirtasa a fo temaja a lemeznek.
A szovegeket tartalmazo nagyon igenyes boritoban vizualisan is kelloen abrazolva van az emlitett temakor. A duot alkoto Attakker es Provokker muvesznevein jokat rohogtem, meg a roluk keszult kepeken is, ez alapjan nem tudom eldonteni, hogy mennyire gondoljak ezt komolyan, de teny, hogy a lemez tetszik, bar azert vannak fenntartasaim a Kult ov 666-al kapcsolatban.
Vannak nagyon jol felepitett dalok, viszont van egy ket tetel, amiben az enek nagyon idegesito, mar szinte rapbe hajlik, ezen a jovoben kene valtoztatni. Vannak csak szinte zajokat tartalmazo tetelek (Nu Wurld Holokaust), huzos elektro notak (Amerikan Vampyres In Hell), meg nagyon idegesito trip hopp tetel is akad rappes morgassal (Pain ov Hate).
Szemelyes kedvencem es egyben a legjobb szam a Bloody Hate March egy nagyon jol eltalalt industrial/evil techno himnusz, vagy emlithetnem a leghuzosabb evil techno szamot az Addikkts ov War-t is!!
Leszamitva a hianyossagokat, meg hat szemet hunyok egyes szovegek tartalma felett, akkor azt kell mondanom, hogy igy elsore egy nagyon jo kis lemezt hozott ossze ez a duo, ha a jovoben sikerul kikuszobolni a fennt emlitett hianyossagokat, akkor biztosan, hogy szereznek egy-ket uj rajongot. Contact: -Mirgilus- 7.5/10


Behead Christ - In Our Name

Santiagobol (Chile) postazta elso nagylemezet a 2 tagu BC. Az In Our Name a banda 2 korai demojat (Your Will Is Mine...Satan, 1999; Mystery For The Eyes Of The Light..Veil Of Death, 2000) tartalmazza kiegeszitve uj notakkal. Egy nagyon hosszu 11 notas lemezzel van dolgunk, amit meg tavaly novemberben rogzitettek. Sajat stilusukat "Mystery Dark Satanic Metal"-nak definialjak es mi tagadas ennel jobb stilus meghatarozast en sem tudnek kitalalni egyeni es egyben nagyon hangulatos muzsikajukra!
Tobbnyire lassu, nehol kozeptempos tartomanyokban mozognak es inkabb neveznem zenejuket doom metalnak, mint mondjuk blacknek, viszont nehol az enekhang nagyon blackes.
Nem konnyu hallgatnivalo az In Our Name, nehol elkepeszto kantalasokra ragadtatjak magukat, szovegeik is apokaliptikus melysegekbol taplalkoznak es nagyon filozofikus megkozelitesuek (legalabbis az angol nyelvuek, mivel a tobbit anyanyelvukon adjak kozre es abbol semmit sem ertettem). Zenejuket hallgatva a kolumbiai Inquisition neve ugrott be, de nincs sok hasonlosag a 2 banda kozott, mivel a BC sokkal lassab (doomosabb), viszont a megkozelites, a satani hangulat miatt erzek rokonsagot a 2 banda kozott.
Kivalo munka az In Our Name, akik erdeklodnek a Del Amerika-i underground zenekarok utan, azok habozas nelkul szerezzek be ezt a lemezt, csalodas kizarva!
Contact: -Mirgilus- 8.5/10


Guttural Secrete - Artistic Creation With Cranial Stumps MCD

Akinek a GS neve nem cseng ismerosen az ne csodalkozzon, hiszen ez a 4 szamos mini CD a nevadai trionak az elso kiadvanya. 4 nagyon gyors death/grind tetelt hallhatunk a CD-n, mindenfele meglepetes nelkul, akik kepben vannak az amerikai technikas death metal undergrounddal es a mufaj feltetlen hivei azoknak biztosan nagyon fog tetszeni a fiuk kisse Malignancy-ra emlekezteto muzsikaja (Danny Nelson meg vokalozik is 2 szamban az emlitett bandabol).
Zenei tudasuk elismeresre melto, a hangzas tokeletes, az enekhang engem nagyon untatott, tul egysiku bomboles, viszont hianyzik az erzes, a valodi death metal feeling! A boncolos, belezos szovegek is megfelelnek a mufaj kovetelmenyeinek, neha a gyors daralast kiallasokkal tarkitjak.
Igy elsore nem rossz bemutatkozas, korai Cannibal Corpse hiveknek nagyon fog tetszeni. Nem akarok haza beszelni, de az erdelyi Necrovile jobb zenet nyomat, csak naluk a hangzas nem eleg bika, de emlithettem volna a magyarorszagi Guttedet is, mint osszehasonlitasi alapot.
Contact: -Mirgilus- 7.5/10


Massmurder - Slaughtered For Snuff

Ennyi ev extreme muzsika hallgatasa utan nem gondoltam volna, hogy holland death metal banda fog meg meglepetest okozni es ime itt van ez a Hellmondbol szarmazo trio es a Slaughter For Snuff cimmel egy olyan debut albumot tettek le arra a bizonyos asztalra, hogy leesett az allam.
Nincs mit szepiteni a Massmurder csipobol alazza a mostani Canniabal Corpse-ot, de meg a Suffocationt is.
Persze nem mondom, hogy olyan jo riffeket is gyartottak mint az elobb emlitett bandak, viszont brutalitasban jelenleg nincs parjuk, talan csak a Disgorge, vagy esetleg a Brodequin szallhat veluk ringbe.
Elsore ugy vegig megy a hallgaton ez a 8 szamos lemez, hogy csak nezel ki a fejedbol, viszont minel tobbet hallgatom, annal jobban kezdenek elo jonni a jo temak, riffek! Egy pillanat megallas, pihenes sincs, csak vegig szaguldo grindolas es meszarlas.
Az enek itt is kisse monoton Paul nevezetu basszeros/enekes azert varialhatna jobban a hangjat, tobb magasabb sikolyt elviseltem volna.
Egy biztos elkepeszto meszarlast visznek vegbe ezek harman, bele sem merek gondolni, hogy mi johet meg ezutan, hiszen ez meg csak az elso nagylemeze a bandanak.
Szovegeik is megfelelnek a stilus kovetelmenyeinek, tobbnyire csonkitasokrol, hulla kurasrol, brutalis gyilkossagokrol, nemi eroszakrol meg egyebb finomsagokrol dalolnak. Massmurder fucking Rules!!!
Contact: -Mirgilus- 8.5/10


Sear Bliss - Glory And Perdition

A multkori Sear Bliss lemez ismertetojeben azt irtam, hogy elkeszitettek palyafutasuk legjobb lemezet, nagyot akkor sem tevedtem, hiszen igy 2 ev tavlatabol is azt mondom, hogy az egyik legjobb lemezuk a Forsaken Symphony, viszont a Glory And Perdition lemeznek meg ezt is sikerult uberelnie!
A lemez rodidebb, mint a FS, a dalok most nem annyira hosszuak, nincs annyi tema, sokkal lenyegretorobbek, ha ugy tetszik, akkor bele az arcodba tipusu notak kaptak most szerepet. Ennek nemileg ellent mond az elso tetel a Birth Of Eternity mely egy tipikus Sear Bliss nota es talan ez a lemez leghosszabja, akarcsak a Blood Serenade, mellesleg ez a 2 nota jol keretbe foglalja az egesz lemezt. A mar emlitett Birth Of Eternity es a Shores Of Death notakban meg Csihar Attila is hallatja egyeni organumat, nagyon jo otlet volt szerepeltetni a lemezen, szivesen meghallgatnek mas SB notakat is Csihar tolmacsolasaban!
Szinten erdekesseg, hogy most az osszes szintis temat Nagy Andras komponalta es jatszotta lemezre, nagyon jo es otletes temai vannak, jo pelda erre a Birth Of Eternity kezdese vagy a zaro Lacus Somniorum, Ode To A Dying Star atkotes, de szinte minden dalban hallunk valamilyen erdekes megoldast. A vedjegynek szamito trombita is kelloen szerepet kap, csataba hivo dallamokban meg egy gyoztes hadjarat utan jatszando temakban szerencsere nincs hiany.
A Sear Blissben az a zsenialis, hogy ezek a nem metal hangszerek csak abszolut ott szolalnak meg ahol kellenek es nem mennek a gitarok rovasara, hanem tenyleg hangulatfesto szerepet toltenek be. Nagyon sok gyors nota van a lemezen, ezek kozul is a legjobb a nagy sebeseggel vagtato Glory To Perdition, viszont a sok tempovaltasnak koszonhetoen a lemez egy masodpercig sem fullad unalomba, hanem egyre csak erezzuk a kesztetest, hogy ujra es ujra meghallgassuk. Old school temakkal telepakolt Two Worlds Collide koncerten oruletbe fogja kergetni a hiveket az is biztos.
A lemez vegere kerult palyafutasuk egyik legjobb notaja a Blood Serenade, a dal hangulata leirhatatlan, ha csak ez a szam lenne a korongon mar erdemes lenne beszerzni. A szovegek most is nagyon elgondolkodtatoak es nem ezeket a klises dolgokat jarjak korbe, a lemez hangzasa hibatlan, itt a bizonyitek, hogy Magyarorszagon is lehet nyugati szintu hangzast produkalni. A Sear Bliss mindig is kimagaslo helyet foglalt el a BM undergroundban, egyeni felfogasban jatszott fekete femjuk mindig is kiemelte oket az aradatbol es ezzel a hibatlan lemezzel most vegervenyesen beirtak magukat abba a bizonyos konyvbe.
Megfogadva tanacsomat (he-he) most hanyagoltak a meztelen no es sas motivumot, felre ertes ne essek semi bajom a meztelen nokkel, de a helyuk nem egy BM lemez boritojan van! Tari Jozsef ezzel a festmenyevel nagyon raerzett a Sear Bliss zenejere, evek ota nem lattam ilyen jo boritot, remelem, hogy ezzel a munkajaval kap egy kis reklamot es rairanyul a figyelem, mert abszolut megerdemli az egykori legendas Aurea Aetas (rules!) agya!
A pontszam nem lehet kerdeses egy alapmu eseteben! -Mirgilus- 10/10


Cannibal Corpse - The Wretched Spawn

Mar a 9-ik studiolemeze a Nyamvadt Ivadek a Cannibal Corpse-nak es bar semmi ujdonsagot nem hoz, megis milyen jolesik hallgatni! Mar az elso masodpercek utan felismerheto a csapat jellegzetes stilusa, Jack Owen es Pat O' Brien olyan kellemes kis riffeket, temakat pengetnek, hogy ahanyszor beteszem ezt a lemezt, muszaj vegighallgatnom.
80%-ban dominalnak a gyors temak, lassabb, doom-osabb reszekre eleg ritkan vetemedtek ezuttal, bar ez alol kivetel The Wretched Spawn, illetve a Festering In The Crypt, ugyanis itt akadnak jo kis doom-os temazgatasok, bar a cimado lassu riffjet egy Slayer-esen vagtato tema valtja fel a dal masodik feleben, a dal vegen elbujtatott szolot pedig mintha maga Kerry King nyomta volna fel.
A legjobb dal a lemezen egyertelmuen a mar emlitett Festering In The Crypt, melynek a gonosz, rideg riffjei egy olyan komor, szigoru hangulatot kolcsonoznek a dalnak, hogy muszaj komolyan venni Corpsegrinder minden szavat. Ha hullakat kene kiassak, akkor valoszinu, hogy ezt a szamot hallgatnam munka kozben.
Nincs sok mit dumalni egy CC albumrol, aki eddig birta oket, az ezutan is szeretni fogja ezeket a hulladaralos dalokat, aki pedig valami extrara, progresszivitasra, muzikalitasra vagyik, az rossz helyen kopogtat. Talan annyit erdemes megemliteni, hogy ezuttal kevesebb gitarszolo kapott helyet, illetve egy-egy helyen egeszen egyszerubb, old school-os riffekket is hallhatunk. Amugy nagyjabol maradt a szokasos recept. -Robert Spawn- 9/10


Perversist - Machine Grind Surgery

A Perversist ott folytatja, ahol a Necrophilharmony lemeznel abba hagyta. Tovabbra is brutalis death/grind kevereket jatszanak, amit neha erdekes megoldasokkal toldanak meg. A hangzas egy picivel jobb, mint a 2001-es lemezen, a dalok minosege pedig maradt kb. ugyanaz.
A riffek, temak nagyresze nem valami ujito, csak ha nem szamitom a zenekar vicces hozzaallasat a dalirast illetoen. A szovegek sajnos ezuttal sem kaptak helyet a boritoban, de eleg elolvasni nehany dalcimet, hogy rajojjunk, hogy milyen komoly temakkal foglalkoznak a sracok: Grindboys From Hell, Bazooka Brain Surgery, Napalm Ballet, PedoPhiladelphia, stb.
A Grindboys From Hell c. dalnak nemcsak a cime, hanem a riffje is akaratlanul a Pantera-t juttatja eszebe a kedves hallgatonak. Ezuttal is hallhatunk itt-ott rovid jazz-betetet, mashol blues/rock'n'roll temakat, de a legjobb huzas az a Mirislow c. tetel, amely a Pulp Fiction c. kult-film vezerdallamanak grind-ositott verzioja, ezt mindenkinek hallania kellene! En jobban birnam, ha ennel is tobb humort vegyitenenek a dalirasba, amugy meg ez az egyetlen vonasuk, amely egyeninek nevezheto.
Nem egy alapbanda a Perversist, nem is hiszem, hogy valaha azok lesznek, viszont a death/grind rajongoknak ajanlott a veluk valo megismerkedes. -Robert Sun- 7/10


Perversist - Necrophilharmony

3 ev kesessel erkezett ez a CD Csehorszagbol, ilyenkor szokas mondani, hogy "jobb keson, mint soha". A banda 1995-ben indult utnak, a tetszetos Perversist nevet 1996 ota hasznaljak, egyetlen demo (Flirting With Disaster, 1997) utan szerzodtek le az ugyancsak pozitiv kicsengesu PigeonShitAgency kiadonal.
Zenejuket nem nehez behatarolni, akarcsak sok mas cseh banda, a Perversist is brutalis death/grind metal-t jatszik. 3-4 perces dalaikban agressziv kirohanasokra figyelhetunk fel, a gitar egesz brutalisan szol, a dobos pedig majdnem minden szamot "full-speed" tempoban jatszik, bar azert akadnak toresek, tempovaltasok.
Az enekes nem is horog, hanem inkabb grizzly medve-szeruen morog, es mintha ez nem lenne eleg, neha ugy ordit, mint akit most nyuznak. A brutalis death/grind-ot nem igazan lehet megujitani, ezt Perversist-ek is jol tudjak, ezert a kimeletlen hangszennyezest vicces dolgokkal probaljak feldobni. A Body Devourer c. dalba beepitettek egy alap-blues rock temat, persze jol grind-ositva, a Viva La Corrida brutalis riffjeit pedig spanyolos, flamenco-s gitartemakkal vegyitettek.
A szovegek nem kaptak helyet a boritoban, de a szamcimekrol itelve nem lehetnek valami vilagmegvalto temaik. Alapjaban veve egy szimpatikus brigaddal allunk szembe es kulon jo pontkent konyvelem el, hogy a CD-re feltettek a '99-es Prophecy-vel megosztott split LP 2 dalat. -Robert Sun- 7/10


Cryfemal - With The Help Of The Devil

A Hong Kong-i Trinity Records kiado fonokenek, Soninak vagy nagyon sok kidobnivalo penze van, vagy csak egyszeruen hulye, ezt mindenki eldontheti, aki beszerzi a kiado eddigi kiadvanyait. Nem tudom, hogy mi lehet a kiado politikaja, de mindig sikerul eloasniuk a vilag legszarabb bandait.
A spanyol Cryfemal mar szerepelt a Mirgilus Siculorum-ban, ugy emlekszem, hogy a MS torteneteben ok kaptak a legalacsonyabb pontszamot, amit meg is erdemeltek, mert szerintem a Cryfemal a BM underground pillanatnyilag leggyengebb bandaja!
Az Muerte persigue demoismerteto utan a zenekar levelben meg is fenyegetett, hogy ha be merem tenni a labam Spanyolorszagba, akkor agyonutnek, megfogadva fenyegetesuket nem is voltam Spanyolorszagban (mondjuk inkabb anyagi okok miatt ha-ha).
Az elso nagylemezukkel sem konnyitik meg a helyzetemet, hiszen tovabbra is nagyon gyenge a szinvonal, de teny, hogy fejlodtek, szerintem ugy a 20. nagylemezuk korul jo kis banda lesz beloluk, persze ha megerik!
Puffogo, idegesito dobgep, vinnyogo gitar, alibi szintiszonyeg, spanyolul elkarogott istenkaromlas, hangulatos intro + outro, otlettelen notak, csapnivalo keveres, ez a With The Help Of The Devil, ha kell szerezd be. Contact:, -Mirgilus- 3/10


Construcdead - Violadead

A Construcdead egy sved formacio, bar meg a zenekar ujnak szamit a szakmaban azert tapasztalt muzsikusok alkotjak a tagsagot. Nehanyan jatszottak az Entombed-ben a The Haunted-ben, sot meg a Tyrfing enekese is megfordult naluk. 4 demo utan 2001-ben adtak ki az elso lemezuket a Cold Recordsnal Repent cimmel.
Az uj lemezuket a Queenstreet studioban rogzitettek Peter Wichers (Soilwork) iranyitasaval, ami nem veletlen, hiszen a Construcdead is hasonlo muzsikaban utazik, mint a Soilwork.
Modern sved metal a mufaj neve, ahol a dallamos enek valtakozik a melyebb uvoltesekkel es tipukus sved riffeles szolgaltatja az alapokat. Mostanaban ilyen zeneben tomegtermeles folyik es mar nemcsak Svedorszagban. Profi a produkcio de semmi extra nincs ezen a 12 szamos lemezen. 7-8 nota boven eleg lett volna, mert azert van egy-ket nagyon unalmas tetel is.
Mondjuk jobban tetszik, mint az utolso Soilwork, de itt is tul sok a modern metal elem, jobban elviseltem volna tobb At The Gates-es temat es kevesebb dallamos eneket. Erdekes, hogy a huzos "dallamos death metalos" notakat a CD vege fele pakoltak fel, az olyan notakbol, mint Re-Arrange, Turn meg elviseltem volna egy parat, mert ezek kozelitenek az At The Gates/korai Soilwork lenduletes notaihoz!
Profi, de arctalan produkcio. -Mirgilus- 7/10


Hellfueled - Volume One

Nem egy akarmilyen csapat ez a Huskvarna-bol szarmazo sved 4-es. 2-szer is nevet kellett valtoztatniuk jogi problemak miatt (Below es Firebug volt a nevuk elozoleg), 7 demot keszitettek mig vegul ratalaltak arra a stilusra amiben igazan otthon erzik magukat.
Kezdetben a rockosabb Entombed es a Cathedral volt a legnagyobb istenuk, ez erzodik most is. A nagy valtozas 2002-ben kovetkezett be, amikor Andy, az addigi basszusgitaros atengedte a hangszert Henke kollegajanak es o kezdett el vokalozni.
Nincs mit kenterfalazni, Andy egy az egyben ugy enekel, mint Ozzy, soha a budos eletben nem gondoltam volna, hogy van meg a vilagon egy olyan hangu fazon, mint Ozzy es ime itt ez a sved pofa, aki annyira levette a mester enekstilusat, hogy akinek eddig beraktam a Volume One-t, az azt hitte, hogy ez valamilyen eddig kiadatlan Ozzy Osbourne albumot hallgatunk!
A zene is a korai Ozzy lemezeket idezi, mondjuk a bandaban egyik gitaros sem egy Zakk Wylde, de ettol fuggetlenul nagyon jo kis temakat nyomatnak. A notak felepitese, hangzasa, hangulata, Andy hangja sot meg a szovegek is mind-mind a korai Ozzy Osbourne lemezekkel allithatoak parhuzamba. Nagyon sok doomos/stoner feeling is van a Hellfueled zenejeben, a Fredman studioban keszult lemez hangzasa is nagyon el van talalva.
Nincs mit szepiteni a Volume One csipobol alazza az utolso fing gyenge Ozzy lemezt, kivancsi vagyok, mit fog ehhez szolni maga a mester. A magas pontszam nem a banda eredetisegenek szol, hanem annak, hogy egy olyan korszakot idez fel bennem a Volume One, amikor meg a metal tiszta volt es osztonbol jott... -Mirgilus- 8.5/10


The Storyteller - Tales Of A Holy Quest

A sved Storyteller is anno a true metal hullamnak koszonhette a lemezszerzodeset, de az ketsegtelen, hogy szazszor jobbak, mint az agyonsztarolt palyatarsaik. A debut lemezuk (The Storyteller) egy nagyon jo lemez volt es tetszett az a megoldas is, hogy minden masodik szam egy akusztikus, kozepkori hangulatot idezo nota volt. A masodik Cossroad lemezuk nem igazan jott be, mondjuk nem is igen probalkoztam vele es most itt van a banda 3. lemeze, amit Fredrik Nordstrom vezetesevel rogzitettek a legendas Fredman studioban, szol is rendesen a lemez!
Nem talaltak fel ujra a heavy metalt, viszont sikerult egy par nagyon jo notat irjanak erre a lemezre. Tetszik, hogy L-G Persson tobbnyire kozeptartomanyokban enekel es nem visitozik, mint a legtobb true metal csapat.
Van nemi Hammerfall/Rhapsody parhuzam, feleg a gyorsabb notaknal (Condiction, Words Out Of Greed), viszont a A Holy Quest nota meg a Manowarnak vagy akar Bruce Dickinsonnnak is becsuletere vallna!
Szerencsere az altalam annyira kedvelt akusztikus notakkal sem sporoltak, ezek kozul is a legjobb a The Mass, amely simman felferne egy Blackmore's Night lemezre is, ha a vege fele nem speedeznenek bele a sracok.
Egyszer csinalhatnanak egy akusztikus, lazabb lemezt is olyan Demons & Wizard stilusban, jol allna a csapatnak az biztos. -Mirgilus- 7/10


Satanic Warmaster - ...Of The Night MCD

Az ...Of The Night egy 2 szamos mini CD az egyik legjobb finn Black Metal bandatol. 2 nagyon hosszu, epikus tobbnyire lassu-kozeptempos notat rejt az MCD. Elsore furcsa volt ez a 2 uj dal a SW duojatol, de par hallgatas utan nagyon bejott az uj MCD-juk is.
Aki eddig birta oket, az biztosan most is nagy elvezettel fogja hallgatni az ...Of The Night es a Chronicles Of Thy Astral Blood notakat, az utobbinak a szoveget a Celestias/Drakkar kiado fonok Sir Noktu jegyzi. A SW vedjegyenek szamito dallamos gitarozas most is megfigyelheto. Satanic Tyrant Werewolf daliroi tehetsege most is magas szinten van, keves BM zenekar van a mostaniak kozul, akik ennyire ereznek a true BM hangulatot.
Az eddigi hagyomanyoktol elteroen a notak szovegei is sokkal elgondolkodtatobbak, filozofikusabbak, kozel allnak a Burzum kesei szovegeihez, sot az ...Of The Night kezdo riffje is egy az egyebn Burzum.
Rendhagyo MCD egy izig verig BM csapattol! "Forge not works of art but swords of death,/for therein lies great art". SW rules!! -Mirgilus- 9/10


Black Horizons - Suicide Symphonies

A nemet BH 2002-ben alakult Schollnach-ban es eleinte csak duokent mukodtek, nemreg egeszultek ki teljes csapatta. A banda 2 alapitoja (Andreas Springer es Stephan Bergbauer) olyan underground csapatokban jatszottak korabban, mint a Cremation, Git, Varon vagy akar a Vox.
A Suicide Symphonies a banda elso lemeze, amit meg Andreas es Stephan ketten rogzitettek, viszont egy olyan albumot hoztak ossze igy elsore, hogy szerintem nem nagyon fogjak ezt uberelni a hamarosan megjeleno 2. lemezukon. A fiuk annyira levettek a zsenialis sved Dissection stilusat, hogyha a CD-re raraktak volna a Dissection logojat en simman elhittem volna, hogy ez az uj Dissection nagylemez!
Szo sincsen masolasrol, hanem egyszeruen a fiuk ott folytatjak, ahol anno a Dissection abbahagyta a Storm Of The Lights Bane lemezzel. A hangzas is kikopott Dissection, sot Stephan hangja is olyan, mintha maga a mester Jon Nodtveidt enekelne, egyszeruen elkepeszto!!!
Ugye Jon kiszabadult a bortonbol es oktoberben Stockholmban lesz a Dissection visszatero bulija es jovore jon az uj lemez, viszont a fel tokomot levagom ha fog tudni egy ilyen lemezt csinalni egyedul, mint a Suicide Symphonies! Egy kezemen meg tudom szamolni azokat a lemezeket, melyeken ennyire magas szinten keveredik a death es black metal.
A 9 notas lemezen egy pillanat uresjarat sincs, egyre csak jonnek a jobbnal jobb riffek, gitarszolok, persze eredetisegnek a nyomat se keressuk, mert itt nem errol szol a tortenet, viszont az olyan notak, mint a Burn The Churches Down, The Eyes Of God, Bloody Moon, vagy akar a Satanic Storm simman a Dissection becsuletere is vallhatnanak!
Ha Jon meghallja a Suicide Symphoniest tuti, hogy a fiukkal fogja rogziteni az uj Dissection nagylemezt!
Dissection rajongoknak kotelezo banda a Black Horizons, en mar be is helyeztem a Suicide Symphoniest a Storm Of The Lights Bane melle! Contact: -Mirgilus- 9/10


V/A - Primitive Finland

A Primitive Finland CD egy 6 bandat bemutato specialis kiadvany a NH kiadotol. Mind a 6 csapat a Northern Heritage istalloba tartozik, vagy tartozott es azert erdekes ez a karton tokba csomagolt, nagyon otletes boritoval ellatott kiadvany, mivel az osszes nota uj, kiadatlan, tehat nem csak egy unalmas kiadoi valogatassal van dolgunk!
Az ANNIHILATUS altal jegyzett 187 cimu nota inditja a CD-t, vegre Serpentek is adtak valamilyen eletjelt, mert mar kezdtem azt hinni, hogy foldbe allt a banda. A nota tipikusnak is mindhato Annihilatus tetel, egyszeru, de zsenialis, mar nagyon varom az uj lemezuket. 8/10
Az egyik legerdekesebb es egyben legjobb nota a BAPTISM altal eloadott, erosen probatermi hangzassal megtamogatott, eddig meg kiadatlan Remains Of Cursed Plague, verbeli finn primitiv BM!! 8.5/10
A BLASPHEMOUS EVIL altal eloadott Jesus' Corpse es a Coven Of Fornication's nem iagazan gyoztek meg, teljesen atlagos es kisse unalmas brutal black/death metaljuk nem hagyott bennem mely nyomokat, ok a CD leggyengebb bandaja ez ketsegtelen. 6/10
Az altalam eddig is nagyon kedvelt BLOODHAMMER, viszont nagyot alkotott. Ismerem az osszes kiadvanyukat es ennek tudataban biztosan allithatom, hogy az eddigi talan 2 legjobb notajukkal szerepelnek ezen a valogatason. A Murder & Suicide es a Heaven Bleeds Black notak abszolut a finn BM elitbe emelik oket, ha az uj kiadvanyaikon is tartjak ezt a szintet, akkor elottuk is fenyes jovo all es egy nemzetkozi siker is bekovetkezhet, mint a honfitars Satanic Warmasternek. 9/10
A CD legnyersebb, legzajosabb notajat a CLANDESTINE BLAZE jegyzi, ha nem tudnam, hogy Mikko egyszemelyben alkotja a CB-t, akkor azt is mondhatnam, hogy a probateremben lett rogzitve!? A nota nem egy megszokott CB tetel, viszont annal erdekesebb, a CB egyszeruen nem tud hibazni! 8/10
Az utolso banda a CD-n az INCRIMINATED, az Evil Aggressor cimu nota tul rovid ahhoz, hogy ertekelni tudjam, viszont a Stay Evil az altalam hallott legjobb Incriminated nota. Naluk jobban a mezonyben senki sem nyomja ezt a Hellhammer alapu primitiv black/death metalt, az biztos. Ha csak ez az egyetlen nota lenne a CD-n, mar akkor is megerne beszerezni a Primitive Finlandot!!! Incriminated fucking rules!!!! 8.5/10 -Mirgilus-


Satanic Warmaster/Clandestine Blaze - Split CD

Tulajdonkeppen ez nem is egy megosztott CD, hiszen a lemez elso 4 notajat kozosen nyomatja a CB es a SW. Mikko (CB) dobol es vokalozik, mig a Satanic Warmasteres fiuk meg a huros hangszereket kezelik es meg a vokalokba is besegitenek. Az elso 4 notat kozosen irtak, tehat itt egy Clandestine Blaze Satanic Warmaster fuziorol van szo (Satanic Blaze).
A hangzas nagyon nyers hiszen mindossze egy mikrofonnal es egy 4 savos keverovel rogzitettek a probateremben, de ettol fuggetlenul mindent nagyon jol lehet hallani.
Az intro utan felcsendulo My Torments es az ezt koveto Sacrificial Fires 2 nagyon lassu, monoton BM oskovulet, hasonlo notakat mar hallhattunk a CB-tol (Goat Creative Alienation, stb), viszont azok minosegileg jobbak voltak.
Az ezutan kovetkezo Conspiring Winds Of The Abyss, egy gyors, tipikus finn BM tetel, hasonlot hallhattunk mar mindket hordatol, de teny, hogy nagyon feelinges notarol van szo.
Ezutan jon a CD legjobb es legmeglepobb notaja (Disease), melynek nem csak a zeneje, hanem a szovege is telitalalat. A nota vegen meg egy os heavy metalos szolora (!!) is ragadtatjak magukat a fiuk, elkepesztoen jo ez a tetel, hallatszik, hogy nagyon jo hangulatban lett rogzitve!
A CD vegen van meg 1-1 szam a Clandestine Blaztol (Guided By Black Light) es a Satnic Warmastertol (To The Legions) is, viszont ezek mar egy masik helyen es idoben voltak rogzitve.
Nem mondom, hogy ez a legjobb kiadvanya a 2 brigadnak (meg kozelrol sem), viszont az otlet az mindenkeppen erdekes es a Disease nota miatt is erdemes beszerezni a hiveknek! -Mirgilus- 8/10


Ildjarn-Nidhogg - Ildjarn-Nidhogg

Ez sem egy uj kiadvany Norvegia legprimitivebb, leggyuloletesebb es egyben egyik legjobb Black Metal duojatol, hanem egy gyujtemenyes anyag.
Ezen a kb. 40 perces CD-n megtalalhato a legendas Norse 7" Ep anyaga remasterizalva es a Svartfrad MCD notai is! A tobbi nota kiadatlan volt eddig es ez a cD tartalmazza az osszes Black Metal notat amit valaha egyutt irt Ildjarn kozosen Nidhoggel, tehat akinek megvan az elobb emlitett 2 kiadvany az is nyugodtan beszerezheti ezt a CD-t, mivel van meg eleg nota a CD-n melyek eddig nem voltak hozzaferhetoek egyeten kiadvanyon sem.
A Norse es a Svartfrad kultikus kiadvanyok, nemvitas mestermunkakrol van szo, a tobbi nota is ebben a szellemisegben fogant, tehat az egesz CD az elejetol a vegeig zsenialis.
Erdekessegkent megjegyzem, hogy az osszes Ildjarn-Nidhogg nota alapjait dobgep szolgaltatta es ennek koszonhetoen nagyon lukteto dinamikaja van az egesz lemeznek, talan az Ildjarn az egyetlen metal csapat, ahol nem hatrany, hanem inkabb elony a dobgep altal szolgaltatott utem.
A csomagolas is a kiadot dicseri, akarcsak a kiadas otlete. Megjelent 1000 peldanyban!
Tovabb nem is szaporitom a szot, mert az Ildjarn tipikusan az az eset, hogy vagy imadod oket, vagy nem, az en allaspontom ez ugyben a pontszambol lemerheto! -Mirgilus- 10/10


Ildjarn - Nocturnal Visions MCD

Ildjarn mar evek ota nem aktiv, viszont a 90-es evek kozepeig nagyon sok notat komponalt, amelyek aztan valamilyen oknal fogva sohasem jelentek meg. A Northern Heritage kiadonak koszonhetoen mostanaban latott napvilagot egy-ket ugymond uj Ildjarn kiadvany, termeszetesen az Ildjarn imadok nagy oromere!
A Nocturnal Visions MCD is ebbe a kategoriaba tartozik, hiszen mindenik nota 1991-1995-os periodusban szuletett es most jott el az ideje annak, hogy meg is jelenjenek.
A Nocturnal Visions 3 reszre van felosztva es osszesen 7 notat tartalmaz, az elso Nocturnal Visions-re elnevezett resz 3 lassu, kozeptempos notabol all, melyek kozul az elso ketto (Nocturnal Massacre, Nocturnal Gathering) instrumentalisak. A 3. notaban azert rakapcsol Ildjarn a tempora a nota vege fele.
A 2. reszben uj formaban hallhato a Strength & Anger V (Winter Recital version) es Strength & Anger VII is (Hammer Torture version). Az utolso resz tulajdonkeppen egy zajokkal atitatott outro.
Erdekes kiadvany, Ildjarn maniakusoknak nagyon ajanlott a Nocturnal Visions, megjelent karton tokba csomagolva egy nagyon latvanyos boritokeppel diszitve! -Mirgilus- 9/10


Dusk - The Shadowsoul

Nem uj csapat a szegedi Dusk (nem tevesztendo ossze a nemet BM, illetve az amerikai doom metal Dusk-al!), ha jol emlekszem, akkor 1995-ben alakult a csapat. A Fight Of The Soul es a nem terjesztett Recognizing Ourselves demok utan a csapat eltunt a szinterrol majd csak 2002-ben bukkant elo ismet a Dusk, de akkor mar csak egyedul Shadow alkotta egyszemelyben a bandat.
A Shadow altal elkeszitett Scream Of The Soul sem volt egy gyenge anyag, gondolom annak a kiadvanynak koszonheti az amerikai Regimental Records szerzodeset is, viszont ez az elso professzionalis lemez messzemenoen a legjobb teljesitmenye a Dusknak!
Az osszes dalt Shadow jegyzi, o is jatszotta fel az egesz lemezt, egyedul a dobokon segitette ki ot az Ahrimanbol is jol ismert Sandor Tamas. Nem tudom, hogy hol keszult a felvetel, de lenyegesen jobban szol, mint az elozo anyag, viszont ha komolyabban odafigyelunk a dobokra egy-ket helyen ugy tunik, mintha el lenne egy kicsit csuszva, lehet, hogy utolag volt feljatszva??
A lenyeg az, hogy nagyon erosre sikeredett a Shadowsoul, egy rovid introkent funkcionalo tetel (Innerself) utan 5 nagyon hosszu, hompolygo, szinte epikus Black Metal tetel hallhato. Elismerem, hogy a Burzum szellemisege tovabbra is kisert a dalokban es azt sem allitom, hogy a Dusk a legeredetibb csapat, de az vitathatatlan, hogy keves lemezt hallottam mostanaban, amelynek ennyire sotet, depressziv es komor hangulata lett volna! Shadow hangja is kikopott Vikernes, a notak felepitese is egy az egyebn a Burzumot juttatjak eszembe, de szo sincs masolasrol, hanem egyszeruen a Dusk ott folytatja ahol anno Vikernes a Hvis Lyset Tar Os lemeznel abbahagyta.
Nagy butasag lenne notakra bontani a lemezt es ugy kielemezni, mert a Shadowsoult egeszeben kell hallgatni, tanacsos fulhallgatoval es kozben olvasni Shadow nagyon jol, lenyegretoroen (egyszeruen) megfogalmazott gondolatait!
Az okosan adagolt szinti (Dusk, Vow) csak noveli a sotet aurat, nagyon tetszenek meg a helyenkent megjeleno akusztikus pengetesek is (Diewish, Innerself).
Nagyon sokretu a lemez, minel tobbet hallgatom, annal jobban tetszik! A lemez kivitelezese is nagyon egyszeru, de annal hangulatosabb, benne az osszes szoveggel! Megjelent 1000 peldanyban. "It's one with the dark night/One with the freezing winds/One with the death/One with the end..." Contact: -Mirgilus- 8.5/10